eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 21. szombat Tamás

Salát Gergely: lehet kárt okozni Kínának, de ők is tudnak oda szúrni, ahol nekünk nagyon fáj

A kínai autókra kivetett uniós vámokról Peking még tárgyal, de lesz egy pont, mikor elengedi ezt a történetet, noha nagy szüksége lenne az európai piacra – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Salát Gergely. A Kína-szakértő beszélt a elektromos autógyártás felfuttatásának okairól, a kínai gazdaság problémáiról és a multipoláris világrend elérésének a céljairól is.

Nehéz előre látni, hogy milyen következményekkel járna egy kereskedelmi háború Kína és az Európai Unió között, a biztos, hogy mind a két félnek fájna. Lehet Kínának kárt okozni, tudunk odaszúrni, ahol Kínának nagyon fáj, de ők is tudnak odaszúrni, ahol nekünk nagyon fáj – mondta Salát Gergely sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa az InfoRádió Aréna című műsorában azzal kapcsolatban, hogy az EU határozott arról, hogy védővámot vezet be a kínai autóipari termékekre.

Kína állítólag tárgyalna, sőt a szakértő szerint a kínai kereskedelmi miniszter az elmúlt hetekben szinte Európába költözött, és ingázott a különböző nagyobb tagállamok között, hogy próbáljon lobbizni a vámok megszavazása ellen. "Alapvetően a kínai mentalitásból következik, hogy ők azért nem annyira szeretik az asztalt feldönteni, vagy akkor szokták az asztalt ránk dönteni, amikor nincsen más választásuk, egyébként inkább kompromisszumokat, hátsó kapukat, megkerülő utakat keresnek" – tette hozzá.

Salát Gergely arra is emlékeztetett, hogy a vámok ügyében Európában sem volt egységes az álláspont, Magyarország, Németország, Szlovákia, Málta és Ciprus ellene szavazott, míg 12 tagállam tartózkodott. Az indokolás szerint Peking az elektromos járműgyártókat támogatta államilag, ami ellentétes az uniós szabályozással, ezt a kínaiak nem is tagadták, de próbáltak kompromisszumos megoldásokat ajánlani, például az árazásban. A Kína-szakértő elmondta, hogy Kínában rengeteg autógyártó van, és elképesztően éles árversenyt folytatnak egymással. Miközben óriásiak az eladásaik, a profitja a cégeknek rendkívül alacsony, a többség veszteséges, és ezt próbálják külföldön ellensúlyozni, és így határozzák meg az exportárat.

A német ellenállást Salát Gergely szerint az indokolja, hogy az összes német autógyár rendkívül nagy erőkkel jelen van Kínában, nemcsak exportálnak autókat, gyáraik is vannak Kínában, és ha ezek a kapcsolatok felbomlanak, akkor óriási bajban lesznek, hiszen a legnagyobb piacukról van szó. Ezzel szemben például a francia Stellantis csoportra ez nem igaz, nincsen ilyen mélyen benne a kínai piacon, ezért nyilván "a franciák kevésbé lövik lábon magukat, mint a németek".

A szakértő szerint Kína nem fogja feladni az európai piacot, mert nagy profitot a fejlett országokban lehet realizálni, és nagy mennyiségben magasabb kategóriás autókat Európában lehet eladni, miután az észak-amerikai piacról teljesen kizárták a kínai autókat, ott az amerikaiak és a kanadaiak is százszázalékos büntetővámmal sújtják őket. Ezért próbál Peking még tárgyalásos úton megállapodni,

"nyilván ők is számolgatnak, hogy mi az, ameddig még elmehetnek, ami még megéri nekik, és melyik lesz az a pont, ahol igazából el kell engedniük ezt a történetet".

Ellencsapásként élelmiszerekre vetne ki büntetővámot Kína, Salát Gergely úgy véli, egyelőre azokat a termékcsoportokat próbálják megtalálni, amivel jól oda lehet szúrni azoknak, akik leginkább kardoskodtak a védővámok mellett. Példaként említette, hogy néhány héttel ezelőttig még a spanyolok a franciákkal együtt nagyon támogatták a tervezett vámokat, mire kaptak egy üzenetet, hogy jobban járnának, ha a kínaiak nem kezdenék el megvizsgálni a spanyol sertéshústermelő ágazatot támogató spanyol politikákat, erre a spanyolok átmentek a tartózkodók közé. A franciák is megkapták első figyelmeztető szúrásként a konyak vámját, de ha ezek nem jönnek be, akkor jöhet az Airbus vagy más nagyobb francia gyártók is.

