INFORÁDIÓ
2022. augusztus 15. hétfő
Mária

kocsis máté

frakcióvezető

választás

országgyűlés

Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője beszédet mond a párt 29. tisztújító kongresszusán a Hungexpón 2021. november 14-én.

Kocsis Máté a béna kacsákról, az ársapka jövőjéről és Gyurcsány Ferenc elszívó hatásáról – nagyinterjú

Tud-e működni az ország energiaellátás szempontjából, megmarad-e a családok könnyített rezsiterhe és Magyarország békéjét és biztonságát meg tudjuk-e őrizni, most ezek a fő feladatok, minden más csak ez után következik – mondta Kocsis Máté az InfoRádió Aréna című műsorában. A Fidesz parlamenti frakciójának vezetője beszélt a választási időpontok összevonásának indokáról, az önkormányzati mandátumok hosszának alakulásáról, az ársapkák jövőjéről és arról is, hogy miért lesznek ismét ispánok és vármegyék.

Kocsis Máté az Arénában
 

Amikor beszélgetünk, 407 forinton áll a forint az euróval szemben, a parlamentnek bármilyen fogása ezen az árfolyamon van? Kell költségvetést módosítani, az ideit vagy a jövő évit?

A forintárfolyamot is, mint mindent most körülöttünk, a háború rángat és mozgat. Ha béke lesz, akkor minden megnyugszik. Ami a konkrét kérdését illeti, a parlamentnek nincs, nem tud dolga lenni, jellemzően a Magyar Nemzeti Banknak és a pénzügyi kormányzatnak van ilyenkor figyelnivalója. Költségvetést nem kell az Országgyűlésben módosítani, az árfolyamingadozások jelen tudásom szerint nem érintik.

Mikortól érinthetik? Van valami ökölszabály, hogy mikortól kezdve érdemes újragondolni?

Erre nem tudok válaszolni, hogy mikortól érdemes, de nem emlékszem arra, hogy árfolyamingadozás miatt költségvetést kellett volna módosítani. Gondolom, mindenkinek föltűnt, még a bennünket bírálóknak is, hogy azóta vannak a nehézségek, nemcsak Magyarországon, Európa-szerte energiaárban, inflációban, az árfolyamokban, amióta háború van.

A cseh korona közben stagnál, a zloty a felét esi a mi pénzünknek, pedig a háború rájuk is vonatkozik.

Várjuk ki a végét. Ezek nem mindig együtt mozgó hatások ezek. Ott meg lehet, hogy most más probléma nagyobb, például más országokban másképp alakulnak az energiaárak, háromszorosára nőttek a rezsiárak, a benzinárak 800-900 forintot meghaladják jó néhány európai uniós országban, ott meg azok a gondok. Várjuk ki a végét. Nem tudjuk, hogy a háború meddig tart, nem tudjuk, hogy milyen hatással lesz, mondjuk, ősszel más pénznemekre, nem tudjuk, hogy az európai elhibázott szankciós politika milyen további negatív hatásokat fog generálni. Ha rendet akarunk, nyugalmat, fejlődést, akkor béke kell. Ezért követeljük a békét hónapok óta.

Akkor fog kiderülni, hogy ki dolgozott jól, melyik ország melyik kormányzata, amikor vége van a háborúnak és előáll egy tiszta helyzet?

Nem, ezt nem mondanám. Azt mondom, ha a háború helyett béke lenne, akkor sokkal stabilabb gazdasági környezetben élhetnénk, nemcsak mi, hanem mindenki Európában. Ezt mondjuk február óta, hogy mindent tönkre fog tenni a háború. Béke, béke, béke!

A drágulás már a háború előtt elkezdődött.

Aaért nem volt ilyen mértékű, a 2020-as, ’21-es Covid-időszak alatt mért inflációs mutatók nemcsak nálunk, más európai uniós országokban is messze elmaradnak a mostani inflációs számoktól.

Miért éppen most gondolják, hogy össze kell vonni az európai parlamenti és az önkormányzati választást?

Ezt nemcsak most gondoljuk. Ez a beszélgetés korábban kezdődött. Spórol vele az ország 9-10 milliárd forintot, és más országokban van erre példa, hogy egy napon tartanak különböző választásokat, helyhatóságit vagy európai parlamentit, helyhatóságit vagy országgyűlésit. Én nem látok ebben olyan nagy problémát. Én voltam önkormányzati választáson, háromszor meg is tiszteltek a választók azzal, hogy megválasztottak polgármesterüknek, és egyáltalán nem zavart volna, ha az történetesen egy napon van, mondjuk, az európai parlamenti választásokkal. Kevesebb kampány, kevesebb költség, kevesebb állami ráfordítás.

