Infostart.hu
eur:
385.16
usd:
331.92
bux:
120679.89
2026. január 15. csütörtök Lóránd, Lóránt
Az Európai Parlament (EP) plenáris ülése Strasbourgban 2019. március 26-án. A testület 410:192 arányban megszavazta az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését. A határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Az EP-nek a kérdésben meg kell állapodnia a tagállami kormányokat tömörítő Európai Tanáccsal.
Nyitókép: MTI/EPA/Patrick Seeger

Gyévai Zoltán: a Fidesz új pártcsaládhoz csatlakozhat

A Bruxinfo főszerkesztője néppárti-baloldali-liberális-zöld koalíciós többségre számít a júliusban megalakuló Európai Parlamentben. Közvetlenül és közvetetten is több uniós poszt elosztását is befolyásolja az európai parlamenti választás kimenetele – jelentette ki Gyévai Zoltán.

Az európai parlamenti választások után az a legvalószínűbb, hogy az Európai Néppárt megkísérel létrehozni egy erős balközép-jobbközép centrumot – hangsúlyozta a Bruxinfo főszerkesztője az InfoRádiónak. Ez állhat majd szemben egy „számában és hangjában megerősödő” euroszkeptikus, populista jobboldallal és a szélsőbaloldallal.

Gyévai Zoltán hozzátette: előfordulhat, hogy a Fidesz-KDNP nem csatlakozik a néppárti-baloldali-liberális-zöld koalícióhoz. Szerinte, ha pártszakadásra kerül sor, a magyar kormánypártok csatlakozhatnak egy reformer konzervatív pártcsaládhoz.

„Kezdetben a britekkel, a lengyel Jog és Igazságosság pártjával elég erőteljes pártcsoportot alakíthatnának”

– fogalmazott.

Az még nem látszik tisztán, mi lehet a szerepe az EP-ben például az olasz Matteo Salvininek és euroszkeptikus nézeteinek – mondta Gyévai Zoltán. Bár a populista, szélsőjobboldali erők az identitáspolitikában és a migrációs politikában közös nevezőre találtak, de ez csupán ideig-óráig képes őket összetartani, pozitív agendára, programra is szükségük lenne – vélekedett a szakértő. Nagy kérdés, hogy lesz-e egyáltalán olyan euroszkeptikus, jobboldali erő, amelyik képes lesz a liberális-demokratikus többséget legalább bizonyos mértékben sakkban tartani – fogalmazott.

Mi kell Manfred Webernek?

Gyévai Zoltán szerint a júliusban megalakuló Európai Parlament dönthet majd az ősszel felálló új Európai Bizottság elnökéről. Manfred Weber megválasztásához pedig nem elegendő önmagában, ha a Néppárt adja a legnagyobb frakciót. „Többséget kell biztosítania maga számára” – fogalmazott, hozzátéve: a választások után kialakuló koalíciós mezőben kell elhelyezni Webert. A meghatározó pártoknak gyorsan kell dönteniük, hogy ki legyen a jelöltjük, különben „belép a képbe egyre inkább az Európai Tanács”.

A Bruxinfo főszerkesztője hangsúlyozta, hogy

az Európai Tanács az Európai Parlament leendő összetételétől eltérő felállás miatt más érdekeket képviselhet.

Ha Weber az EP szűrőjén át is menne, a Tanácsban is meg kell méretni a jelöltet, ahol a nagy pártok közel egyenlő arányban vannak jelen. Gyévai Zoltán hozzátette, hogy decemberben az Európai Tanács élén is változás lesz, ahogy más vezetőpozíciókért is megkezdődhet az alkudozás.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×