Németország

A fő kérdés a koalíciós tárgyalásokban a szociáldemokraták végleges szerepe - hangsúlyozta a Németország-szakértő.

„A szociáldemokraták eredeti álláspontja a nagykoalícióra kategorikus nem volt, onnan pedig mostanra eljutottak a „talán”-ig. Ennek a nagy kérdésnek a megértéséhez tudni kell, miért nem akarták a nagykoalíciót. Történelmi mélypontjukat, 20,5 százalékot, érték el a szeptember 24-i parlamenti választásokon, a nagykoalíciós részvételeik a szavazati hányaduk csökkenéséhez vezetett, Angela Merkel mellett egyre inkább fogyott a szociáldemokrata párt választói potenciálja.”

Kiss J. László hozzátette, hogy Angela Merkel kancellár a szociáldemokrata pártból érkezett javaslatokat is sokszor a sajátjaként adta el, így még jobban gyengítette koalíciós partnerét. Arról is beszélt, hogy nem váratlanul futottak zátonyra a keresztény pártok tárgyalásai a korábbi partnerjelöltekkel, a zöldekkel és a liberálisokkal.

„A dolog természeténél fogva kicsit természetellenes volt. A Jamaica-koalícióban négy – három jobbközép és egy balközép – párt próbált egy koalíciót létrehozni, ebben nem nőhetett össze, ami nem tartozik össze. A zöldek például egész más kultúrát képviselnek, globális világban élnek, a másik három többé-kevésbé európai, illetve nemzetállami keretekben gondolkodik.”

Kiss J. László szerint az ünnepek után, a jövő év elején kezdődhet a puhatolózó tárgyalássorozat a két fő politikai erő között (hogy felmérjék, milyen esély van a kompromisszumokra), majd a formális tárgyalásokig a szociáldemokraták ügydöntő kongresszusa után, január végén juthatnak el a felek.

Merkelnek sürgős

A kancellárnak a politikai túlélése szempontjából fontos lenne, hogy minél előbb megerősítsék a pozícióját - mondta Kiss J. László.

„Már most is egy posztmerkeli, azaz Merkel utáni korszakban vagyunk.

A párt meg van hasadva, sokan nem támogatják a nagykoalíciót. Mondogatják, az új kancellár nem Merkel lesz. Ő már elfogyasztotta azokat a politikai feltételeket, amelyeken a merkelizmus alapult. Merkel személyes politikai jövője forog kockán. A nagykoalíciós tárgyalások meghiúsulása is lehetséges kimenetel.”

A lehetséges következő kancellárról szólva a szakértő elmondta, Angela Merkel minden konkurenciáját kiiktatta, Ausztria és Franciaország példáját idézte, ahol hirtelen egy fiatal politikusnemzedék jutott szóhoz, és mindketten – Sebastian Kurz és Emmanuel Macron - újat tudtak hozni, lehet, hogy Németországban is megjelenik egy fiatal, újító politikus - fűzte hozzá Kiss J. László.

Ausztria

Nem véletlenül vezetett Brüsszelbe az új osztrák kancellár, Sebastian Kurz első hivatali útja – hangsúlyozta a Corvinus Egyetem tanára.

„A koalíciós tárgyalások egy lényeges eleme volt, ami fölött őrködött a szövetségi elnök, Alexander Van der Bellen, hogy egy proeurópai kormányprogram jöjjön létre és a kormány irányultsága is megfellebbezhetetlenül európai legyen.”

Kiss J. László felidézte, hogy Ausztria aktív Európa-politikát folytatna a kancellár tervei szerint, ugyanakkor a menekültkérdésben nem támogatja az EU vezető országait.

„Az, hogy a menekültek újraelosztását nem támogatja, nem vezet valóságos megoldáshoz, és elsősorban a külső határok fontosságát emeli ki.”

A Corvinus Egyetem tanára arról is beszélt, hogy Ausztria hagyományosan nem az uniós centralizáció híve.

„A kis államok és Ausztria esetében, mint egy föderális országnak különösen nagy jelentősége van a szubszidiaritás elvének, azaz minden problémát azon a szinten kell megoldani, ahol a leghatékonyabb, tehát nem kell mindent Brüsszelben megoldani, alacsonyabb szinteket is be kell vonni. Ez már régi sajátossága osztrák Európa-politikájának.”

A szakértő megjegyezte, hogy az Osztrák Szabadságpárt különösen szembe menne a brüsszeli centralizációs törekvésekkel.

Itt feliratkozhat az InfoRádió YouTube-csatornájára, hogy ne maradjon le az Arénákról: