A jelenlegi világválságban talán senki nem vesztett annyit és olyan gyorsan, mint az orosz oligarchák - írja a New York Times. A Kreml-közeli pénzemberek gazdagsága ugyanis az orosz részványpiacon, a tőzsdei árfolyamokon alapul.

A hitelezési válság nem kímélte Oroszországot sem, ahol napokon át zárva tartottak a vezető tőzsdék az indexek drámai esése nyomán, és az állam hatalmas összeggel igyekezett megsegíteni a bankokat.

Makszim Kazulinszkij, a Forbes magazin orosz kiadásának vezetője szerint az orosz oligarchák fele kieshet jövőre a lap leggazdagabbakat felsoroló listájáról.

Többségüknek hatalmas bánya- és petróleumipari cégekben van részesedésük, amelyet még az igencsak megkérdőjelezhetően lezajlott, kilencvenes évekbeli privatizáció során szereztek. A vállalatok pedig továbbra sem olyan, nagyobb biztonságot nyújtó széles részvényesi kör tulajdonában állnak, mint nyugaton.

Az orosz gazdaság egynegyed részben külföldi pénzből finanszírozza a belső fogyasztást, így a krízis az ottani cégeket is érzékenyen érinti. A múlt héten azt jelentette az orosz központi bank, hogy a vállalatoknak 47,5 milliárd dollárt kell visszafizetniük külföldi hitelezőknek az év végéig, 2009 végéig pedig újabb 160 milliárdot.

Ha pedig a bankok arra kényszerítik az orosz üzletembereket, hogy adják el részesedéseiket a kölcsönök visszafizetése érdekében, az orosz részvénypiac kártyavárként omolhat össze - mondja az Uralszib bank bányaipari elemzője, Michael Kavanagh.

A Bloomberg becslése szerint a Forbes listáján szereplő huszonöt leggazdagabb orosz együttesen 230 milliárd dollárt veszthet a válság miatt. Maradék nyereségük 140 milliárd dollár.

A tíz leggazdagabb oligarcha vesztesége pedig 42,75 milliárd dollár - az ő vagyonuk elsősorban vállalatokban fekszik. A listát Vlagyimir Lizin acélmágnás vezeti, aki 11,21 milliárd dollárt vesztett vállalata, a Novolipeck részvényeinek zuhanásán.

Oleg Gyeripaszka, az atomtudósból lett posztszovjet üzletember, az ország leggazdagabb embere, aki a Forbes magazin szerint 28 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezett, már dollármilliárdokat vesztett. Õ birtokolja a Strabag egynegyedét is, és ez a cég segítette ki 500 millió euróval, hogy rendezze tartozását a Deutche Bank felé.

Szenvedő sznobok

A befektetők bizalmának visszanyerésére számos orosz üzletember ahhoz a trükkhöz folyamodott, hogy részben a tulajdonában lévő vállalatokból szipkázott el pénzeket, a saját ügyleteinek finanszírozása érdekében.

A Szibir, egy szibériai olajvállalat például 274 millió dollárt költött egy moszkvai hotel megvételére, amelynek eladója Salva Csigirinszki volt. Õ érdekes módon éppen a Szibir egyik fő részvényese. A Norilsk pedig megvette egyik tulajdonosa, Vlagyimir Potanyin fém- és bányaipari oligarcha gázmezőinek 25 százalékát.

A moszkvai üzleti elit múlt héten krízistanácskozásra gyűlt össze, amelynek vendége nem más volt, mint Rudy Giuliani, New York előző polgármestere, aki szerint az Egyesült Államoknak és Oroszországnak közösen kellene dolgoznia a válság megoldásán, nézeteltéréseik ellenére is.

Azonban nem minden oligarcha aggódik azon, lesz-e holnap mit ennie. Roman Abramovicsnak, a Chelsea tulajdonosának eszébe sincs eladni jachtjait, és az oroszok londoni házaira sincs kiírva, hogy "eladó".

Mihail Prokorof, egy fiatalos bányaipari mágnás pedig nemrég adta el Norilsk-részényeit Gyeripaszkának, így most 4,5 milliárd dolláron csücsül. Most azon megy a találgatás, vajon mikét foglalja el magát hátralevő éveiben a 43 éves üzletember.

Mindenesetre biztos jól elszórakozik az orosz gazdagok számára készülő újság, a Sznob szerkesztésével. Az októberi kiadás címlapján egy férfi omlik a padlóra, és bánatában kezeivel takarja el arcát.