A németországi bejelentés, hogy Írországhoz és Görögországhoz hasonlóan minden bankbetét visszafizetését garantálják, további nyomás alá helyezte a több európai kormányt, hogy jelentsenek be hasonló intézkedéseket.
Azt követően, hogy a tokiói index négy éve nem tapasztalt mélységbe zuhant, mintegy négy százalékos eséssel nyitott a három vezető európai tőzsde, a londoni, a frankfurti és a párizsi piac is.
Mindez annak ellenére történt, hogy az amerikai kongresszus pénteken, másodszorra már elfogadta a Bush-kormány 700 milliárd dolláros banki segélycsomagját. Londoni elemzők szerint - bár korai ítéletet mondani - a hitelpiacok reakciója azt sugallja: nem bíznak a terv sikerében.
A bizonytalanság nyomán több, mint egy éve nem látott mélységbe süllyed az euro-dollár árfolyam, egy dollár ára 1 euró 30 centre csökkent. A világgazdaság lassulása miatti félelmek nyomán az olaj ára 90 dollár alá esett.
Németországban a Bundesbank és a magánbankok 15 milliárd eurós hozzájárulásukkal kimentették a Hypo Ingatlanbankot, ám Angela Merkel kancellár utalt rá: akik felelőtlen döntéseket hoztak, azokat megbüntetik. Nagy-Britanniában közben további mentőakción gondolkodik a kormány, jelentések szerint több milliárd fontot pumpálnának a bankokba, azaz részlegesen államosítanák őket.
Franciaországban, a BNP Paribas közölte, hogy átveszi a benelux Fortis-csoport belga és luxemburgi ágának irányítását. A Fortisban kapott részért cserébe a belga és a luxemburgi kormány részvényekhez jut a francia bankban.
Elemzők szerint továbbra is gond, hogy a rövidlejáratú hitelek kamatai - különösen az irányadó, úgynevezett LIBOR-kamat - drasztikusan megugrottak, mivel a bankok vonakodnak kölcsönözni egymásnak. A LIBOR kihat a finanszírozásra szoruló cégekre, a kölcsönt felvenni szándékozó családokra, de még a diákhitelekre is.
Az európai helyzetről írva a New York Times megjegyezte, hogy az európai gazdaságok jóval szorosabban összefonódtak, mint a kormányzati struktúrák, ezért Európa «egyenként» foglalkozik a problémás esetekkel, ahelyett, hogy az amerikai utat választaná. «Mi nem vagyunk politikai föderáció, és nincs szövetségi költségvetésünk» idézte a lap Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnökének szavait, amelyek muníciót adhatnak az európai föderalistáknak. Az Európai Központi Bank például nem ellenőrzi a magánbankokat - amire pedig szükség lenne, mert az utóbbi időkben ezek egyre inkább a határokon átnyúló tevékenységet folytatnak - sejteti a lap.
Biztosra veszik: orosz ügynökök robbantottak Csehországban