Az Európai Unió közvetítésével Janukovics államfő és a parlamenti ellenzék három vezetője, Arszenyij Jacenyuk, Vitalij Klicsko és Oleh Tyahnibok által megkötött megállapodás alapján szeptemberig alkotmányreformot kell kidolgozni.

"A megállapodás aláírói kinyilvánítják szándékukat, hogy koalíciót hoznak létre és nemzeti egységkormányt állítanak fel az aláírástól számított 10 napon belül. Az elnökválasztást az új ukrán alkotmány elfogadása után azonnal, de legkésőbb 2014. december végéig megrendezik, új választási törvényt fogadnak el, és új központi választási bizottságot hoznak létre arányos alapon, az EBESZ és a Velencei Bizottság szabályai szerint" - áll a közleményben.

A dokumentum szerint az ukrán hatóságok nem fognak bevezetni rendkívüli állapotot az országban, és a parlament "elfogad egy harmadik törvényt a büntetőjogi felelősség alóli mentesítésről, amely ugyanazon törvénysértésekre vonatkozik, mint a 2014. február 17-i törvény".

A parlament ezután törvényt fogadott el a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről, és arról, hogy feltétel nélküli amnesztiát biztosítanak mindazoknak, akiket a kormányellenes tüntetésekkel kapcsolatban tartóztattak le. Majd a törvényhozás felmentette tisztségéből Vitalij Zaharcsenko ügyvezető belügyminisztert. A képviselők szerint ő a felelős a tüntetők elleni brutális fellépésért és civilek haláláért. Ezután a törvényhozás úgy módosította a büntető törvénykönyvet, hogy lehetővé váljon Julija Timosenko volt kormányfő, ellenzéki vezető szabadon engedése a börtönből.

Orosz illetékesek bírálták a megállapodást, amelynek tervezetét az orosz közvetítő Vlagyimir Lukin, Oroszország emberi jogi biztosa nem írta alá. Lukin szerint nem világos, ki és hogyan fogja végrehajtani az ukrajnai válság rendezését célzó megállapodást. Leonyid Szluckij, az orosz alsóház szovjet utódállamokkal foglalkozó bizottságának elnöke úgy nyilatkozott, hogy a megállapodás a Nyugat érdekeit szolgálja, amelyek "el akarják szakítani Ukrajnát Oroszországtól".

A rendőri erőszak miatt felháborodott radikális tüntetők péntek késő délután nem mutattak készséget arra, hogy elhagyják sátortáborukat a kijevi Függetlenség terén. A megállapodás bejelentése után egymásután léptek a színpadra, és jelentették ki, hogy nem örülnek az alkunak, nem azt kapták, amit szerettek volna. A parlamenten kívüli különféle ukrán nacionalista mozgalmakat tömörítő Jobb Szektor, amely aktív részese volt a rendőrséggel vívott véres összecsapásoknak, már be is jelentette: nem fogadja el a megállapodást, és folytatja harcát "az országot kormányzó rezsim eltávolításáig".

Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter egy hírtévé kamerája előtt azt üzente a radikális tüntetőknek: ha nem támogatják a megállapodást, akkor jön a rendkívüli állapot a hadsereggel. "Mindannyian halottak lesztek" - tette hozzá.

A megállapodás létrejöttében oroszlánszerepet vállaló német, francia és lengyel külügyminiszter viszont közös nyilatkozatban méltatta pénteken "a szemben álló felek bátorságát és elszántságát". Frank-Walter Steinmeier, Laurent Fabius és Sikorski egyúttal az erőszak és mindenféle konfrontáció azonnali beszüntetésére hívtak fel.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) "szigorú intézkedéseket hoz az állam területi épsége és sérthetetlensége ellen irányuló támadások megakadályozására" és büntetőjogi eljárást indít az ilyen tevékenységekben részt vevő személyek ellen - figyelmeztetett a titkosszolgálat közleményében. Az SZBU szerint az ukrajnai helyzet arról tanúskodik, hogy egyes politikusok, önkormányzati képviselők, társadalmi szervezetek vezetői, radikális nézeteket valló emberek kísérletet tesznek arra, hogy előkészítsék a talajt a társadalmi konfliktus mélyítéséhez, s autonómiakövetelő és szakadár nézeteket terjesszenek a lakosság körében. A titkosszolgálat szerint ez az egységes ukrán állam létezésének a megszűnéséhez és az állami szuverenitás elvesztéséhez vezethet. Az SZBU értesülései szerint egyes képviselők "tárgyalásokba kezdtek külföldi államok képviselőivel", és "már nyíltan folynak tárgyalások az ország esetleges több részre osztásáról, megsértve az alkotmányos rendet".

