Együtt vonultak fel a szélsőbalhoz kötődő, általában egymással is szembenálló szakszervezetek, a CGT és a Force Ouvriére vezetői május 1-jén Franciaországban, ami a szocialista kormány szerint rossz ómennek, a radikalizálódás jelének számít. A vasárnapi ünneplés alapvetően a munka törvénykönyvének tervezett módosításával szembeni ellenállás jegyében zajlott le, ez magyarázza, hogy Párizsban a felvonulás résztvevőinek egy része összecsapott a rendőrökkel.

A hatóságoknak a késő esti órákban a Köztársaság téren is meggyűlt a bajuk a „törő-zúzóknak” nevezett tüntetőkkel, akik megdobálták őket, majd gyújtogatásba kezdtek. A teret éjfél körül kiürítették, több személyt pedig előállítottak. A több mint három hektáron elterülő, a francia főváros szívében, a harmadik, a tizedik és tizenegyedik kerület találkozásánál fekvő Köztársaság tér amúgy a tiltakozások epicentrumának számít.

A munka törvénykönyvének módosítását ellenzők március 31-én döntöttek úgy, hogy tiltakozásul a téren maradnak, és az így alakult megmozdulást azóta „Nuit debout”, magyarul „Talpon éjszaka” mozgalomnak nevezik. Ez, az egyelőre meglehetősen anarchikus szerveződés egyre komolyabban aggasztja a kormányzó szocialistákat, hiszen az ott felszólalók azzal vádolják őket, hogy elárulják a baloldal értékeit, és valójában jobboldali gazdaságpolitikát folytatnak.

A téren gyülekezők az elmúlt egy hónapban számos nyilvános vitát tartottak arról, hogy miképpen lépjenek tovább, illetve mit kellene tenniük a jelenlegi helyzetben, és ezeken a vitákon több ismert, a szélsőbalhoz kötődő értelmiségi vagy politikus, köztük Janisz Varufakisz, volt görög pénzügyminiszter is felszólalt.

Egyesek a „rendszerrel” szembeni radikális ellenállásra buzdítottak, mások egy általános sztrájk szükségességét hangoztatták, de a viták egyelőre sehova sem vezettek, ami azt is jelenti, hogy a „rendszerkritikusok” elégedetlenségét nem sikerül szervezett formában megjeleníteniük. Következmény: a türelmetlenebb tüntetők rendre a mozgalmat szemmel tartó rendőrökön, illetve a téren található kirakatokon vezetik le indulataikat.

Igaz, a törés-zúzás nem csak a fővárosra jellemző: a munka törvénykönyvének módosítása kapcsán az elmúlt két hónapban szervezett tüntetéseken és megmozdulásokon a hatóságok országszerte közel ezer személyt állítottak elő ilyen jellegű cselekmények miatt. Ráadásul a helyzet egyre inkább eldurvulni látszik, néhány napja a nyugat-franciaországi Nantes városában például a demonstrálók Molotov-koktélokat dobtak a rendőrökre.

A hangulatot tovább élezi, hogy a szélsőbaloldali szakszervezetek és egyes baloldali politikai vezetők a tüntetőket védelmezik, és a rendőrség „brutalitását” kárhoztatják. A jobboldal vezetői mindeközben tehetetlenséggel vádolják a kormányt, és követelik, hogy haladéktalanul tiltsa ki a Köztársaság térről a Talpon éjszakát, elképesztőnek tartva, hogy e zavargások egyáltalán megtörténhetnek, amikor Franciaországban hivatalosan szükségállapot van érvényben.