Az országban folyt a polgárháború Franco csapatai és a köztársaságpártiak között. A baszk vidék fegyveresei szorongatták a tábornok erőit, ezért Franco elhatározta, hogy kegyetlen leckét ad nekik, Guernica bombázására kérte a német és olasz légierőt.

A hetven évvel ezelőtti tragédia jelképévé vált a háború kegyetlenségének, különösen azután, hogy Picasso megfestette drámai olajképét Guernica szenvedéséről.

Amire senki nem számított

A repülőgépek hirtelen kezdték meg Guernica bombázását, a piactér tele volt emberekkel.

A hitleri Németország légierejének éppen az volt a célja hogy a háborúra készülődve kipróbálja, miként vethetők be harci gépei a lakosság ellen. A vadászbombázók nem támadták a városka üzemeit és hidait, a civilek pusztítása volt a harci feladat.

A helybéliek fejvesztve menekültek, és az a szerencse a szerencsétlenségben, hogy e bortermő vidéken sok volt a pince, így élték túl a bombázást viszonylag sokan. De Guernica mintegy 250 lakosa meghalt, a város háromnegyede pedig romba dőlt.

A párizsi emigrációban élő Pablo Picasso lesújtva fogadta a tragédia hírét és nagyméretű pannót festett a borzalmakról. Ezt az 1937-es világkiállításon mutatták be, a kép is, a gaztett is fogalommá vált.

Mint az egyik 84 éves túlélő a BBC riporterének most elmondta: "Szörnyű dolog a háború. És az egyik háborúskodás szüli a másikat. Nem szabad feledni, tanulni kell a történelemből."

Guernicában ma a Békemúzeum a városka nevezetessége, ahol kiállították a tragédia dokumentumait, de történelmi kutatás is folyik a háborúellenesség jegyében.

A múzeum igazgatónője, Astorkia asszony emlékeztetett arra, hogy amikor Franco tábornok 1974-ben meghalt és diktatúrája végképp összeomlott, a jobboldal és a baloldal békés átmenetben egyezett meg.

A spanyol iskolai történelemkönyvek ma sem írnak eleget a polgárháborúról és nem elemezik a tanulságait. Csak most készül egy olyan törvény, amely a fasizmus ellen küzdőknek állít emléket és szolgáltat igazságot - vélekedett.

Picasso a Guernica-festmény elkészülte után kijelentette, hogy a kép addig nem kerülhet spanyol földre, amíg ott diktatúra van. Õrizték tehát Párizsban, majd New Yorkban is, és csak a demokrácia megteremtése után szállították Madridba. Megrendítő kompozíciója figyelmeztet a háborús öldöklés embertelenségére, és arra is, hogy a történelem minden korszakát tisztázni kell.