Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Genf, 2017. január 18.Hszi Csin-ping kínai elnök felszólal az ENSZ európai központjában, Genfben 2017. január 18-án. (MTI/EPA pool/Denis Balkibouse)
Nyitókép: Denis Balkibouse

Migráció: az ENSZ semmit sem akar ráerőltetni a tagországokra

Semmit nem akarnak ráerőltetni az ENSZ készülő migrációs csomagjával a világszervezet országaira, a tervezett globális megállapodás jogilag nem kötelező érvényű dokumentum lesz - hangsúlyozta az ENSZ-főtitkár nemzetközi migrációért felelős különleges képviselője hétfőn Brüsszelben. Hölvényi György kereszténydemokrata képviselő szerint az ENSZ-dokumentum meghívólevél Európába.

Louise Arbour az Európai Parlament (EP) összevont szakbizottsági ülésén szólalt fel, és rámutatott, hogy "semmilyen konkrét bevándorláspolitikát, se kvótákat, se semmit" nem akarnak ráerőszakolni az országokra, a dokumentum jogilag nem lesz kötelező érvényű.

Kiemelte, a megállapodás több opciót, alternatívát tartalmaz majd, hogy miként lehetne jobban támogatni a "biztonságos és rendezett" bevándorlást, visszaszorítva a "rendkívül veszélyes" szabálytalan migrációt.
Elmondta, hogy véleménye szerint emberközpontú megközelítést kell alkalmazni, továbbá az állami szuverenitás tiszteletben tartásának szükségességéről is beszélt. Aláhúzta: az államok felelőssége a határaik védelme, illetve annak eldöntése, hogy ki lépheti át azokat, és milyen feltételekkel tartózkodhat az országban.

Mint közölte, a migráció biztonságos, rendezett és törvényes módjait kell támogatni, visszaszorítva az illegális bevándorlást. Minden ország esetében eljöhet még a bevándorlás és a kivándorlás ideje is - tette hozzá.

A tisztségviselő Hölvényi György kereszténydemokrata képviselő kérdésére válaszolva arról számolt be, ismeri a magyar kormány 12 pontos javaslatát, s vannak vele kapcsolatban bizonyos aggályai, mindenekelőtt az, hogy az ENSZ-nek nincs álláspontja, a készülő egyezményről a tagállamok döntenek, olyan lesz, amilyenben megegyeznek.

Tények alapján, összetett módon kellene kezelni a migráció rendkívül komplex jelenségét, amely "nagyrészt pozitív mindannyiunk számára" - mondta Arbour.

Hölvényi György, a Fidesz-KDNP képviselője kijelentette, hogy ha nem nyújtanak elegendő támogatást ahhoz, hogy a rászorulók a származási országaikban maradjanak, akkor óhatatlanul is megindul a bevándorlók áradata. Magyar újságíróknak később arról beszélt, hogyaz ENSZ migrációs dokumentuma, világos meghívólevél Európába.Hölvényi aláhúzta, a mintegy huszonöt oldalas anyagban a befogadó országok semmilyen garanciát sem kapnak arra, hogy mi van olyan esetben, ha a szóban forgó migrációs stratégia nem sikerül.

Birgit Sippel szociáldemokrata EP-képviselő történelmi lehetőségnek nevezte a készülő egyezményt számos elv lefektetésére, és kijelentette, hogy az EU-nak vezető szerepet kellene játszania a kidolgozásában.

A liberális Cecilia Wikström azt hangoztatta, hogy a migráció világszintű jelenség, kezeléséhez globális megoldásokra van szükség, amihez fontos lenne az Európai Unió egységes fellépése. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy - mint fogalmazott - "Magyarország ezt megbontva ismételten nehézségeket okoz a tárgyalásokon". Elmondta, reméli, hogy sikerülni fog az egységes álláspont helyreállítása, és határozottan támogathatják a folyamatot.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×