Ha megerősítik a mandátumát valakinek az önkormányzatban, akkor nincs kérdés, van egy masszív mandátuma, de mi van akkor, ha a riválisát választják meg? Akkor ott párhuzamos mandátumok vannak? Vagy melyik a béna kacsa ilyenkor?

Nem, egyik sem. Aki hivatalban van, az október 1-jéig hivatalban is marad. Az utódja pedig azért nem tekinthető béna kacsának, hiszen ő nyerte meg a választást, tehát október 1-je után ő lesz a polgármester.

Akkor hogy fognak ők együttműködni?

Sehogy nem kell együttműködni.

Aki hivatalban van, az nem nagyon csinálhat már semmi komoly dolgot, mert nem őt választották meg, dönthet egyáltalán ilyenkor valamiről?

Szerintem dönthet, hiszen a törvény szabályai szerint ő van hivatalban, de szerintem ez inkább egy legitimációs probléma, ami a választásokhoz kötődik és nem az önkormányzati törvény szikár passzusaihoz. Az okozza az izgalmasabb kérdést, hogy kell-e korlátozni a még hivatalban lévő, de már választást veszített polgármesterek jogköreit arra a három hónapra, amíg még betöltik a hivatalt, szerintem nem kell.

Akkor a tisztességükön meg a belátásukon fog múlni, hogy elkezdi kiszórni a pénzt? Ez egy légből kapott példa, a valóságban ilyen nincs.

Először is ezt meg lehet csinálni, mint ahogy láttuk 2010-ben, amikor Tarlós István nyerte a főpolgármester-választásokat, az akkori MSZP-s, SZDSZ-es többség ezt két hét alatt is megcsinálta, tehát ehhez nem kell négy hónap.

Akkor mégiscsak van a valóságban ilyen?

Van a valóságban ilyen, de most tegyünk egy jóhiszemű feltételezést azért, hogy a magyar településeken a polgármesterek azért jellemzően nem ilyenek. Biztos, hogy lesz ilyen, de aki négy vagy öt évig vezetett egy települést, én nem hiszem, hogy az utána azért, mert elveszíti a választást, akkor nekiáll pénzt szórni. Ha meg olyan durván csinálja, hogy büntetőjogi következményei vannak, akkor ott igazából nem probléma van, hanem egy lehetőség, politikai értelemben pedig mégiscsak helyes, hogy leváltották a választók. Lehet egyébként az arról egyezkedni, hogy legyen-e bármilyen korlátozó szabály, a megválasztott polgármestereknek legyen-e valamiféle ellenőrzési joguk az átmeneti négy hónapban, ezekről lehet vitát nyitni, de én abban durva alkotmányossági problémát látnék, ha a mandátum lejárta előtt korlátoznánk a polgármesterek jogköreit meg hatásköreit, ideértve a képviselő-testületekét is egyébként.

Ha korlátozni akarnák, akkor azt csak törvénnyel lehetne megcsinálni.

Igen, de szerintem az is alkotmányellenes lenne.

Akkor viszont, ha nincs ilyen törvény, akkor milyen alapon kezdenének egyeztetést bárkivel?

Magáról a problémafelvetésről beszéltünk. Tehát ha a polgármesterekben az önkormányzati választásokig van ilyen igény, hogy tisztázni kellene néhány kérdést, akkor szerintem van még erre két év, hogy ezt megtegyék. Le kell ülni egy asztalhoz, vannak önkormányzati érdekvédelmi szervezetek, üljenek össze, akiket ez érint és vitassák meg. Ha úgy szükséges, akkor egyenek javaslatot a törvényhozásnak. Én személyes álláspontom szerint azt vallom, hogy nem kell korlátozni a már újra nem választott polgármesterek hatáskörét, egyszerűen azért nem, mert hiába volt korábban a választás, ők még a mandátumukat töltik, és ezért alkotmányellenesnek gondolom.

Mikor kell ezt a törvényt elfogadni ahhoz, hogy egy következő választáson már alkalmazható legyen?

Most fogjuk elfogadni az Alaptörvényben, július 19-én.

A részletszabályokat is? Vagy az önkormányzati szövetségekkel való egyeztetés után később?

Maga az alaptörvény-módosítás most nyáron kerül elfogadásra. Ha szükségesek részletszabályok, akkor azokat célszerű legkésőbb az őszi ülésszakban megcsinálni. De szerintem nem kell, mert mindent világosan tisztáz a magyar önkormányzati jogrendszer.

A következő választáson, ha elfogadják az alaptörvény-módosítást meg a választási törvénymódosítást, lesz egy köztes ciklus, a ’24-től megválasztott négy és fél éves mandátumot fog nyerni?

Igen, ez egy egyszeri alkalom.

2029-től akkor vissza fog állni az ötéves választási rendszer az európai parlamentivel egyidejű választással és onnan kezdve öt év ismét?

Természetesen.

Ezt most kell szabályozni az alaptörvényben és a választási rendszerben, vagy az már automatikus?

Tulajdonképpen automatikusnak tekinthető, hiszen az alaptörvény ki fogja mondani a fix választási dátumot, és miután ott már nem ütközünk bele abba a problémába, amibe ’24-be beleütközünk, hogy megrövidítünk korábban elnyert mandátumokra vonatkozó időtartamot, ezért automatikusnak tekinthető.

Mi a logikája annak, hogy az önkormányzati meg a parlamenti mandátum hossza más? Hiszen ebből a logikából akár az is levezethető volna, hogy célszerű volna azt is egybe fektetni.

Most gondoljon bele, ha ebben a beszélgetésben most elhangozna, hogy a parlamenti ciklus is legyen öt év, abból mekkora csodálkozás lenne. Nem gondolkodunk ebben. Egyszerűen azért nem, mert 1990 óta abban a rendben működik a magyar választási rendszer, hogy négyévente tartunk parlamenti választásokat. Ezt mindenki megszokta, ezt mindenki tudomásul vette. A politikai pártok ebben a logikában szocializálódtak az elmúlt 32 évben, és szerintem a választók is ezt szokták meg.

Jó nagyot lehetne spórolni rajta, ha egy időben lenne meg minden.

Ez kétségtelen, de azért arra már biztos, hogy kevesebb példa van, bár érdemes lenne ezt is megnézni, hogy mind a három választást egy napon tartják.

Az eredeti négy- és ötéves ciklus valamiféle hatalommegosztási elvárás vagy logika szerint alakult ki a harminc évben?

Itt is kétféle európai gyakorlat van. Ha a személyes véleményemet mondhatom, szerintem nem volt jó döntés az ötéves önkormányzati ciklus, a négyéves önkormányzati ciklusokra beosztott politikai helyhatósági hatalomgyakorlás szerintem megfelelő volt. Ezt a jogalkotó megváltoztatta, szerintem már ezt is megszokta mindenki. Érdemi különbségtétel viszont lényegében nincs. Ha már így van, akkor maradjon is így. Persze joggal tevődik fel a kérdés, ha a kormány csak négy évre kap bizalmat, akkor Karácsony Gergely miért kap öt évre bizalmat.

Vagy Tarlós István.

Vagy Tarlós István.

Vagy bármelyik főpolgármester.

Igen, ezt sokan feltehetik ilyen-olyan éllel ezt a kérdést, de szerintem nem releváns dolog. Ráadásul az önkormányzati és az EP összevonása annyiban is logikus, hiszen mind az európai parlamenti képviselőket, mind az önkormányzati képviselőket, polgármestereket öt-öt évre választjuk, éppen ezért érdemes azokat egy nap letudni. Ettől különválik az országgyűlési képviselők választása, akiket viszont csak négy évre választunk.

Pedig a kérdés mindenütt ugyanaz, belpolitikai kérdésekben szoktunk választást csinálni akkor is, hogyha európai parlamenti választásról van szó.

Szerintem nincs így. Tipikusan az európai parlamenti választások szerintem azok, ahol egyre nagyobb súllyal jelennek meg az európai viták. És most van belőlük dögivel, miután az Európai Unió egyre centralizáltabban működik, rányomják a bélyegét a tagállam lakóinak a mindennapi életére is. Tehát szerintem most már vannak jó európai parlamenti viták is. Nem hiszem, hogy ez mindig belpolitikai élű vagy fősodratú lenne.

Van egy országgyűlési határozati javaslat arról, hogy mit képviseljen a kormány az Európai Parlament ügyében. Ez elkezdődött már, hogy delegálhatók legyenek a nemzeti parlamentekből az európai parlamenti képviselők? Ez egy nehezebb diónak tűnik.

