eur:
389.54
usd:
361.86
bux:
68002.24
2024. május 3. péntek Irma, Tímea

Tüntetések és zavargások Moldova fővárosában

Feldúlták kedden a moldovai parlament és az elnöki hivatal épületét a moldovai ellenzék felhívására rendezett chisinaui tüntetés részvevői. A nap vége felé a kormány és a kommunisták nagy győzelmét jelző előzetes választási eredmények ellen tiltakozó ellenzék megegyezett a szavazatok újraszámlálásában.

Kórházi források szerint legalább 30 rendőr és tüntető megsérült a parlament és az elnöki hivatal védelmére kirendelt rendőri alakulatok és a legalább tízezer fős tiltakozó tömeg összecsapásában. A központi televízió jelentése szerint egy nő füstmérgezésben meghalt a parlament épületében, de a jelentést a hatóságok eddig nem erősítették meg.

Az olasz ANSA hírügynökség jelentése szerint a chisinaui ellenzéki tüntetők az új választások követelésén túl azt skandálták, hogy "be akarunk lépni Európába, egyesülni akarunk Romániával".

A tüntetők egy része behatolt a parlamentbe, ahonnan székeket, asztalokat, számítógépeket és papírcsomókat dobált ki a betört ablakokon át az utcára; mások tüzet raktak a kihajigált holmikból. A demonstrálók egy másik csoportja behatolt az elnöki hivatalba, és kora délutánra teljes egészében megszállta az épületet.

A moldovai parlament épületének egy része lángokban áll - jelentette kedden a késő délutáni órákban egy orosz hírügynökség. Az Interfax jelentése szerint a tízemeletes épület első és második emeletén tombolt a tűz.

Gheorghe Papuc moldovai belügyminiszter azt mondta újságíróknak, hogy a tüntetők - megfogalmazása szerint alkoholos állapotban lévő huligánok, vandálok - teljesen szétdúlták a parlament és az elnöki hivatal épületét. Mindazonáltal azt állította, hogy a rendőrség késő délutánra ellenőrzése alá vonta a zavargásoktól sújtott Chisinaut.

A hatalmon lévő moldovai kommunisták elítélték az ellenzék "államcsínykísérletét". "A mai eseményeket nem lehet másként minősíteni, csak államcsínykísérletként" - jelentette ki Mark Tkacsuk, a kommunisták egyik vezetője, aki a párt választási kampányát vezette. Vladimir Voronin elnök követelte az utcai tüntetőktől, hogy vessenek véget annak a "bacchanáliának", amelyet a választások nyomán rendeznek a fővárosban.
A parlamentbe bekerült három liberális ellenzéki párt vezetői tárgyalásokat kezdtek a késő délutáni órákban Vladimir Voronin elnökkel és Zinaida Greceanii kormányfővel, s olyan megegyezésre jutottak velük, hogy újraszámlálják a vasárnapi parlamenti választásokon leadott szavazatokat.

Javier Solana, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője aggodalmát fejezte ki kedden a moldovai belpolitikai nyugtalanság miatt. Felszólította a kommunisták választási győzelmét kétségbe vonó tüntetőket, hogy tartózkodjanak az erőszaktól, és arra intette a hatóságokat, hogy engedélyezzék a békés tüntetéseket. Elfogadhatatlannak nevezte brüsszeli nyilatkozatában az állami épületeket ért erőszakot.

"Oroszországot nyugtalanítja a Moldovában kiprovokált erőszak" - idézte Grigorij Karaszin külügyminiszter-helyettest az orosz Interfax hírügynökség. Karaszin emlékeztetett arra, hogy szinte minden nemzetközi megfigyelő meglehetősen kedvező véleményt alkotott a kommunisták győzelmét hozó vasárnapi választások lebonyolításáról.

Európa egyetlen kommunista elnöke, Vladimir Voronin és egyedül kormányzó pártja 2001 óta irányítja az országot. Az államfő két ciklust töltött ki, harmadszorra az alkotmány értelmében nem indulhat a tisztségért. Moldovában a parlament választ elnököt. Mivel a kommunisták abszolút többséget szereztek a vasárnap megrendezett választásokon, ők határozhatják meg a következő államfő személyét is.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői úgy ítélték meg a moldovai parlamenti választásokat, hogy összességükben megfeleltek a nemzetközi normáknak.

Címlapról ajánljuk
Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Cservák Csaba: a júniusi választás anyagilag is fontos lehet a pártoknak

Anyagi szempontból is fontos az ellenzéki pártoknak, hogy jól szerepeljenek az idei európai parlamenti és önkormányzati választáson, mert azzal növelik az esélyüket arra, hogy 2026-ban, az országgyűlési választáson egy százaléknál jobb eredményt érjenek el, és állami támogatásban részesüljenek. Az InfoRádióban Cservák Csaba alkotmányjogász professzor beszélt arról, hogy az állam mikor és miért támogatja a választáson elinduló pártokat.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.06. hétfő, 18:00
Salát Gergely
a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×