Miközben az Unió több tagállamát válság sújtja, vannak országok, amelyek felvételüket kérik a közösségbe. A tagság tehát nyilvánvalóan vonzó - véli Balázs Péter egyetemi tanár, az Európai Bizottság korábbi tagja, volt külügyminiszter.

Hozzátette: a csatlakozni akaró országok jólétet és nagyobb biztonságot várnak. A tagság rangot is ad: a világban másként tekintenek arra az országra, amely tagja az EU-nak.

A felsorolt három tényező közül Kiss J. László, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára, a Külügyi Szemle főszerkesztője elsősorban a biztonságot emeli ki.

Hangsúlyozta: a térséget sikerült a háborútól megvédeni, és ez egy fontos vonzereje az uniónak.

A jelöltek tehát lelkesek, de a másik oldal, a befogadó közösség mintha kevésbé lenne elkötelezett - mutat rá Balázs Péter.

A bővítéssel kapcsolatos érdek erősen lelanyhult, elcsöndesült, mert a nagy európai tagállamoknak érdeke, hogy béke és biztonság uralkodjon Európában, de a gazdasági mérleg nem biztos, hogy a bővítés mellett szól: a magnak kell finanszíroznia egyre több rászoruló ország felzárkózási költségeit - magyarázta.

Kiss J. László megfogalmazása szerint jelenleg egy egyre szűkülő nettó fizető centrum, illetve egy egyre bővülő periféria alkotja az Európai Uniót. A bővüléssel ráadásul heterogénebbé vált az unió, a döntéshozatal pedig bonyolultabb lett.

Magyarország kilenc évvel ezelőtti uniós csatlakozása tehát a mostani aspiránsokéhoz képest egyszerűbb és gyorsabb volt, még akkor is, ha annak idején ez nem úgy tűnt - teszi hozzá Balázs Péter, aki azt mondja: "akkoriban nagyon erős politikai hátszél segített megoldani a gazdasági kérdéseket":