eur:
392.27
usd:
366.85
bux:
67039.3
2024. április 27. szombat Zita

Menekülnek a civilek Kelet-Ukrajnából

Kilenc ukrán katona halt meg, további 26 pedig megsebesült az elmúlt 24 órában a kelet-ukrajnai harcokban.

Az ukrán hadsereg veszteségeiről Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán fegyveres erők főparancsnokának szóvivője számolt be, ahogy arról is, hogy a Moszkva-barát szakadárok vasárnap reggel óta mintegy száz alkalommal intéztek támadást a kormányerők ellen.

A legsúlyosabb harcok az ukrán katonák ellenőrzése alatt álló, mélyen a Moszkva-barát szakadárok kezén lévő területbe ékelődött Debalceve környékén bontakoztak ki, ahol a szakadárok intenzív tüzérségi támadásai ellenére is tartják magukat a kormányerők.

"Közvetlen tűzharcba még nem kerültünk ma a lázadókkal, de aknatűz alatt vagyunk, sőt egy pontról rakétákkal is lőtték az állásainkat. Szerencsére senki nem halt meg, de egyre nehezebb a helyzet, persze megoldjuk" - mondta az Euronews felvételén "Visota", az ukrán 25-ödik önkéntes zászlóalj parancsnoka.

Eközben az ukrán és az orosz sajtó szerint vasárnap éjjel robbanás történt egy robbanóanyagot készítő vegyi gyárban Donyeckben, az üzemet feltehetően találat érte. Mindezek okán egyre több civil hagyja el a harcok által érintett településeket Kelet-Ukrajnában.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az al-Ahram című egyiptomi kormánylapnak adott interjúban úgy látta, hogy az ukrán vezetés zsákutcába került a Kelet-Ukrajnában folytatott katonai művelettel és gazdasági nyomásgyakorlással, ez pedig katasztrófával fenyeget.

Angela Merkel német kancellár és Francois Hollande francia elnök múlt héten komoly erőfeszítéseket tett a tűzszünetről szóló minszki egyezmény "feltámasztása" érdekében, együtt utaztak Kijevbe, majd Moszkvába, de egyelőre eredménytelenül.

"Ha nem születik megállapodás a tartós fegyverszünetről, pontosan lehet tudni, mi következik. Neve is van: háború" - fogalmazott az Euronews felvétele alapján Francois Hollande, miután hazatért Moszkvából.

Eztán vasárnap arról állapodott meg telefonon a német kancellár és a francia elnök, valamint Petro Porosenko ukrán és Vlagyimir Putyin orosz államfő, hogy szerdán ismét négyoldalú, egyeztetést tartanak az ukrán-orosz konfliktusról Minszkben. Egyes értékelések szerint ez az utolsó esély lehet az ukrán konfliktus diplomáciai rendezésére.

A tavaly április óta tartó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktust ugyanis a szeptemberben, Minszkben kötött tűszüneti megállapodás csillapíthatta volna le, ám a harcok azóta is folytatódtak.

Hanganyag: Sigmond Árpád

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.29. hétfő, 18:00
Csányi Sándor
az OTP Bank elnök-vezérigazgatója
Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Olyan fegyvert kap Ukrajna, ami elképzelhetetlen lett volna a háború előtt: ez lehet a legveszélyesebb eszköz Kijev arzenáljában

Amikor Oroszország megindította az Ukrajna elleni inváziót, Moszkva egyik elsődleges célja a megtámadott ország „demilitarizációja” volt; eddig nagyon úgy fest, hogy ez a dolog a visszájára sült el. Nem csupán arról van szó, hogy a NATO eddig gigantikus mennyiségű nehézfegyvert küldött Ukrajnának, de olyan technikai eszközöket is megkapott Kijev, melyekről korábban még csak álmodni sem mert az ukrán vezetés, ékes példája ennek az MGM-140 ATACMS harcászati ballisztikus rakétarendszer. Egy olyan technikai eszközről van szó, amely, bár abszolút nem nevezhető „háborúdöntő csodafegyvernek”, biztos megnehezíti majd az orosz haderő dolgát az általuk „különleges műveletnek” hívott invázió során.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 26. 21:41
×
×
×
×