eur:
393.17
usd:
367.11
bux:
67030.11
2024. április 26. péntek Ervin

Másodszor alkalmazzák a "brutális" alkotmánycikkelyt Franciaországban

Tovább forrósodik a politikai hangulat Franciaországban, miután a szocialista kormány úgy döntött, hogy az alkotmány 49. paragrafusa 3. bekezdésének alkalmazásával áterőlteti a parlamenten a hetek óta vitatott munkajogi reformot.

„Botrány, brutalitás, a demokrácia megcsúfolása” – ilyen és hasonló jelzőkkel illetik egyes baloldali politikusok és szakszervezeti vezetők a francia kormánynak azt a döntését, hogy egy éven belül immár másodszor folyamodik a közbeszéd által 49-3-asként emlegetett alkotmánycikkelyhez, amely lehetővé teszi, hogy gyakorlatilag vita nélkül fogadjanak el egy benyújtott törvényjavaslatot.

A felháborodás azért is erős, mert ezúttal a munka törvénykönyvének módosításáról van szó, márpedig e tervezet ellen immár több mint két hónapja zajlanak az egymást érő tiltakozások, melyeket alapvetően a szélsőbalhoz kötődő pártok, egyesületek és szakszervezetek szerveznek, de amelyeket a szocialista párt szélsőbalhoz kötődő politikusai is támogatnak.

A Valls-kabinet azonban azt hangsúlyozza, hogy elkötelezett a reformok iránt és mindenképpen kitart a módosítás mellett, ez magyarázza a 49-3-as bevetését. Ez a cikkely az ötödik köztársaság terméke, mellyel a törvényhozók, a korábbi tapasztalatokból kiindulva egyrészt elejét akarták venni, hogy egy adott kormány a kormánykoalícióban részt vevő kispártok túszává váljon, másrészt megnehezítették az ellenzék kormánybuktatásra irányuló törekvéseit is.

De eredetileg nem gondoltak arra, hogy azt egy kormány arra is felhasználhatja, hogy szembemenjen saját többsége véleményével. A Valls-kabinet most azért nyúl az ominózus cikkelyhez, mert tudja, hogy javaslatához nincs meg a szükséges többség a parlamentben, azt ugyanis immár a sorozatos módosítások miatt a jobboldal sem támogatja.

A 49-3-as lényege az, hogy egy fontosnak ítélt törvényjavaslat benyújtásakor a kormány bizalmi szavazást kér az ügyben maga ellen. Ezt követően a honatyáknak 24 óra áll rendelkezésükre, hogy bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be ellene, ha erre nem kerül sor, úgy a benyújtott jogszabályt automatikusan, mindenféle vita nélkül elfogadottnak tekintik. Szintén elfogadásnak számít, ha a bizalmatlansági indítványt benyújtják ugyan, de az nem kapja meg a minősített többséget.

Természetesen, ha a bizalmatlansági indítványt megszavazzák, úgy a kormány bukik, és az államfő akár a parlament feloszlatását és új választások kiírását is elrendelheti. A mostani helyzet azért vált hirtelen feszültté, mert a jobboldali ellenzék kedden benyújtotta a bizalmatlansági indítványt, és a szélsőbaloldali pártok vezetői most rendhagyó módon arra buzdítják a tervezetet bíráló szocialista képviselőket, hogy arra szavazzanak igennel, azaz buktassák meg a kormányt. Ezt a forgatókönyvet azonban politikai elemzők nem tartják reálisnak, bármekkora is baloldalon a felháborodás a szocialista kormány „árulása” ellen, de egy esetleges meglepetés nem zárható ki teljesen.

A helyzetnek egyébként van egy ironikus oldala is: számos lap arra emlékeztet, hogy 2006-ban Francois Hollande jelenlegi államfő ellenzékből a legkeményebb szavakkal ostorozta az akkori kormányzó jobboldalt, amiért a 49-3-as cikkelyhez folyamodott, „brutalitásnak”, a „demokrácia megcsúfolásának” nevezve az eljárást. Ehhez képest a Macron-törvénynek nevezett gazdasági reformcsomagot 2015-ben a 49-3-assal fogadtatták el, mostani alkalmazása tehát egy éven belül már a második „brutalitásnak” számít.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.26. péntek, 18:00
Balczó Barnabás
a Magyar Posta vezérigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×