Kézfeltartással szavaztak az Európai Parlamenti képviselők tegnap a szintén EP-tag, a francia szélsőjobboldali Nemzeti Front elnökjelöltjének, Marine Le Pen-nek mentelmi jogáról. A francia hatóságok azt követően kezdeményezték a politikus mentelmi jogának felfüggesztését, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet kivégzéseiről készült fotókat tett közzé a Twitteren.

A képviselő összesen három ilyen fényképet tett közzé, ám eddig visszautasította, hogy vallomást tegyen a rendőrségen. Sajtóhírek szerint akár három év börtön és 75 ezer euró pénzbírság is kiszabható tettéért Marine Le Pen-re Franciaországban.

Eközben a konzervatív jelöltnek, Francois Fillonnak korrupciós ügye miatt a francia jobboldali és a centrista UDI párt képviselőinek egy része azt javasolta, hogy lépjen vissza a jelöltségtől. A politikus családtagjai feltételezett fiktív parlamenti állásai miatt került ügyészségi eljárás alá.

 Francois Fillon szerdán maga jelentette be, hogy március 15-ére beidézték az ügyében eljáró vizsgálóbírók, hogy vádat emeljenek ellene és amellett, hogy kijelentette, hogy megjelenik az idézésen, aláhúzta, hogy "nem enged, nem lép vissza", "politikai gyilkosságnak" nevezte az ellene folyó eljárást, és ismét tagadta a vádakat.

A magát „sem baloldalinak, sem jobboldalinak” valló Emmanuel Macron tegnap bemutatta harmincoldalas választási programját, amelynek értelmében hat nagy területen indítana el reformokat, ha államfőnek választanák: az oktatás, a kultúra, a munka világa, a gazdasági modernizáció, a közbiztonság, a nemzetközi kapcsolatok és a közélet moralizálása terén.

Az Ifop közvélemény-kutató intézet legutóbbi felmérése alapján továbbra is a szélsőjobboldali Marine Le Pen a legnépszerűbb elnök-jelölt, akit kevéssel lemaradva Emmanuel Macron és a konzervatív Francois Fillon követ. Elemzők szerint a legnagyobb kérdés, hogy ki lesz az első fordulóban a második helyezett a radikális jelölt mögött, mert a második fordulóban ő szerezheti meg az elnökséget.