Lengyelország lesz Mexikó után a második ország, amely igénybe veszi a Nemzetközi Valutaalap új, "rugalmas hitelét", amely csak a stabil pénzügyi háttérrel rendelkező államoknak jár. Jacek Rostowski lengyel pénzügyminiszter szerint a hiteligénylés célja, hogy harmadával megnöveljék a lengyel központi bank valutatartalékait, és "garantálják a lengyel gazdaság immunitását a spekulatív támadások vírusával szemben."
Cél az is, hogy Lengyelország a stabilitás pillére legyen, és ezzel segítsen más, régiós gazdaságok megerősítésében. Ezzel Varsóban kimondatlanul is Ukrajnára, Lettországra, Magyarországra, Szerbiára és Romániára gondolnak, amelyek már hitelfelvételre kényszerültek az IMF-től. Valószínűleg további segítségre is szükségük lesz, mert az idén összesen 500 milliárd dollár külső adósság törlesztése válik esedékessé.
Tartják magukat
Bár Lengyelországban a zloty árfolyama nyár óta harmadával esett a dollárral és az euróval szemben, és öt hónapja esik az ipari termelés is, az ország ama kevés EU-tagállam egyike, ahol a válság ellenére szerény, 1 százalék körüli gazdasági növekedés várható az idén. Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója méltatta Lengyelország eddigi gazdaságpolitikáját és azt mondta: gyors lépéseket tesznek a hitelkeret megnyitására.
A valutaalap olyan országok számára vezette be az idén a rugalmas hitelkeretet, amelyeknek stabil a pénzügyi múltjuk. A rugalmasság itt azt jelenti, hogy a pénzt mindenféle politikai előfeltétel nélkül hozzáférhetővé teszik - szemben az olyan segélyekkel, ahol megszorításokkal járó reformokat írnak elő.
Az IMF jelezte: az olyan országok esetében, ahol azt a gazdasági talpraállás feltételének tartja, továbbra is meg fogja követelni a reformokat. A szervezet új hitelpolitikája nyomán azonban májustól már nem követeli meg az úgynevezett strukturális reformokat, például a banki ellenőrzés fokozását, az adó- vagy a jóléti rendszer átalakítását.