Az Európában termelő kínai vállalatokat a vámok nem érintik, ezért az egyik megoldás, hogy a termelést az EU-n belülre telepítik. "Az, hogy Szegeden épül a BYD-nak, a legnagyobb elektromos autógyártónak a gyára, egyenesen annak a következménye, hogy az Európai Unió már évek óta fenyegetőzik a büntetővámokkal, márpedig

a Szegeden összecsavarozott BYD-k Made in EU kategóriába fognak esni, tehát azokra nem lehet büntetővámot kiszabni.

Ha az a gyár elkezdi a termelését, akkor a BYD jót fog mosolyogni mindenféle szankciókon" – mondta Salát Gergely.

Szerinte azt is tudomásul kell venni, hogy a versenyben nem nyerhet mindenki, és Kína kőkemény versenytárs, és a versenynek mindig lesznek vesztesei is. "A kínaiak ár-érték arányban az elektromos autóknál a világon a legjobbak. Egész egyszerűen Európa ebben az ügyben, ahogy a napelemek ügyében, ahogy az akkumulátorok ügyében, elaludt, és jó néhány éves hátrányban vagyunk a kínai gyártókhoz képest" – jelentette ki. Pekingnek most már nem is kell jelentős állami támogatást adnia az autógyáraknak, mert arra az induláskor, a 2010-es években volt szükség, amikor a semmiből létre kellett hozni egy vadonatúj iparágat, amelyben most dominálja a világot.

"2005-ben elfogadtak egy 15 éves kutatás-nemzeti kutatás-fejlesztési programot, amiben például szerepelt, hogy az akkori GDP 0,5 százalékáról 2,5 százalékára kell növelni a kutatás-fejlesztési költségeket, ezt a 2020-as évek elejére el is érték, és kijelölték, hogy mik azok a területek, amiket fejleszteni kell. Kitalálták, hogy a következő évtizedeknek alaptechnológiája lesz az elektromos autózás, hiszen a globális felmelegedéssel kell kezdeni valamit, alaptechnológiája lesz ehhez kapcsolódóan az akkumulátoripar, oda kell iszonyú mennyiségű pénzkutatás-fejlesztésre, innovációra önteni, támogatni a kínai tudósokat, importálni külföldi tudósokat, hazacsábítani külföldről a tudósokat. És még kijelöltek néhány ilyen területet, mesterséges intelligencia, új anyagok, biomedicina, és ezekbe ömlik a pénz" – mondta a szakértő.

A kutató szerint abban is nagy fordulat történt, hogy korábban attól félt mindenki, hogy idejönnek a kínaiak, és ellopják a technológiánkat, most már ők félnek attól, hogy mi ellopjuk a technológiájukat.

A védővámokat megszavazók azzal érveltek, hogy az Európai Unió gazdaságának 7 százalékát adó autóipart komoly veszély fenyegeti, ha a kínaiak mindent letarolnak, de ez Pekinget nem érdekli, ahogy a napelempiac dominálása sem zavarta, de ott nem lépett az unió. Salát Gergely a kínai gazdasági építkezésről elmondta, hogy központi utasításra, de a helyi önkormányzatok anyagi támogatásával rengeteg, több száz elektromos autógyártó indult az országban. "Először bizonyítaniuk kell, hogy az otthoni piacon életképesek, ekkor a nagy része kihullik. Aki kihullott, az több állami támogatást nem kap, azt leírják veszteségként.

Aki életben marad, az viszont olyan harcedzett lesz, hiszen a világ legkeményebb piacán életben maradt, hogy az már jó eséllyel helytáll a világpiacon is.

Aztán ha ott is sikeres lesz, akkor esetleg továbbra is kap állami támogatásokat, ha szükség van rá, ha nincs, akkor is nemzeti bajnokként fogják kezelni" – magyarázta a sinológus.

A kínai gazdaság motorja viszont egyelőre akadozik szerint, mind az export, mind az ingatlanpiac komoly problémákkal küzd, most a belső fogyasztás fokozásával szeretnék beindítani a növekedést. A kormányzat még a költségvetési hiányt is elengedi, hogy ehhez pénz biztosítson, és szeretnék elérni, hogy a kínai polgárok a megtakarítás helyett költsék a pénzüket. "Kínában egyelőre nem fenyeget az infláció, pont ez okozza az egyik problémát, hogy miután az árak nem emelkednek, sőt egy csomó esetben csökkennek, az emberek már csak azért sem vásárolnak, mert holnapra ugyanaz a termék még olcsóbb lesz" – magyarázta Salát Gergely, és hozzátette, most ebből a deflációs spirál szeretnének kiszállni.

