Infostart.hu
eur:
361.19
usd:
308.2
bux:
135935.1
2026. május 6. szerda Frida, Ivett
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban 2019. március 26-án. A testület 410:192 arányban megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését. A határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Az EP-nek a kérdésben meg kell állapodnia a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Gyévai Zoltán: a Fidesz új pártcsaládhoz csatlakozhat

A Bruxinfo főszerkesztője néppárti-baloldali-liberális-zöld koalíciós többségre számít a júliusban megalakuló Európai Parlamentben. Közvetlenül és közvetetten is több uniós poszt elosztását is befolyásolja az európai parlamenti választás kimenetele – jelentette ki Gyévai Zoltán.

Az európai parlamenti választások után az a legvalószínűbb, hogy az Európai Néppárt megkísérel létrehozni egy erős balközép-jobbközép centrumot – hangsúlyozta a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádiónak. Ez állhat majd szemben egy „számában és hangjában megerősödő” euroszkeptikus, populista jobboldallal és a szélsőbaloldallal.

Gyévai Zoltán hozzátette: előfordulhat, hogy a Fidesz-KDNP nem csatlakozik a néppárti-baloldali-liberális-zöld koalícióhoz. Szerinte, ha pártszakadásra kerül sor, a magyar kormánypártok csatlakozhatnak egy reformer konzervatív pártcsaládhoz.

„Kezdetben a britekkel, a lengyel Jog és Igazságosság pártjával elég erőteljes pártcsoportot alakíthatnának”

– fogalmazott.

Az még nem látszik tisztán, mi lehet a szerepe az EP-ben például az olasz Matteo Salvininek és euroszkeptikus nézeteinek – mondta Gyévai Zoltán. Bár a populista, szélsőjobboldali erők az identitáspolitikában és a migrációs politikában közös nevezőre találtak, de ez csupán ideig-óráig képes őket összetartani, pozitív agendára, programra is szükségük lenne – vélekedett a szakértő. Nagy kérdés, hogy lesz-e egyáltalán olyan euroszkeptikus, jobboldali erő, amelyik képes lesz a liberális-demokratikus többséget legalább bizonyos mértékben sakkban tartani – fogalmazott.

Mi kell Manfred Webernek?

Gyévai Zoltán szerint a júliusban megalakuló Európai Parlament dönthet majd az ősszel felálló új Európai Bizottság elnökéről. Manfred Weber megválasztásához pedig nem elegendő önmagában, ha a Néppárt adja a legnagyobb frakciót. „Többséget kell biztosítania maga számára” – fogalmazott, hozzátéve: a választások után kialakuló koalíciós mezőben kell elhelyezni Webert. A meghatározó pártoknak gyorsan kell dönteniük, hogy ki legyen a jelöltjük, különben „belép a képbe egyre inkább az Európai Tanács”.

A Bruxinfo főszerkesztője hangsúlyozta, hogy

az Európai Tanács az Európai Parlament leendő összetételétől eltérő felállás miatt más érdekeket képviselhet.

Ha Weber az EP szűrőjén át is menne, a Tanácsban is meg kell méretni a jelöltet, ahol a nagy pártok közel egyenlő arányban vannak jelen. Gyévai Zoltán hozzátette, hogy decemberben az Európai Tanács élén is változás lesz, ahogy más vezetőpozíciókért is megkezdődhet az alkudozás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Húsz év után BL-döntős az Arsenal

Bukayo Saka góljával az Arsenal 1–0-ra legyőzte az Atlético Madridot, s ezzel, – mivel az első mérkőzés 1–1-re végződött –, 2006 óta először, bejutott a Bajnokok Ligája döntőjébe, amelyet a budapesti Puskás Arénában rendeznek május 20-án.

Fodor Gábor: Orbán Viktorral vagy nélküle folytatja a Fidesz?

Fodor Gábor szerint azzal a paradox helyzettel kell szembenéznie a Fidesznek, hogy egyrészt Orbán Viktor a párt összetartó ereje, másfelől ő a vereség első számú felelőse – erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet vezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.05.06. szerda, 18:00
Pósfai Mihály
Széchenyi-díjas geológus, az MTA új elnöke
Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Emelkedéssel zártak az amerikai tőzsdék

Nem indult jól a hét a világ tőkepiacain, a vezető amerikai és európai részvényindexek is estek hétfőn, miután a Hormuzi-szorosnál újra nő a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. Kedden az ázsiai tőzsdék is jellemzően estek, miközben több fontos részvénypiac, így a japán, a kínai és a dél-koreai is zárva volt. Az európai részvénypiacok kedden mérsékelt emelkedéssel nyitottak, aztán nap közben egyre jobb lett a hangulat, és a nyitás után az amerikai piacok is felfelé vették az irányt. A befektetők az iráni eseményeken túl a vállalati gyorsjelentésekre is figyelnek. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×