Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

ENSZ: összeomolhat Libanon a menekültek és a felekezeti feszültségek miatt

Az ENSZ egyik magas rangú tisztségviselője arra figyelmeztetett, hogy Libanon összeomolhat a közel-keleti országban menedéket kereső mintegy 1,1 millió szíriai menekült terhe alatt. Az illetékes arra szólította fel a külföldi kormányokat, hogy nyújtsanak nagyobb anyagi támogatást Bejrút számára.

Ross Mountain, a humanitárius segélyek elosztásáért felelős ENSZ-tisztviselő hétfőn kijelentette, hogy bár Libanon politikai és vallási vezetőinek eddig sikerült megakadályozniuk az egyre növekvő feszültségek kirobbanását, a nemzetközi donorok mégsem jutalmazták ezt újabb támogatások elkülönítésével.

Az illetékes közleményében leszögezte, hogy ez többé már nem pusztán humanitárius vészhelyzet. "Ahogy Michel Szulejman volt libanoni elnök mondta, a menekültáradat olyan egzisztenciális veszélyt jelent, amely az ország egységét fenyegeti. Az állam biztonságáról és stabilitásáról van szó. Ami Libanonban történik, az az egész térségre kihatással lesz" - mondta.

A hatóságok tájékoztatása szerint a 4,5 milliós Libanonban eddig több mint 1,12 millióan kerestek menedéket a szomszédos Szíriában három éve tomboló polgárháború elől. Az arab ország lakosságának jelenleg nagyjából a negyedét teszik ki a szíriai menekültek, a menedékkeresők száma az év végére azonban elérheti a 1,5 milliót. A lakosság ilyen arányú növekedése tovább súlyosbítaná az országban tapasztalható vízhiányt.

"Attól félünk, hogy tovább nő a feszültség, és ennek hatásai nem csak a szíriai és a libanoni nemzetiségűek között, hanem a libanoni lakosságon belüli felekezeti konfliktusokban is jelentkezni fognak" - hangsúlyozta genfi sajtótájékoztatóján Mountain.

A szíriai síiták és szunniták közötti szembenállás Libanonban is érezteti a hatását, ahol 1975 és 1990 között polgárháború dúlt. A válság tényét a bejrúti hatóságok is felismerték: a szociálisügyi miniszter az előző héten arról beszélt, hogy az országot politikai és gazdasági összeomlás fenyegeti, a menekültek száma pedig a közeljövőben meghaladhatja a lakosság egyharmadát.

Az ENSZ-tisztviselő elmondta, hogy a szíriai, az iraki és a nemrégiben kirobbant gázai övezeti konfliktus sújtotta közel-keleti térségnek nincs szüksége újabb polgárháborúra Libanonban. Bár szakértők szerint összesen 1,6 milliárd dollárra (364 milliárd forintra) lenne szükség a helyzet kezelésére, a donor országok ennek ellenére idén mindössze 500 millió dollárt (113,7 milliárd forintot) különítettek el a libanoni segélyprogramok számára. A szíriai belháború a Világbank számításai szerint Libanonnak eddig mintegy 7,5 milliárd dollárjába (1,6 ezer milliárd forintjába) került.

"Bizonyos, hogy a megoldás a pénztől, de nem csak a pénztől függ. Míg a szélsőségesek néhány hónappal ezelőtt több merényletet is elkövettek, a jó hír jelenleg az, hogy a libanoni biztonsági erők sikerrel vetettek gátat ezeknek az akcióknak" - vélte Mountain.

Az Iraki és Levantei Iszlám Állam (ILIÁ) nevű szélsőséges szunnita szervezet az utóbbi időben jelentős területeket foglalt el Szíria keleti és Irak északi részén. A csoport az ellenőrzése alá vont területeken iszlám kalifátus létrehozását jelentette be, a fegyveresek célja, hogy újrarajzolják a Közel-Kelet térképét.

A belügyminiszter szerint az ILIÁ sikerét látva a hasonlóan gondolkozó libanoni milíciák is felbátorodtak, mert úgy gondolják, hogy ők is el tudnának érni számottevő eredményeket. A tárcavezető közölte, hogy a radikális szunnita csoport nemrégiben megjelent Bejrútban is.

Mountain elmondta: az is fontos kérdés, hogy a bejrúti kormány fenn tudja-e tartani az ország számtalan politikai és felekezeti szereplője közötti egyensúlyi helyzetet és meg tudják-e tartani a parlamenti és az elnökválasztást.

A szíriai menekülteket nagyjából ezerhétszáz, többségében észak-libanoni településen helyezték el. Az érintett térségek lakosai és a menedékkérők között feszült a viszony, mivel sokan a menekültek miatt vesztették el állásukat, akik alacsonyabb fizetésért is hajlandóak elvállalni ugyanazt a munkát.

"A tapasztalható feszültség a helyzettel kapcsolatos növekvő elégedetlenséget jelzi. Magukra hagyták az iskoláskorú és munkaképes korú fiatalokat, akik emiatt egyre haragosabbak. Úgy gondolom, hogy ez nem csak Libanon, hanem a térség számára sem egészséges" - közölte a világszervezet munkatársa.

Az ENSZ adatai szerint az alig tízezer négyzetkilométeres ország fogadta be az összes szíriai menekült 38 százalékát, többet bármely másik államnál a Közel-Keleten. A Libanonban tartózkodó szíriai állampolgárok több mint fele gyerek, s többségük nem jár iskolába.

Címlapról ajánljuk

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×