Ez egy nehezebb dió, de az az európai uniós vagy brüsszeli gyakorlat, ami a hatalomgyakorlást hatalomgyakorlását illeti, évről évre elfogadhatatlanabb. A nemzeti parlamentek befolyásának, úgy általában a tagállamok nemzeti karakterének a sorvasztása önmagában is elutasítandó a mi véleményünk szerint, de az Európa jövőjéről szóló vitasorozat és az abból eredő országgyűlési határozati javaslat, ami most a parlament előtt hever, éppen arra a problémára világít rá, amit régóta mondunk, hogy mi az Európai Unióhoz nem alattvalóként vagy szolgaként csatlakoztunk, hanem egyenrangú partnerként. Így is kezelik az alapszerződés mondatai az európai tagállamok egymáshoz fűződő viszonyát. Most ehhez képest a folyamatos fenyegetés, hatalommal való visszaélés, a pénzmegvonások, jogosan járó pénzek visszatartása, erőfölény fitogtatása, a gazdag, nagy nyugati országok ideológiai szempontjainak erőszakos érvényesítése a kisebb országokban, erről nem volt szó. És jönnek mindenféle európai parlamenti fontos emberek, ezek leginkább a liberális vagy a baloldali mainstreamnek a kiválóságai, akik nagy mellénnyel és kizárólag ideológiai alapon rontanak rá egy tagállamra, nem ritkán ránk egyébként, de azért mással is elő szokott fordulni. És ez nem helyes. Az Európai Unió nem lehet egy politikai ideológiai erőszakszervezet és a brüsszeli bürokratáknak azt kell megérteniük, hogy az általuk gyakorolt hatalom, annak a legitimációját képező alap éppen a nemzeti parlamentekből jön, a tagállamokban élő emberek szavazataiból és az ahhoz kapcsolódó logikán nemcsak a nemzeti parlamentekbe, hanem az Európai Parlamentbe is képviselőket küldenek. Tehát nem az Európai Uniónak vannak helytartói a tagállamokban, hanem a tagállamoknak vannak emberei, képviselői az Európai Parlamentben. Ez a két dolog összekeveredni látszik.

Nagyon más lenne a kép, ha a nemzeti parlamentek delegálnának európai parlamenti képviselőket? Amikor egy európai parlamenti választáson, ha én jól emlékszem, általában a nemzeti választásokon győztes pártok szokták a legnagyobb képviselőcsoportot adni. Most is a Fideszé a legnagyobb Magyarországon.

Magyarországon ez igaz, máshol szerintem nem. Nem az a probléma, hogy milyen alapon javasoljuk mi ezt újragondolni, hanem az a probléma, ahogy most működik az Európai Parlament. És mi csak próbáljuk fölhívni a figyelmet szerény eszközeinkhez mérten. Ez most ez esetben egy országgyűlési határozat, felhívjuk a figyelmet arra a problémára, hogy nem kívánja Magyarország sem a szuverenitásának a legkisebb részét sem feladni. Ez egy reménytelen vállalkozásnak tűnik, ugyanis a vita nem jogi, nem választási, nem gazdasági, nem pénzügyi, hanem politikai és ideológiai. A baloldali és a liberális brüsszeli elit, a brüsszeli bürokraták darálják le Európa-szerte a konzervatív erőket minden eszközzel. Lényegében ez történik Lengyelországban, ez történik Magyarországon. Nehogy félreértse bárki a helyzetet, nincsen olyan vita, aminek valós alapjai lennének a politikai vagy az ideológiai szempontokon kívül.

Mi a célja a mi parlamentünkben a frakciók közötti átjárás könnyítésének? Ez korábban egy féléves kiüléssel járt.

Most új választási szisztémát választottak az ellenfeleink, ez pedig a közös lista volt. Más a megítélése a frakciók közötti átjárásnak akkor, ha minden párt önálló saját listán kerül be a parlamentbe és akként alakít saját frakciót, mint amikor ezek a pártok nem indulnak a választáson, hanem egy választási szövetségként tömörülnek. Éppen ezért, miután a most áprilisi választásokon a választói akarat nem irányulhatott másra, csak a közös baloldali lista, ha úgy tetszik, a Gyurcsány-lista mandátumszerzésére, akkor innentől kezdve egészen más annak az értelmezése, hogy ki melyik frakcióba ül, hiszen világos mandátumot nem kapott a képviselő arra, hogy ő most a Jobbik-frakcióba kell hogy üljön, hanem a listán belül nagyobb mozgásteret kell engedni nekik.

