Ross Mountain, a humanitárius segélyek elosztásáért felelős ENSZ-tisztviselő hétfőn kijelentette, hogy bár Libanon politikai és vallási vezetőinek eddig sikerült megakadályozniuk az egyre növekvő feszültségek kirobbanását, a nemzetközi donorok mégsem jutalmazták ezt újabb támogatások elkülönítésével.

Az illetékes közleményében leszögezte, hogy ez többé már nem pusztán humanitárius vészhelyzet. "Ahogy Michel Szulejman volt libanoni elnök mondta, a menekültáradat olyan egzisztenciális veszélyt jelent, amely az ország egységét fenyegeti. Az állam biztonságáról és stabilitásáról van szó. Ami Libanonban történik, az az egész térségre kihatással lesz" - mondta.

A hatóságok tájékoztatása szerint a 4,5 milliós Libanonban eddig több mint 1,12 millióan kerestek menedéket a szomszédos Szíriában három éve tomboló polgárháború elől. Az arab ország lakosságának jelenleg nagyjából a negyedét teszik ki a szíriai menekültek, a menedékkeresők száma az év végére azonban elérheti a 1,5 milliót. A lakosság ilyen arányú növekedése tovább súlyosbítaná az országban tapasztalható vízhiányt.

"Attól félünk, hogy tovább nő a feszültség, és ennek hatásai nem csak a szíriai és a libanoni nemzetiségűek között, hanem a libanoni lakosságon belüli felekezeti konfliktusokban is jelentkezni fognak" - hangsúlyozta genfi sajtótájékoztatóján Mountain.

A szíriai síiták és szunniták közötti szembenállás Libanonban is érezteti a hatását, ahol 1975 és 1990 között polgárháború dúlt. A válság tényét a bejrúti hatóságok is felismerték: a szociálisügyi miniszter az előző héten arról beszélt, hogy az országot politikai és gazdasági összeomlás fenyegeti, a menekültek száma pedig a közeljövőben meghaladhatja a lakosság egyharmadát.

Az ENSZ-tisztviselő elmondta, hogy a szíriai, az iraki és a nemrégiben kirobbant gázai övezeti konfliktus sújtotta közel-keleti térségnek nincs szüksége újabb polgárháborúra Libanonban. Bár szakértők szerint összesen 1,6 milliárd dollárra (364 milliárd forintra) lenne szükség a helyzet kezelésére, a donor országok ennek ellenére idén mindössze 500 millió dollárt (113,7 milliárd forintot) különítettek el a libanoni segélyprogramok számára. A szíriai belháború a Világbank számításai szerint Libanonnak eddig mintegy 7,5 milliárd dollárjába (1,6 ezer milliárd forintjába) került.

"Bizonyos, hogy a megoldás a pénztől, de nem csak a pénztől függ. Míg a szélsőségesek néhány hónappal ezelőtt több merényletet is elkövettek, a jó hír jelenleg az, hogy a libanoni biztonsági erők sikerrel vetettek gátat ezeknek az akcióknak" - vélte Mountain.

Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges szunnita szervezet az utóbbi időben jelentős területeket foglalt el Szíria keleti és Irak északi részén. A csoport az ellenőrzése alá vont területeken iszlám kalifátus létrehozását jelentette be, a fegyveresek célja, hogy újrarajzolják a Közel-Kelet térképét.

A belügyminiszter szerint az ILIÁ sikerét látva a hasonlóan gondolkozó libanoni milíciák is felbátorodtak, mert úgy gondolják, hogy ők is el tudnának érni számottevő eredményeket. A tárcavezető közölte, hogy a radikális szunnita csoport nemrégiben megjelent Bejrútban is.

Mountain elmondta: az is fontos kérdés, hogy a bejrúti kormány fenn tudja-e tartani az ország számtalan politikai és felekezeti szereplője közötti egyensúlyi helyzetet és meg tudják-e tartani a parlamenti és az elnökválasztást.

A szíriai menekülteket nagyjából ezerhétszáz, többségében észak-libanoni településen helyezték el. Az érintett térségek lakosai és a menedékkérők között feszült a viszony, mivel sokan a menekültek miatt vesztették el állásukat, akik alacsonyabb fizetésért is hajlandóak elvállalni ugyanazt a munkát.

"A tapasztalható feszültség a helyzettel kapcsolatos növekvő elégedetlenséget jelzi. Magukra hagyták az iskoláskorú és munkaképes korú fiatalokat, akik emiatt egyre haragosabbak. Úgy gondolom, hogy ez nem csak Libanon, hanem a térség számára sem egészséges" - közölte a világszervezet munkatársa.

Az ENSZ adatai szerint az alig tízezer négyzetkilométeres ország fogadta be az összes szíriai menekült 38 százalékát, többet bármely másik államnál a Közel-Keleten. A Libanonban tartózkodó szíriai állampolgárok több mint fele gyerek, s többségük nem jár iskolába.