Háromnapos gyászt hirdetett az ukrajnai hatalom elleni tüntetések során életüket vesztett áldozatok emlékére a Kárpátaljai megyei tanács (közgyűlés). Ennek értelmében a hét utolsó három napján a legnyugatibb ukrajnai megye területén működő vállalatoknak és intézményeknek félárbocra kell ereszteniük a fekete gyászszalaggal megjelölt ukrán állami zászlót. A szórakozóhelyeken, vendéglátó-ipari egységekben korlátozni kell a rendezvények, ünnepségek megtartását. Ugyancsak háromnapos gyászt rendeltek el péntektől Lembergben (Lviv). A városból és a hozzá tartozó megyéből tizenhárom tüntető vesztette életét a csütörtöki kijevi összecsapásokban.

Közleményben üdvözölte az ukrán válság megoldását célzó kijevi megállapodást José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és Francois Hollande francia államfő.

A belpolitikai válság három hónapja

Az AFP francia hírügynökség összeállítása az európai uniós (EU) társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírásának felfüggesztése által kiváltott ukrajnai elégedetlenségi mozgalom főbb állomásairól:

November 21.: Az ukrán vezetés váratlanul felfüggesztette az EU-val kötendő társulási szerződés aláírását, és az Oroszországgal való gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése mellett döntött, ami miatt az Európa-párti ellenzék tüntetésbe kezdett.

November 24.: Több tízezren tüntettek a kijevi Függetlenség terén, közkeletű nevén a Majdanon, a 2004. évi "narancsszínű forradalom" helyszínén. Több más városban, így Lembergben (Lviv) is nagygyűléseket tartottak.

November 30.: A rohamrendőrség erőszakosan oszlatta fel a Majdanon tartott tüntetést, több tucatnyian - közöttük számos egyetemista - megsebesültek. Az ellenzék az államfő lemondását és előre hozott választásokat követelt, bírálta a rendszer keményedő politikáját.

December 1.: 200-500 ezer főből álló tömeg gyülekezett a Majdanon, amelyet a sátrakat és barikádokat emelő ellenzéki aktivisták szálltak meg. Az elnöki hivatalnál kitört összetűzésekben mintegy háromszázan sebesültek meg. Több száz ellenzéki elfoglalta a kijevi városházát.

December 8.: Az esti órákban több százezer résztvevővel újabb tüntetést tartottak. Nacionalista ellenzékiek egy csoportja ledöntötte a főváros szívében álló Lenin-szobrot.December 11.: Miközben Victoria Nuland, európai ügyekben illetékes amerikai külügyi államtitkár-helyettes és Catherine Asthon, az EU külpolitikai főképviselője Kijevben tárgyalt, a rendőrség megostromolta a Majdant, hogy megtisztítsa a teret a tüntetőktől. A nagyszámú tüntető ellenállása miatt azonban kénytelen volt meghátrálni.

December 17.: Viktor Janukovics államfő 15 milliárd dolláros államkötvény-vásárlásról és csökkentett gázárakról írt alá megállapodást Moszkvával. Az ellenzék a haza kiárusításával vádolta meg az elnököt.

December 25.: Ismeretlenek brutálisan bántalmazták Tetyana Csornovil ellenzéki újságírót, az Ukrainszka Pravda hírportál munkatársát, több, Janukovics elnököt élesen bíráló írás szerzőjét. A nyugati országok által határozottan elítélt erőszakcselekmény hatására ismét gyülekezni kezdtek a tüntetők a Majdanon.