Kis cinizmussal mondhatnám azt is, hogy a Fidesz megkönnyíti Gyurcsány Ferenc szívó hatásának érvényesülését, mert nem lesz benne a féléves kiülési gát.

Miért Gyurcsány Ferencnek van még mindig szívó hatása a baloldalon? Kis cinizmussal én meg föltenném ezt a kérdést. Az nem a mi problémánk, hogy 2006 óta még mindig ugyanannak a Gyurcsány Ferencnek van ereje a baloldalon. Ez nem a Fidesz gondja.

Az látszik, hogy a rezsi- és honvédelemre több jut a költségvetésben, mert ezek új alapok. Valamire jut kevesebb?

A jövő évi költségvetés megalkotásánál a fő cél az volt, hogy a legnagyobb mértékben megőrizzük azt, amink van. Az ország, amit az elmúlt 10-12 évben gazdasági teljesítményben nyújtott, az egészen páratlan vagy kiugró. Most olyan időket élünk, hogy a legfőbb feladat, hogy ezeket az eredményeket megvédjük. Olyan ágazatokban, amelyek az ország gazdaságát pörgetik, a családok mindennapjait könnyebbé teszik, a vállalkozások működését könnyebbé teszik, nem történik változás. Megmaradnak az Európában is kiugróan magas családtámogatások, sőt, tovább bővülnek, megmaradnak a vállalkozásokat segítő adókedvezmények, adócsökkentések. Megmaradnak azok az intézkedések, amelyekkel védtük a családok mindennapjait, például a rezsicsökkentés. Az elhibázott brüsszeli szankciós politika és a háború okozta válság nagyon nehéz helyzetbe hozott bennünket. Azt tudni kell, hogy a magyar háztartások, ha nem részesülnének a rezsivédelemben, akkor ma, mondjuk egy 22 ezer forintos rezsi 100-101 ezer forintra nőne, ha a piaci árat kellene kifizetni. Itt jegyzem meg, hogy a választási kampányunkban nem egy, nem két olyan baloldali szereplő volt, ideértve Márki-Zay Pétert, Karácsony Gergelyt, akik többször érveltek amellett, hogy a rezsicsökkentés egy hülyeség, el kell törölni és a piaci árat kell mindenkinek fizetni. Most nagyjából itt van a küszöbön, hogy ez mit jelentene, csak ki kell nézni az országhatárokon kívülre. Van olyan ország, ahol ötszörösére emelkedett a rezsi. Most költségvetésileg is ez a legnagyobb feladat. Ez egy 800-900 milliárd forintos produkció, és ennek a finanszírozására vontuk be az extraprofitadót, ezért nem kell elvenni más területekről ennek megfelelő összeget.

Gondolkodott azon a kormány valaha, hogy a rezsicsökkentéssel érintett kört valahogy differenciája?

A lakosságot nehéz differenciálni, nagyon nehéz meghúzni azokat a határvonalakat, hogy mi számít, mondjuk, túlzónak. Ezért mi azt mondjuk, szerintem helyesen, hogy a lakossági rezsitámogatásoknál nem kell differenciálni, az mindenkinek a saját léptékéhez mérten jár, egyenlő arányban a saját életminőségéhez mérten. A 2020-21-es Covid-járvány alatt változtak a rezsicsökkentés szabályai, akkor kerültek bevonásra az önkormányzatok átmenetileg, de lényegében a rezsicsökkentés eredeti célja is a lakossági rezsicsökkentés volt. Éppen ezért ezt akarjuk minden körülmények között fenntartani, továbbá annak a százezer kisvállalkozásnak a rezsicsökkentését, ahol egyébként a vállalkozás mérete vagy léptéke nem engedi meg azt, hogy egyik napról a másikra ilyen drasztikus változáson menjen át. De a magyar államnak ezt a fedezetet elő kell teremteni, ezt most az extraprofitadóból tesszük meg javarészt, és várjuk a háború végét.

Számolnak azzal, hogy az extraprofitadó terhét részben vagy egészben át fogják hárítani a végső fogyasztóra, a lakosságra?

Ezzel nem kell számolni, itt zajlik a szemünk előtt, például a Ryanair most éppen ezt csinálja.

Csak az egy külföldi vállalat, nehéz vele mit kezdeni a vitatkozáson kívül. Lehet büntetgetni.

