Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Claude Monet Meules a Giverny (Szénaboglyák Givernyben) című, 1893-ban született festménye. Forrás: X / Sothebys
Nyitókép: Forrás: X / Sotheby's

Elképesztő áron kelt el 2024 tíz legdrágább műalkotása

A hazaival ellentétben nemzetközi szinten elmaradt a műtárgypiacon tapasztalt fellendülés, a csúcsárak alacsonyabbak voltak, mint az elmúlt években.

Az impresszionista és posztimpresszionista mesterek XIX. század végén született alkotásai mellett a legjobb árakat a globális piacon tavaly is többnyire a múlt század 50-es és 60-as éveinek csúcsművei érték el, az árszint azonban alatta maradt a korábbinak - írja a mutargy.com. E művek szerzőinek névsorában alig van változás az elmúlt évekhez képest; a legfeltűnőbb hiányzó Pablo Picasso, a legkevésbé gyakori név a TOP 10-ben pedig az idei rangsor egyetlen élő művésze, az amerikai Ed Ruscha. Ketten (Magritte és Monet) két-két művel is szerepelnek a tíz legdrágább között. Szembeötlő visszaesése miatt Picassora érdemes külön is kitérni: míg 2023-ban 139 millió dollár volt a csúcsára (amivel a tavalyi listát is vezetné), addig 2024-ben csak 24,8 millió, sőt, tíz legdrágább tavalyi tételének ára együtt is alacsonyabb volt, mint amennyit egy évvel korábban a legjobb áron elkelt festményéért adtak.)

A tavalyi TOP 10-es listán szereplő művek együttes értéke a 2022-es 1,1 milliárd dollárral és a tavalyelőtti 660 millióval szemben csak 521 millió dollár volt; optimizmusra legfeljebb a visszaesés lassuló tempója adhat okot. A toplistás eredmények túlnyomó többségéről a Christie’s és a Sotheby’s gondoskodott, mellettük egy-egy tételt a Phillips és a bécsi Im Kinsky aukcionált - utóbbi szereplése a listán igazi meglepetés. A három nagy nemzetközi ház nyilvános aukciói együttesen 29 százalékkal gyengébb eredményt értek el 2023-hoz és 47,9 százalékkal rosszabbat 2022-höz képest, ami ismét igazolja, hogy a csúcskategória eredményeiből elég nagy biztonsággal lehet következtetni a piac egészének állapotára. Hasonló a kép, ha nem a tíz, hanem a száz legdrágább tételt vizsgáljuk: ezek összértéke 2022-ben 4,1 milliárd, 2023-ban 2,4 milliárd, tavaly csak 1,8 milliárd dollár volt. (A három ház teljes forgalmának visszaesése a fentebb jelzettnél kisebb mértékű, mert a nem képzőművészeti kategóriákban, illetve a private sales üzletágban jobb eredmények születtek. Az említett forgalmi adatok minden esetben tartalmazzák az árverőházak jutalékát is.)

Az év nyertese kétségkívül a belga szürrealista mester, René Magritte volt, aki egyedüliként lépte át a 100 milliós küszöböt. Új életmű-rekordot felállító művéért csaknem kétszer annyit adtak, mint a második helyezett alkotásért és az ő festményét találjuk a lista ötödik helyén is. Mintegy ráadásként új csúcsárat ért el papíralapú munkáinak kategóriájában is. Szárnyalása tükrözi a szürrealizmus általában is újra növekvő népszerűségét.

A tavaly legdrágábban elkelt műalkotások és vételáruk sorrendje tehát a következő:

  1. René Magritte: A fény birodalma (1954) - 121 160 000 dollár (Christie's)
  2. Ed Ruscha: Standard Station, Ten-Cent Western Being Torn in Half (1964) - 68 260 000 dollár (Christie's)
  3. Claude Monet: Nimfák (1914) - 65 500 000 dollár (Sotheby's)
  4. Jean-Michel Basquiat: Cím nélkül (ELMAR) (1982) - 46 749 000 dollár (Philips)
  5. René Magritte: Az intim barát (1958) - 42 123 969 dollár (Christie's)
  6. Gustav Klimt: Lieser kisasszony portréja (1917) - 41 025 600 euró (Im Kinsky)
  7. Andy Warhol: Virágok (1964) - 35 485 000 dollár (Christie's)
  8. Claude Monet: Szénakazal Givernynél (1893) - 34 804 500 dollár (Sotheby's)
  9. Vincent van Gogh: Kerti sarok, pillangókkal (1887) - 33 185 000 dollár (Christie's)
  10. Mark Rothko: Cím nélkül (Sárga és kék) (1954) - 32 474 502 dollár (Sotheby's)

Az összeállítás csak a nyilvános árveréseken elkelt tételeket tartalmazza; az aukciósházak private sale üzletágában, a műkereskedésekben és gyűjtők egymás közötti ügyleteiben akár ezeknél magasabb árak is születhettek.

Címlapról ajánljuk
Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.

Donald Trumpnak „jól fog menni” az ukrán és az orosz elnökkel is

Mindkettejükkel találkozik az amerikai elnök, előbb Volodimir Zelenszkijjel vasárnap Floridában. Az előzetes egyeztetések már zajlanak.
VIDEÓ
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×