eur:
389.49
usd:
361.89
bux:
68002.24
2024. május 4. szombat Flórián, Mónika

Valami csúzlik Dániában

A dán parlament kedden szavaz a menekültjogi törvény módosításáról. A változtatás bevallott célja, hogy elriassza a menekülteket attól, hogy menekültstátusért folyamodjanak, és egy jele annak, hogy a skandináv országok már nem olyan befogadók a menekültekkel szemben, mint kezdetben voltak.

A terv olyan elemeket is tartalmaz, amelyek szerint a hatóságoknak joguk van elvenni a menekültektől nagyobb értékeiket, vagy hogy a menekülteknek fizetniük kell a fogadóközpontban való tartózkodásért. Hazai és nemzetközi jogvédő szervezetek tiltakoznak a módosítás ellen.

A reform értelmében a rendőrség átkutathatja a menekültek csomagjait, és elkobozhatná tőlük a 10 ezer koronát (1340 euró) meghaladó készpénzt, illetve az ennél nagyobb értékű tárgyakat, kivéve azokat, amelyekhez érzelmek kötődnek, például a jegygyűrűt. A hét hónapja hatalomra került, kisebbségben kormányzó jobbközép kormány eredetileg 3000 koronában akarta megszabni ezt a küszöböt, de a baloldali ellenzékkel való egyeztetés eredményeképpen ezt felemelte. A külföldi sajtó egy része ahhoz hasonlította az intézkedést, mint amikor a náci Németországban elkobozták a zsidók vagyonát. A kormánynak azonban az a véleménye, hogy aki segítséget kér az országban, az járuljon hozzá ahhoz.

A kormányt kívülről támogató, bevándorlásellenes Dán Néppárt messzebb menne a menekültek elriasztásában.

"Mi azt mondjuk, hogy ha Európába akarsz jönni, akkor Dániát kerüld el!" - jelentette ki Martin Henriksen, a párt szóvivője.

Svájc már az 1990-es években bevezette azt az intézkedést, hogy a menedékkérőktől elveszik az 1000 franknál (kicsit több mint 900 euró) nagyobb összeget, de az értéktárgyakat nem.

Azoknak a menekülteknek, akik általában véve az erőszak elől menekülnek, és nem olyan fenyegetés elől, amely kifejezetten személyük ellen irányul, a módosítás értelmében ezentúl három évet kellene várniuk arra, hogy kérhessék a családegyesítés lehetőségét, vagyis hogy családtagjaik utánuk jöhessenek Dániába. Ennek a kérelemnek az elbírálása több évig is eltarthatna. A kérelmezőknek maguknak kellene állniuk családjuk utazásának költségét. Jogvédők szerint ez a hároméves várakozási idő ellentmond több olyan nemzetközi egyezménynek, amelyet Dánia is ratifikált: az Emberi Jogok Európai Konvenciójának, a Gyerekjogok Nemzetközi Konvenciójának és a menekültstátusra vonatkozó ENSZ-konvenciónak. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet figyelmeztetett, hogy ennek az intézkedésnek katasztrofális következményei lehetnek a családokra nézve.

Tavaly Dániában mintegy 21 ezren nyújtottak be menedékkérelmet, amire még soha nem volt példa. Becslések szerint 2016-ra ez a szám 25 ezerre emelkedhet. Az európai uniós tagállamok között Dánia vezeti a sort az egy lakosra jutó menekültek számában.

A tervezetet valószínűleg megszavazza a parlament, mert a fő ellenzéki pártnak, a balközép szociáldemokraták legtöbb képviselője is támogatta azt eddig.

A Berlingske című lap által frissen készített felmérés szerint a megkérdezett dánok 70 százaléka tartja a legfontosabb kérdésnek a menekültügyet.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×