Infostart.hu
eur:
368.95
usd:
336.44
bux:
0
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

A horvát parlament elfogadta az uniós büntetőjogi együttműködést szabályozó törvény módosítását

A horvát parlament (szábor) elfogadta pénteken azt a törvénymódosítást, amely értelmében Horvátország csak a 2002. augusztus 7. után elkövetett bűncselekmények miatt körözött személyeket adja ki az Európai Unió más tagállamainak - adta hírül a zágrábi média.

A módosítást a szábor 78 igen és 6 nem szavazattal fogadta el. A legnagyobb ellenzéki párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) képviselői a szavazás megkezdése előtt kivonultak az ülésteremből, így tiltakozva a törvénymódosítás ellen, amely szerintük "a jogállamiságra mért csapás".

A már 2010-ben elfogadott törvény a büntetőjogi együttműködést szabályozza a most július elsején csatlakozó Horvátország és az Európai Unió többi tagállamai között. A törvénynek a horvát sajtóban Lex Perkovicként emlegetett módosítását hatalmas belpolitikai vita előzte meg. A német szövetségi rendőrség ugyanis nemrég megújította a volt jugoszláv titkosszolgálat, az Udba egykori vezetője, Josip Perkovic ellen kiadott elfogatóparancsát, a pénteken megszavazott módosítás viszont az abban rögzített időkorláttal megakadályozza a Németország által keresett személy kiadatását.

Josip Perkovicot a német hatóságok azzal vádolják, hogy osztályvezetőként ő adott parancsot az 1982-ben nyugatra emigrált olajipari menedzser, az INA olajvállalat volt marketingigazgatója, Stjepan Djurekovic meggyilkolására. Korábbi német sajtójelentések szerint a német ügyészségnek bizonyítékai vannak arra, hogy Djurekovicot 1983 júliusában az akkori NSZK területén a jugoszláv titkosszolgálat emberei ölték meg.

A módosításról Zágráb állítólag nem egyeztetett Brüsszellel, amely szerint a csatlakozási tárgyalások során horvát részről senki sem említett semmilyen időkorlátot a törvény alkalmazását illetően.

A többnapos politikai vita során a jobboldali ellenzék azzal támadta a szociáldemokrata Zoran Milanovic vezette koalíciós balközép kormányt, hogy a titói kommunista korszak egykori titkosszolgálati vezetőinek a védelmére szegődött.

A kormány álláspontja szerint a jogszabálynak nincs köze az egykori titkosszolgálati vezetőhöz, az időbeli korlátozás elsősorban az 1991-1995 közötti horvátországi háború veteránjait hivatott megvédeni, mivel elméletileg elképzelhető, hogy egy belgrádi szervezet valamelyik uniós tagállamban indít pert ellenük.

Címlapról ajánljuk
Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Ma már bárki hangjával felhívhatnak minket a csalók, és bármire rávehetnek – Paréj Áron biztonságtechnikai mérnök az Arénában

Hogyan kerülhetjük ki a telefonos átverések legmodernebb változatait? Erről is beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Paréj Áron had- és biztonságtechnikai mérnök, kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője.

Változás jön az inzulinkezelésben, a betegszervezetek örülnek

Üdvözli a Cukorbeteg Egyesületek Országos Szövetsége (CEOSZ) a korszerű inzulinkészítményekre történő terápiaváltás korlátainak eltörlését, az egészségbiztosító becslése szerint a támogatási rendszer átalakításából eredő többletkiadás a következő három évben elérheti az 5 milliárd forintot.
inforadio
ARÉNA
2026.11.19. csütörtök, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Szexbotrány az Nvidia élén: bajban van a chipgyártó?

Szexbotrány az Nvidia élén: bajban van a chipgyártó?

Egy új himnusz kellene a magyar futballsikerekhez, és egy új vezérigazgató az Nvidia következő nagy meneteléséhez? Viktor és Áron az Invest friss adásában a válogatottól gyorsan eljutottak a chipóriásig, amely hiába közölt brutális gyorsjelentést, mégis megszenvedheti megbukott társalapítója és vezére, Jensen Huang kínai kémnővel folytatott viszonyát. Megnézték azt is, hogyan fedheti el a vezető indexek viszonylagos stabilitása a technológiai részvényekben zajló komoly esést, és miért áramlik a pénz az AI-cégekből a hagyományosabb szektorokba. Szóba került, mi veheti el a magyar vállalatok tőzsdére lépési kedvét, mik a nagy amerikai részvénykibocsátások legfontosabb tanulságai, és milyen vállalatirányítási kérdéseket vetnek fel a Deutsche Bank körüli ügyek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×