Január 10.: "Agyrázkódással" kórházba kerül Jurij Lucenko ellenzéki politikus, volt belügyminiszter, akit a rendőrök gumibottal megvertek az Európa-párti tüntetők és a rendőrök közötti összecsapásokban. Két nappal később mintegy 50 ezren tüntettek az újabb erőszakos cselekmény ellen.

Január 19.: Mintegy 200 ezer tüntető gyűlt össze a Függetlenség terén, két nappal a tüntetők ellen irányuló és a Nyugat által bírált új törvények elfogadása után. A nagygyűlés után összetűzések kezdődtek tüntetők és rendőrök között, több tucatnyi rendőr és tüntető sebesült meg. Az összecsapások a következő napokban is folytatódtak.

Január 22.: A rendőrök támadást intéztek a Majdantól nem messze barikádokra visszavonult tüntetők ellen. Az ellenzék és a hatóság közlése szerint az összecsapásoknak három halottjuk volt. Az elégedetlenségi mozgalomnak ők voltak az első halálos áldozatai.

Január 28.: Lemondott Mikola Azarov kormányfő, utódját nem jelölték ki.

Január 29.: A parlament megszavazta az amnesztiatörvényt. A jogszabály hatályba lépésének előfeltételéül azt szabták, hogy a tüntetők tegyék szabaddá az általuk elfoglalt hivatali épületeket és közterületeket a következő 15 napban. A törvény értelmében mentesülnek a jogi felelősségre vonás alól a 2013. december 27. és 2014. február 2. között őrizetbe vett ellenzéki tüntetők.

Február 2.: Több mint 60 ezren tüntettek Kijevben. Az ellenzék pénzügyi segítséget követelt a Nyugattól. Az Európai Unió (EU) fontolóra vett egy reformokhoz kötött ukrán segélytervet.

Február 4.: Az ellenzék alkotmányos reformot követelt.

Február 5-6.: Európai és amerikai diplomaták látogattak Kijevbe.

Február 7.: Viktor Janukovics Vlagyimir Putyin orosz elnökkel találkozott Szocsiban a téli olimpiai játékok megnyitója alkalmával.

Február 9.: Közel 70 ezer ember gyűlt össze a Majdanon.

Február 14.: A bíróságok 234 - december óta fogva tartott - tüntetőt engedtek ki a börtönökből.

Február 16.: Több tízezren gyűltek össze a Majdanon. A december eleje óta elfoglalt kijevi polgármesteri hivatalt és a vidéki középületeket kiürítették a demonstrálók, teljesítve a másnap hatályba lépő amnesztiatörvény előfeltételét.

Február 18-19.: Az erőszak kiújulása Kijevben: 28-an meghaltak a radikális tüntetők és a rendfenntartók közötti fegyveres összecsapásokban, a biztonsági erők elfoglalták a Majdan egy részét.

Február 19.: A hatóságok "antiterrorista" intézkedéseket jelentettek be. Janukovics "tűzszünetet" hirdetett ki a nemzetközi bírálatok és a szankciók általi fenyegetettség hatására.

Február 20.: A fegyverekkel felszerelt radikális tüntetők megtámadták a rendőröket, akik éles lőszerrel válaszoltak. A demonstrálók visszaszerezték a Majdan feletti ellenőrzést. Brüsszelben "célzott" szankciókról állapodott meg az EU. Tárgyalások kezdődtek az ukrán elnök és az ellenzék között, a német, francia, lengyel külügyminiszternek, és a Kreml képviselőjének a közvetítésével.

Február 21.: Ukrán források szerint a kijevi összecsapások kezdete, február 18. óta 77-en haltak meg a fővárosban.

Február 21.: Viktor Janukovics ukrán elnök megállapodást írt alá az ellenzék vezetőivel. Eszerint a hatalom a többi között beleegyezett egy nemzeti egységkormány létrehozásába, az alkotmányos reformba és az előre hozott választásokba is. A parlament törvényt fogadott el a 2004-es alkotmányhoz való visszatérésről és módosította a btk.-t, hogy lehetővé váljon Julija Timosenko volt kormányfő szabadon engedése.