A német írók PEN Klubja deklarációjában azt állapítja meg, hogy a szovjet birodalom összeomlása után csatlakozott uniós országok közül egyesek nem tisztelik az emberi jogokat. A sajtó szabadságát megnyirbálják, befeketítési kampányt kezdenek írók, újságírók és művészek ellen, és ebben a tekintetben az új magyar alkotmány például aggasztó irányokat jelöl ki. A német PEN Klub javasolja, hogy a szólásszabadság és sajtószabadság megsértőit szankciókkal büntesse az Európai Unió.
A konferenciát bevezető Udo Bullmann német szocialista európai parlamenti képviselő arról beszélt, hogy 2012-ben újságírókat öltek meg és vetettek börtönbe, tehát a gazdasági problémák megoldásának szükségessége mellett is kiemelkedően fontos, hogy az EU lépéseket tegyen a szabadságjogok védelmére.
Uniós tagországokban is vannak problémák a sajtószabadsággal, a képviselő példaként Magyarországot említette. A bevezető után a német PEN Klub elnöke, Johanno Strasser átnyújtotta az egyesület deklarációját Martin Schulznak, míg beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarországon látják jelét a demokrácia gyengülésének, a fajgyűlölet és az antiszemitizmus növekedésének.
Az Európai Parlament szocialista elnöke az átvett deklaráció szövegéhez annyi kommentárt fűzött, hogy a romák és a nemzetiségi kisebbségek védelmét az unió igen fontos kérdésként kezeli. A szót Renate Schrödernek, az Európai Újságírószövetség igazgatójának adta át, aki arról beszélt, hogy Törökországban immár több mint száz újságírót vetettek börtönbe, de Magyarországon is védelemre szorul a sajtószabadság, a médiatörvény nem kielégítő.
A Magyar PEN Klub képviseletében Sárközi Mátyás kért szót. Mint mondta, a legtöbb európai országhoz hasonlóan Magyarországon is vannak szórványos antiszemita megnyilvánulások, és ezek feltétlenül elítélendőek. A helyzet ugyanakkor nem olyan súlyos, mint Franciaországban, ahol nemrég egy zsidó iskola előtt öltek meg egy rabbit a két kisgyermekével, a minap pedig zsidó fiatalokat vasrudakkal vertek össze.
Sárközi Mátyás szerint megnyugtató, hogy azután, hogy egy zavart fejű férfi a hónap elején odalépett Schweitzer József nyugalmazott főrabbihoz és szidalmazta a zsidóságot, Áder János köztársasági elnök, valamint minden magyar keresztény egyházi vezető, beleértve Erdő Péter katolikus bíboros-prímást, esztergom-budapesti érseket, az incidenst elítélő nyilatkozatot adott ki, hangsúlyozva az antiszemitizmus elleni küzdelem fontosságát. Áder János személyesen kereste fel Schweitzer Józsefet.
Sárközi Mátyás hozzátette, hogy a magyar zsidóság általában szabadon gyakorolhatja jogait, élénk vallási és kulturális életet él. Arról is beszélt, hogy a romák általános társadalmi felemelkedéséről épp a magyar kormány készített tervezetet, és ezt a tavalyi magyar uniós elnökség idején közmegelégedést keltve terjesztette be.
Azt is kiemelte, hogy szerinte a magyar sajtó szabadsága teljes körű. A hírlapok többsége német vagy svájci tulajdonban van, egyes európai parlamenti képviselők tájékozatlan állításaival szemben Magyarországon nincs cenzúra, nem vágnak ki cikkeket az újságokból, és az ellenzéki sajtó keményen, akár durva hangon is támadhatja a kormányt.
Magyar írók nincsenek kitéve üldöztetésnek, műveik korlátlanul megjelennek. Sárközi Mátyás megemlítette, hogy a nemrég véget ért Könyvhét fogadásán örömmel látta Konrád Györgyöt, amint jó hangulatban beszélgetett írótársaival, nem tett olyan benyomást, mint aki üldöztetéstől szenved.
A Magyar PEN Klub delegátusa kifejtette, hogy politikai játék folyik Magyarországgal kapcsolatban, és a történelem bizonyára azt fogja bizonyítani, hogy ez a játszma nem volt méltányos.
Martin Schulz parlamenti elnök erre azt válaszolta, hogy a maga részéről nem vádolható kettős mérce alkalmazásával, hiszen első elnöki lépéseként hívta meg Orbán Viktor kormányfőt az Európai Parlament Magyarországról tartott vitájára, de úgy látja, hogy a magyar politikus elsősorban a kormánya céljait kívánja megvalósítani.