Annak ellenére, hogy kívülről szemlélve az Egyesült Államok erősen vallásos országnak tűnik, az utóbbi években visszaesett a hívők száma. A pénzügyi válság pedig újabb tizedelést hajtott végre a vallási intézményekben és közösségekben - írja az AP.

A megcsappant pénz miatt sok vallási iskola zárt be, a munkahelyre vadászó hívők más vidékekre vagy államokba költöztek, a közösségeikben maradt papokra, rabbikra és tiszteletesekre pedig a munkanélküliséggel, házelkobzásokkal és bizonytalansággal fenyegetett hívek maradtak.

Bár a vallás a történelem folyamán sokszor adott reményt, a gazdasági válság nem szolgál erre jó példákkal - jegyzi meg az AP. Sok évvel azután, hogy elmúlt a válság, a most bekövetkezett változások éreztetni fogják hatásukat - például abban, hogyan élnek vallásos életet az emberek, kihez fordulnak a bajban és hogyan adják át hitüket gyermekeiknek.

A tudósítás idéz egy ökumenikus felmérést, amely szerint az amerikai vallási közösségek 10-15 százaléka, azaz közel 40 ezer közösség komoly anyagi gondokkal küszködik.

Az összetartozást aláássa, hogy sokan elhagyták közösségeiket, hogy máshol találjanak munkát. Az egyik kaliforniai zsidó iskola ingatlanjai eladásából tudta eddig kihúzni, de az árak zuhanása miatt 23 év után kénytelen volt bezárni.

Itt-ott akad néhány jó hír is: egy kaliforniai templom híveiből a válság a jótékonykodás szellemét hozta elő és az adományok révén pluszban zárta a pénzügyi évet. Sok vallásos intézmény újabb funkciót kapott: a munkanélkülieket próbálja segíteni.

Ami azonban sokak számára aggasztó, hogy a válság miatt nem tudják kifizetni a vallási - és általában jobb tanulmányi eredményeket produkáló iskolák - tandíját. A zsidó iskolák diákjaik harmadát veszítették el, a keresztény iskolák közül 200 zárt be, ami az előző év kétszerese.

Vallási vezetők szerint 2010 lesz az az év, amikor eldől, mely szervezetek élik túl a visszaesést. Még ha rövidesen véget is ér a recesszió, a korábban adakozó hívők kétszer is meggondolják majd, hogy megváljanak-e a pénzüktől.