A francia államfő az Európai Unió soros elnökeként azt akarja elérni, hogy Franciaország, Németország, Olaszország és Nagy-Britannia a továbbiakban egy hangon beszéljen az Európába egyre inkább begyűrűző pénzügyi válságról, és annak kezelésére közösen dolgozzanak ki egy uniós cselekvési tervet.

Emellett kezdeményezni fogja az európai unió pénzpiacainak szigorúbb szabályozását is - ez utóbbi témáról egyébként október 15 és 16-án az uniós pénzügyminiszterek is tanácskozni fognak.

Nicolas Sarkozy másik célkitűzése az, hogy az európai négyek - az Egyesült Államok gyengélkedését is kihasználva - együttesen, a többi uniós tagállam által támogatva javasolják a nemzetközi pénzügyi rendszer mélyreható reformját a legfejlettebb országok következő, novemberre tervezett találkozóján.

Francia elemzők szerint minderre nincs túl sok esély. Egyrészt, mivel Nicolas Sarkozy energiáját részben felemészti az egyre súlyosabbá váló hazai helyzet kezelése: Franciaországot ugyanis most éri el teljes egészében a pénzügyi válság hatása, a statisztikai hivatal csütörtökön közzétett jelentése szerint az ország gazdasága év végére recesszióba fordul, és mintegy 52 ezer további munkahely megszűnésével kell számolni.

Kiújult a német-francia ellentét

A megegyezés másik akadálya a két napja kialakult francia-német ellentét lehet. A két ország kormánya közötti hangulatot egy csütörtökön kiszivárgott hír mérgezte meg, mely szerint Párizs, amerikai mintára, 300 milliárd eurós pénzalap létrehozását fogja javasolni, melynek a bajba kerülő európai bankok megmentése lenne a feladata. Az elképzelés szerint az alapba minden uniós ország bruttó nemzeti jövedelmének 3 százalékát fizetné be.

Az ötlettől azonban Angela Merkel német kancellár mereven elzárkózik, és a Nicolas Sarkozy által rendszeresen bírált Európai Központi Bank elnöke is úgy vélte, hogy "az amerikai tervhez hasonló intézkedés nem felelne meg Európa politikai struktúrájának".

A hirtelen kialakult feszültség mértékét jelzi, hogy a hírt pénteken maga Sarkozy elnök cáfolta, igaz, a szombati minicsúcs előtt még találkozik a holland miniszterelnökkel, akitől a 300 milliárdos ötlet eredetileg származik.