Majd meglátjuk, mert a kormányhivatal folytat éppen most hatósági vizsgálatot, illetve a fogyasztóvédelemért felelős miniszter folytat most éppen ott vizsgálatot. Két dologra felhívnám a figyelmet, az első, hogy a jogszabályokat Magyarországon a külföldi vállalatoknak is be kell tartaniuk, másrészt a tisztességtelen piaci magatartás nem tudom, hogy mennyire kifizetődő. Lehet, hogy rövidtávon az, de közép- vagy hosszú távon nem tudom, hogy kifizetődő-e egy ekkora vállalatnak. Menjünk vissza a probléma gyökeréhez. Van egy háborús helyzet. A magyar embereket akarjuk megvédeni a kiugró rezsiárnövekedéstől. Ehhez meg kellett keresni a kormánynak olyan szektorokat, olyan területeket, ahol extraprofit keletkezett. Van, ahol éppen a háború miatt keletkezik extraprofit, és ezt az extraprofitot a háborús helyzetben elvonjuk kettő évig, hogy meg tudjuk védeni a magyar embereket. Tehát pénzt keresni most is keresnek pénzt ezek a vállalatok, csak a kiugróan magas extraprofitot nem tudják megkeresni. Nagyon nehéz helyzetben vagyunk, geopolitikailag egy óriási kihívás, ahol mi most éppen tartózkodunk, mert keletről is és délről is két típusú veszély fenyeget és kétféle nyomás van rajtunk. Ez költségeket generál, és akkor még nem beszéltem az elhibázott brüsszeli szankciós politikáról, nagyobb kárt okoznak az unióban, meg a tagállamokban, mint Oroszországban.

Igen, de ezeket a szankciókat az olaj kivételével a magyar kormány is megszavazza az egység érdekében.

Az a problémánk, hogy nem tudjuk, hogy a szankciók iránti vágyakozás az európai vagy brüsszeli vezetés valamennyi tagjában elmúltak-e, mert ha visszaemlékszik, a különböző embargós, szankciós és egyéb javaslataikat hetente szokták felújítgatni és újabb lendületet adni neki és kitalálni egy még hajmeresztőbb ötletet az egy héttel korábbinál.

De a vezetékes olaj, az egy eldöntött ügy, nem?

Majd meglátjuk.

Még mindig nem eldöntött ügy?

Majd meglátjuk. Én attól tartok, hogy az Európai Unióban, a brüsszeli elitben ülnek emberek, akik vagy valami más nemzetközi összefüggésből eredő megfontolás alapján vagy a saját hülyeségük alapján, de mindig valamiféle Oroszországgal szembeni bosszút vagy szankciót akarnak, miközben a probléma már önmagában nem ez, hanem az, hogy nincs átgondolva, hogy ezek a szankciók hol fognak nagyobb kárt okozni, és mi ettől akarjuk Magyarországot megóvni, ennek az anyagi terhétől a magyar embereket.

Az extraprofitadó kivetése teljes egészében hazai nemzeti hatáskör, vagy olyan, mint annak idején az étkezési utalványok ügye volt, ahol lehetett menni bíróságra és lehetett nyerni Magyarországon ellen kártérítést?

Én nem hiszem, hogy ebben lehet Magyarország ellen nyerni. Ez szerintem vitán felül áll, hogy ez nemzeti hatáskörben kivethető. Hozzáteszem, hogy más európai uniós országok is már kacérkodnak a gondolattal. Mindig így szokott lenni, hogy Magyarország csinál valamit, akkor jól leszidnak bennünket érte, meg kapunk egy intőt, majd eltelik pár hét, pár hónap, és mások is elkezdik ugyanezt csinálni. Pontosan ez történt a multikat terhelő különadóknál 2011-ben, a határvédelem kérdésében, a vakcinabeszerzésekkel. Most is pontosan ugyanez fog történni.

Az ársapkák is kétéves rendszerben fognak működni?

Az ársapkáknál a kamatstop és a hitelmoratórium december 31-ig marad a jelen szabályozás szerint, az élelmiszerárstop és a benzinárstop pedig október 1-jéig. Ezeknek a meghosszabbításáról a kormány fog dönteni, nem a parlament, és annak alapján fog dönteni, hogy fennállnak-e még az ezek fenntartásához szükséges feltételek. Tehát baj van-e még vagy nincs, így tudnám lefordítani egyszerűen.

Nem az lesz a fő szempont, hogy van-e elég anyag?

Ezt próbáltam az előbb körülírni, hogy a feltételek fennállnak-e. Tehát szükséges-e fenntartani és fenn tudja-e az ország tartani. Egy dolog tény: jelen pillanatban öt-hét százalékkal mérsékli az amúgy is Európa-szerte erősödő inflációt Magyarországon az ársapka. Ha ezt mind nem hozta volna meg a magyar kormány, akkor a magyar emberek mindennapi élete jóval nehezebb lenne.

