A módosítást a szábor 78 igen és 6 nem szavazattal fogadta el. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselői a szavazás megkezdése előtt kivonultak az ülésteremből, így tiltakozva a törvénymódosítás ellen, amely szerintük "a jogállamiságra mért csapás".

A már 2010-ben elfogadott törvény a büntetőjogi együttműködést szabályozza a most július elsején csatlakozó Horvátország és az Európai Unió többi tagállamai között. A törvénynek a horvát sajtóban Lex Perkovicként emlegetett módosítását hatalmas belpolitikai vita előzte meg. A német szövetségi rendőrség ugyanis nemrég megújította a volt jugoszláv titkosszolgálat, az Udba egykori vezetője, Josip Perkovic ellen kiadott elfogatóparancsát, a pénteken megszavazott módosítás viszont az abban rögzített időkorláttal megakadályozza a Németország által keresett személy kiadatását.

Josip Perkovicot a német hatóságok azzal vádolják, hogy osztályvezetőként ő adott parancsot az 1982-ben nyugatra emigrált olajipari menedzser, az INA olajvállalat volt marketingigazgatója, Stjepan Djurekovic meggyilkolására. Korábbi német sajtójelentések szerint a német ügyészségnek bizonyítékai vannak arra, hogy Djurekovicot 1983 júliusában az akkori NSZK területén a jugoszláv titkosszolgálat emberei ölték meg.

A módosításról Zágráb állítólag nem egyeztetett Brüsszellel, amely szerint a csatlakozási tárgyalások során horvát részről senki sem említett semmilyen időkorlátot a törvény alkalmazását illetően.

A többnapos politikai vita során a jobboldali ellenzék azzal támadta a szociáldemokrata Zoran Milanovic vezette koalíciós balközép kormányt, hogy a titói kommunista korszak egykori titkosszolgálati vezetőinek a védelmére szegődött.

A kormány álláspontja szerint a jogszabálynak nincs köze az egykori titkosszolgálati vezetőhöz, az időbeli korlátozás elsősorban az 1991-1995 közötti horvátországi háború veteránjait hivatott megvédeni, mivel elméletileg elképzelhető, hogy egy belgrádi szervezet valamelyik uniós tagállamban indít pert ellenük.