Az exportnál az jelenti a gondot, hogy már mindent Kínából vesz a világ, telítődtek a piacok, még mindig emelkedik a kivitel, csak ennek már megvannak a korlátai Salát Gergely szerint. Az egyik nagy fékező erő az amerikai büntetővám volt, Donald Trump évi több százmilliárd dollár értékű kínai árura vetett ki vámot, és ez most is fennáll, a Biden-adminisztráció sem változtatott rajta. Más helyekről is próbálják a kínai termékek beáramlásának a sebességét csökkenteni, ezért is keres Peking más növekedési forrásokat.

Kína ma elsősorban a globális dél országaival kereskedik szinte zavartalanul. Oroszországgal már a saját feltételei szerint kereskedhet, hiszen az oroszok vannak kiszolgáltatva a kínaiaknak. A szomszédos délkelet-ázsiai országok is túl gyengék ahhoz, hogy ellenálljanak a kínai nyomásnak, és ott van még Afrika vagy Dél-Amerika, ahol nincs ideológiai vagy politikai konfliktus a kínaiakkal. "Már dömpingeljárás indult Brazíliába bizonyos kínai termékek ellen. Ilyenek máshol is várhatók, hiszen ezek a globális déli országok is érzékelik, hogy a kínai ipar nagy veszélyt jelent, de azért egyelőre még abban a szakaszban vannak, hogy örülnek is a kínai jelenlétnek, hiszen azzal ellensúlyozni tudják az eddigi túlzott nyugati befolyást" – mondta Salát Gergely.

Donald Trump elnökjelölt egy legutóbbi csatatér állambeli gyűlésén azt mondta, hogy aki megpróbálja a dollárt mint első számú tartalék pénzt lecserélni, annak a termékeit százszázalékos büntetéssel fogja sújtani. Salát Gergely elmondta, hogy alapvetően a kínaiak dollárban kereskednek, de van egy hosszú távú cél, hogy tartalékvalutaként a jüant felépítsék a dollár helyett vagy mellé, de ennek az elérésétől még nagyon messze vannak. Ezt azért nehéz, mert a jüan egy államilag nagyon leszabályozott, nem konvertibilis valuta, ezért nem fogják az országok az összes megtakarításukat ebben tartani.

Ez a törekvés is része annak, hogy Kína egy multipoláris világot szeretne, mert Salát Gergely szerint frusztrálja, hogy még mindig az Amerikai Egyesült Államok a legbefolyásosabb nagyhatalom a világon, a hadserege mindenhol ott van, a dollár a tartalékvaluta. "Csökkenteni akarják az amerikai befolyást mindenhol a világon, és kialakítani egy multipoláris világrendet, aminek ők az egyik fontos pólusa. Ennek az egyik eszköze a BRICS, ahol összegyűjtötték a hasonló gondolkodású államokat, amelyekkel rengeteg nézetkülönbségük van, Indiával még területi vitájuk is van, de abban ezek az államok egyetértenek, hogy túl erős az Egyesült Államok, és mindegyik számára kedvezőbb lenne egy többpólusú világ" – mondta a kínai terjeszkedési tervekről Salát Gergely.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Érdemes bátornak lenni és vállalni a vitákat első látásra megnyerhetetlen ügyekben is

Szokásos év végi nemzetközi Kormányinfó-sajtótájékoztatóját tartotta december 21-én a miniszterelnök a Karmelita kolostorban, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter társaságában. Értékelte a magyar uniós elnökséget és közölte, hogy 2025-re nagyszerű évet vár. Az újságírók kérdezték a földgázszállítási kihívásokról, a romániai választásokba való beavatkozás elkerülésének lehetőségéről, a hazai választási törvény esetleges további módosításáról, Magyar Péterről, az uniós pénzösszegek megszerzésének lehetőségéről, a közel-keleti helyzettel kapcsolatos erőfeszítéseiről, a budai Várban felújított Pénzügyminisztérium sorsáról, illetve a forint árfolyamáról is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.22. vasárnap, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×