Készülnek arra, hogy hogyan kell kivezetni ezeket a rendszereket?

Nem vagyok a kormány tagja, én a Parlamentben ülök, ezért csak a véleményemet tudom mondani, mert nem tudom, hogy a kormány milyen döntést fog hozni. Szerintem ezek a döntések mindaddig fenntartandók, fenn kell tartani, ameddig védi a magyar embereket olyan új terhek megjelenésétől, amelyek aránytalanul megnehezítenék a mindennapjaikat. Amíg nincs béke, amíg háború van, amíg a világ forrong körülöttünk, és sajnos nem tudjuk, ez meddig tart, addig minden eszközzel meg kell próbálni védeni a magyarokat meg a magyar háztartásoknak a költségeit is.

Azt mérlegelik-e, hogy a kormány politikájának középpontjában hosszú ciklusok óta a családi adókedvezmény és a családtámogatások rendszere van, de ezeket az összegeket, amelyek nagyon nagyoknak tűntek az első pillanatban, egyrészt a piaci áremelkedés az ingatlanoknál, másrészt az inflációnál kezdi megenni?

Igen, ez megjelenik a közbeszédben, de most nincs itt annak az ideje, hogy a korábbi családtámogatási rendszer esetleg idecitálható részeit megvitassuk. Sokkal nagyobb bajok vannak annál, minthogy évekkel ezelőtt adtunk-e tízmillió forintos szabad felhasználású összegeket a családalapításhoz vagy házépítéshez. Szerintünk ez az összefüggés nem olyan jelentős, mint amekkorát jó néhányan tulajdonítanak neki. Sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy tud-e működni az ország energiaellátás szempontjából, megmarad-e a családok könnyített rezsiterhe és Magyarország békéjét és biztonságát meg tudjuk-e őrizni. Most ezek a fő feladatok. Minden más csak ez után következik.

A vármegyék és a főispánok mennyire fontos problémák? Itt kialakult még a kormánypárton belül is egy vita, Lázár János korábbi kijelentése szerint azt mondja, hogy aki Vásárhely környékén zsellér volt, annak nem biztos, hogy az ispán szó jó csengésű.

Az ispán vagy főispán fogalmának visszavezetésére Varga miniszter úr az egyik törvénymódosító javaslatában tett indítványt. Ez egy történeti dolog, igazából egy szimbolikus dolog, gyakorlati jelentősége nincs. Az a fajta szimbolika, amit Lázár képviselő úr is feszeget, meglehet neki. A vármegyéknél talán egyszerűbb a helyzet: Szent István kialakított egy közigazgatási struktúrát Magyarországon, egyébként elsőként a kontinensen, egy olyat ráadásul, egészen majdnem egyedülálló módon, amely lényegében a mai napig is fennáll. Tehát az a közigazgatási rend, amiben mi élünk, az egy ezeréves rend. Egyetlenegy probléma ütött be ezer év alatt, hogy 1949-ben a kommunisták fényt kaptak és úgy döntöttek, hogy felszámolják ezt a tradíciót. Például Jugoszláviában nem zavart senkit, sőt, a mai napig sem zavar senkit, hogy zsupánnak hívják az állam embereit a decentralizált közigazgatási egységek élén. A magyar kommunistákat valamiért nagyon zavarta a vármegye rendszer, ezért a vár szót elhagyták és megyének hívták. Én azt gondolom, hogy az ezeréves államiságunk meg az alkotmánytörténeti szempontjaink figyelembevételével helyes, ha nem a kommunista utat követjük 2022-ben, hanem visszatérünk ahhoz, ami 950 évig jó volt. A főispán kérdése nagyobb vitát idézett elő, én értem a Lázár képviselőnek is a szempontjait, egyrészt szerintem a mi belső politikai szokásainknak megfelelően ezeket a vitákat célszerűbb belül lefolytatni…

Jó, de ő ezt korábban mondta, nem a mostani javaslatra reagálva, csak visszaidézte, az internet mindent megőriz.

