A nemzetközi klímaügyi erőfeszítések élharcosává akar válni a közeljövőben Norvégia.

A skandináv ország miniszterelnöke bejelentette: 2050-re Norvégia lesz a világ első szénsemleges országa.

Jóllehet, Jens Stoltenberg azt mondta, hogy az évszázad közepére, nullára csökkentik az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátását, a Debreceni Egyetem docense felhívta a figyelmet arra, hogy ez nem teljesen igaz.

Az emissziókereskedelem segíti őket

Bai Attila elmondta: a norvégok rengetek pénzükkel és az úgynevezett emissziókereskedelemmel érnék el a kitűzött célt. Szerinte a norvég gazdaság ezután is éppen annyira környezetszennyező módon fog működni, mint eddig.

A szén-dioxid-kereskedelem segítségével olyan országokban hoznának létre környezetbarát, szén-dioxid megtakarításával járó beruházásokat, ahol ezt olcsóbban létre tudják hozni.

Ha például Magyarországtól vásárolnak ilyen kvótát, akkor részben norvég tőkéből itt valósul meg a beruházás. Ez munkahelyet teremt, itt lesz tisztább a levegő, viszont a CO2 megtakarítás egy részét a norvégoknak írják jóvá.

A kyotói egyezményt aláíró országok vállalták, hogy 2010-re nyolc százalékkal csökkentik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, az Európai Unió pedig a márciusi állam- és kormányfői csúcstalálkozón még ennél is továbbment: a 27-ek megállapodtak, hogy 2020-ra 20 százalékkal csökkentik a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét.
A környezetvédők nem elégedettek

Az országok - a gazdaságukat és fejlettségüket figyelembe véve - kaptak egy kvótát, amely szerint csökkenteniük kell az emissziót.

A fejlettebb államok nehezebben tudnak megfelelni a 20 százalékos csökkentésnek, a modern technikát ugyanis költségesebb és nehezebb tovább modernizálni, a szegényebb államoknak viszont egyszerűbb lecserélni az avítt technológiát egy széles körben elterjedt újabbra.

Ezért várható, hogy a fejlettebb országok inkább az újonnan csatlakozott tagállamoktól vásárolnak úgynevezett kibocsátási kvótát. Ez történhet úgy, hogy fizetnek az adott országnak, de úgy is, hogy környezetvédelmi beruházást hajtanak végre az adott tagállamban.

Norvégia pont erre készül. A környezetvédők felhívták a figyelmet arra, hogy - bár szép az eltökéltség -, de inkább helyben kellene megoldani a problémát, mintsem, hogy a skandináv állam - felhasználva gazdagságát - kivásárolja magát.

A Greenpeace szóvivője azt mondta: Norvégia sokkal többet tehetne a környezetvédelemért, ha mérsékelné olaj- és gázkitermelését. Mert hiába lesz Norvégia az első szénsemleges állam, 2050-ben is a világ ötödik legnagyobb olajexportőre marad.