Egy magányos fiatal, aki megállítja a hatalmas térre érkező tankok konvoját - a legtöbb embernek ez az ikonikus felvétel jut az eszébe, amikor szóba kerül a Tienanmen téri vérengzés.

Húsz évvel az események után a kínai államhatalom már korántsem olyan brutális, mint volt, de azt fontosnak tartja, hogy az évforduló ne vezessen kínos jelenetekhez. Immár június negyedikén is beengedik a látogatókat a Mennyei Béke terére, feltéve, ha nem külföldi újságírók, vagy operatőrök.

Csütörtökön egyenruhás és civilruhás rendőrök őrizték a teret, és például letöröltették az AFP-operatőre által készített felvételeket. Egyes becslések szerint a téren tartózkodók kétharmada volt valójában rendőr. A tér körüli utcákon az AP szerint a civilruhás rendőrök agresszíven léptek fel a riporterekkel szemben, káromkodtak és erőszakkal fenyegették őket. A Financial Times riportereit például egy civilruhás férfi fenyegette, és azt kiabálta, hogy nem a saját országukban vannak. Egy közelben álló, mosolygó rendőr pedig azt mondta, nem tehet semmit. A főváros néhány pontját kisebb fehér ruhás - a gyász színét viselő - csoportok jelentek meg, de a rendőrök gyorsan feloszlatták őket.

A hatóságok közben blokkolták a hozzáférést az olyan közösségi oldalakhoz, mint a gyorsan frissülő Twitter, vagy a Flickr fotómegosztó szájt. Az ellenzékieket gyakorlatilag háziőrizetben tartották, vagy távozásra kényszerítették Pekingből. Az 1989-es diákmozgalom egyik külföldre menekült vezérét pedig, - aki fel akarta adni magát és visszatérni Kínába, mert húsz éve nem látta a szüleit -, nem engedték be. Kínán belül egyedül a korábbi jogrendszerét megtartó és korlátozott automóniával rendelkező Hong Kongban tarthatnak megemlékezéseket.

Peking dühösen reagált Hillary Clinton amerikai külügyminiszter felszólítására, hogy nevezze meg a Tienanmen téri fellépés áldozatait. A nevek máig ismeretlenek, pedig jogvédők szerint több százan, vagy akár ezren halhattak meg azt követően, hogy a pártvezetés utasította a hadsereget: törje le a tiltakozást. A kínai külügyi szóvivő mindezt az ország belügyeibe való "durva beavatkozásnak" minősítette, amely árthat a kétoldalú kapcsolatoknak. Azt sem volt hajlandó elismerni, hogy bármiféle különleges biztonsági intézkedést vezettek volna be csütörtökön.

Megoszlanak a vélemények arról, hogy az események óta felnőtt nemzedék mennyit tud 1989-ről, vagy hogy a fogyasztói kultúra és a pártvezetés által bátorított nacionalizmus hatására mennyire vált apolitikussá. A Financial Times közben arra figyelmeztet: a nyugat félremagyarázta a Tienanmen téri mozgalmat. A tüntető diákok nagy része ugyan a túlkapások miatt, de nem a rendszer ellen tiltakozott. Ezért is lehet ma eredményes az a pártpropaganda, amely szerint Kína annak ellenére fejlődik, hogy a nyugat megpróbálja azt akadályozni.