Igen, ezt én tudom, ott voltam, végigcsináltam, ezzel együtt mondom, amit mondok. A másik pedig az, hogy a főispánoknál is azt kell látni, hogy lényegében teljesen mindegy, hogy minek nevezzük. Kik a főispánok? Amióta Magyarország Magyarország, azóta a főispánok képviselték az államot a megyékben. Ez mindig is így volt, most is azok. Most kormánymegbízottaknak meg kormányhivatalvezetőknek hívjuk őket, de ők a centralizált hatalmat képviselik a megyékben. A megyei közgyűlések pedig a decentralizált hatalomnak a terepei. Ez a rendszer most is fönnáll. Hogy ezen belül kit hogy hívunk, szerintem nem olyan lényeges kérdés. Én nem tulajdonítok olyan nagy jelentőséget ennek a vitának. Érint Magyarországon 20 megyei kormánymegbízottat ez az elnevezés, szerintem mindenki túl fogja élni, és legalább egy történelmi hagyományt helyreállítunk.

Csendőrségünk lesz? Mert a Mi Hazánk máris módosító indítványt nyújt be és egy régi javaslatot melegítene föl.

Nem indokolt az állam erőszakmonopóliumának további megosztása. Amire inkább szükség van, az egy önálló határvadász testület vagy határvédelmi testület, értsd: határőrség.

A rendőrségen belül, ha jól értem a miniszterelnök feladatszabását.

Igen. Érdekes és egyébként izgalmas történelmi vitát lehetne nyitni a csendőrség szükségességét illetően is, de egyáltalán nem aktuális ez a kérdés. Sokkal inkább aktuális az a kérdés, hogy megőrizve a rendőrségnek mint testületnek az egységét, az állam erőszakmonopóliumának az egységét, felállítani a Belügyminisztérium irányítása alatt egy olyan szervezetet, amelyiknek a főállása a határvédelem, mert az nem megy, hogy nekünk egyszerre kell figyelnünk a déli határon fokozódó migrációs nyomásra, és közben a keleti határon közeleg egy háború, nem tudjuk, hol áll meg. Bízunk benne, hogy megáll még Kárpátalján túl, de nem tudjuk. És éppen ezért minden elvesztegetett nap, ami a háborús felkészülés rovására megy, az luxus. A mi katonáinkat most azzal kellene trenírozni, hogy készüljenek az ország keleti határán lévő háborús helyzetre minden eszközükkel.

A belügyminiszternek csak néhány hónapja van arra, hogy a rendőrségen belül ezt felállítsa. Ha ezt rendőrökből nem lehet, akkor honnan lehet erre embert találni ezerszámra?

Ez egy nagyon jó kérdés. A belügyminiszter úr ezt vállalta, az ő tekintélye ezen a területen megkérdőjelezhetetlen, ezért én nagy magabiztossággal azt tudom mondani, hogy Pintér Sándor képes ezt a problémát megoldani.

Hogy számol, véget ér az ülésszak a rendes időben, és onnantól kezdve a kormány a veszélyhelyzeti felhatalmazással hoz meg minden szükséges döntést, vagy lehet olyan időszak, amikor szükség van megint a parlament jóváhagyására?

Isten óvjon bennünket attól, hogy szükség legyen a parlament rendkívül ülésére, az nem jelentene jót.

Most az alkotmány szabályozza, hogy mikor kell a parlamentet megkérdezni.

Így van. Tekintettel arra, hogy a háborús veszélyhelyzet miatt a kormánynak rendkívüli intézkedési lehetősége van, élhet azzal, hogy gyorsan tud döntéseket meghozni, a parlament erre adott neki mandátumot, az ezzel kapcsolatos elszámolás, beszámoltatása a kormánynak ősszel lesz. Nem látom, hogy szükséges lenne a parlament rendkívül ülését nyáron összehívni. Miután a világ forrong körülöttünk, fogadni sem mernék semmire, meg az ellenkezőjére sem. A Jóistenben meg abban a közösségben bízhatunk, amelyiknek tagjai vagyunk, meg abban, hogy Magyarországon politikai stabilitás van. Ezzel együtt szerintem nincs ma ember, aki meg tudná mondani, hogy 2022. december 31-én éppen hol tartózkodnak majd az orosz katonák, vége lesz-e az ukrajnai háborúnak, mit lépnek majd az amerikaiak, mit lépnek a britek, tehát egy bizonytalan, veszélyes világot élünk, és éppen ezért van nagy szükség arra, hogy az előbb említett stabilitás meglegyen, meg arra, hogy az embereket minél inkább megóvjuk a háború hatásaitól, ide értve a fizikai biztonságra vonatkozó hatásokat is, meg az anyagi biztonságra vonatkozó rossz hatásokat is.

Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018