A Terrorelhárítási Központ kialakulását és fejlődését is bemutatja a Terror – Merényletek, túszdrámák és terrorelhárítás Magyarországon című időszaki kiállítás a budapesti Rendőrmúzeumban. A Terrorelhárítási Központ (TEK) főigazgatója az InfoRádióban elmondta: a tárlat a XX. század elejétől kezdődően bemutatja az összes fontos, Magyarországon történt merényletet, terrorcselekményt, köztük az 1931-es biatorbágyi hídrobbantást is, illetve felidézte, hogy az első gépeltérítés is magyar elkövetőkhöz köthető.

Hajdu János mérföldkőnek nevezte, hogy 1988-ban a Forradalmi Rendőri Ezred berkein belül megalakult az összes magyar akciószázad első szakasza. Mint fogalmazott, ezek a speciális bevetési egységek kezdetben „saját kútfőből” szerveztek meg képzési programokat, amelyek alapján vettek részt speciális bevetésekben. A TEK főigazgatója 1989-ben csatlakozott ehhez a közösséghez, és a mai napig figyelemmel kíséri a fejlődést, a változásokat. Ugyancsak fontos évszám 1991, amikor a Terrorelhárítási Önálló Osztályból és a Komondor Szolgálatból egy koncepciójában és felépítésében is teljesen új szerv, a Rendőrség Különleges Szolgálata (RKSZ) jött létre, melyet először Berkesi Ferenc tábornok vezetett. Hajdu János kiemelte, hogy a végrehajtó műveleti egységek mellett ekkor jelent meg az első, kis létszámú felderítő egység idehaza, amely tulajdonképpen a mai TEK-en belül működő Műveleti és Felderítő Igazgatóság elődje.

A Terrorelhárítási Központ 2010-ben alakult meg, és Hajdu János szerint az elmúlt tizennégy év működése alapján elmondható, hogy

„a szakmai irányvonal jó”, amit az elismerő nemzetközi visszajelzések is megerősítenek.

A főigazgató jelezte: a műveleti egységek és a felderítők minden egyes nap dolgoznak, a személyvédők ugyancsak „talpon vannak”, amit nagyra becsülnek Európa-szerte, és ezt jól bizonyítja, hogy külföldön is számítanak a magyarok közreműködésére, sőt „az elsők között emlegetik őket”.

Hajdu János közölte: a Terrorelhárítási Központot az Egyesült Államoktól kezdve Oroszországon át egészen Kínáig és a legtávolabbi térségekig nagyon sok helyen ismerik világszerte. A TEK napi kapcsolatban van más országok műveleti és felderítő egységeivel. „A nemzetközi kitekintés mindig egy jó mérce arra, hogy hol tart bárki az életpályáján, és kijelenthetem, szinte nincs olyan ország, amellyel ne kerültünk volna valamilyen kapcsolatba” – jegyezte meg a TEK főigazgatója.

A kiállítás a kezdetektől mutatja be a terrorizmust, illetve a terrorizmus elhárítását Magyarországon, felvetődik a kérdés, hogy hová fejlődhet a TEK, mi lehet a következő lépés. Hajdu János szerint a technikai fejlődés soha nem állhat meg. Mint fogalmazott, „az informatikai terület berobbant” az elhárításnál is, és sok tanulnivaló van még, hogy megfelelően alkalmazkodjanak a kor vívmányaihoz, illetve az innovációhoz. Nem tudja, hogy a technikai fejlődés milyen változásokat hoz a következő évtizedekben, de ígérete szerint a TEK „megpróbál lépést tartani”. Hozzátette:

a nemzetközi kapcsolataikat is erősíteni szeretnék, illetve kiterjeszteni még több országra az együttműködéseket.

Úgy véli, azért nagyon fontos részt venni a folyamatos képzésekben és a közös programokban a külföldi partnerekkel – akár távolabbi országokkal is –, mert mindig jön valamilyen újdonság, innovatív lépés. Mint mondta, az alapvető feladatok végrehajtásának a keretei adottak, a TEK-nél ez az elfogások módja, ami nem változik sokat. A felkészítésben és a képzésekben viszont lehetnek újdonságok, új megközelítések, főként a technikai fejlődésnek köszönhetően. Hajdu János szerint forrásfüggő is, hogy mennyire, hogyan tudnak alkalmazkodni a változásokhoz, de jelezte, hogy az informatika területén mindenképpen figyelik a nemzetközi trendeket, és igyekeznek itthon is alkalmazni, hasznosítani azokat.