INFORÁDIÓ
2021. december 3. péntek
Ferenc, Olívia

szlávik jános

koronavírus

harmadik oltás

Zambó Péter, az Agrárminisztérium erdőkért és földügyekért felelős államtitkára és Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház infektológus főorvosa (b-j) a minisztérium vadhúsadományának átadásán a Szent László Kórház főbejárata előtt 2020. május 14-én. Kétezer adag vadhúst, hűtött konyhakész szarvas- és őzkészítményeket adományoztak a koronavírusos betegeket ellátó Dél-pesti Centrumkórház dolgozóinak.

Szlávik János: nem antitestszintet kell mérni, hanem beadatni a harmadik oltást

Infostart / InfoRádió - Exterde Tibor

Nagyon veszélyes járványügyi szempontból, hogy 20-80 százalékban a koronavírus-betegség enyhe vagy tünetmentes állapotban zajlik – mondta Szlávik János főorvos. A Dél-pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt az oltottak és az oltatlanok kórházba kerülési esélyeiről, az influenza-járvány veszélyeiről és arról is, hogy a harmadik oltás a poszt-Covid tünetekben szenvedőkön is segíthet.

Szlávik János az Arénában
 

A Covid-járvány negyedik hullámának felszálló szakaszában vagyunk emelkedő esetszámokkal és lehet, hogy ebben az évben már influenzajárvány is lesz, ami tavaly nem volt. Mi a helyes sorrend? Covid-oltás vagy influenzaoltás először?

Senki nem tudja megmondani, hogy mi lesz idén az influenzával. Sokkal nagyobb biztonságban érezheti magát az, aki influenza ellen is beoltatja magát, hiszen egyes csoportokban, idősekben, csecsemőkben, daganatos betegekben, cukorbetegekben, csökkent immunhiányos emberekben az influenza nagyon súlyos lefolyású tud lenni. Magyarországon jellemzően az influenza a tél első hónapjaiban szokott beindulni, január-februárban. Elképzelhető, hogy a koronavírus-járvány addigra lecseng.

Melyik oltást vegyük föl először?

Be lehet adni mind a kettőt, csak ha valamilyen reakció keletkezik, fájdalom, láz, fejfájás, akkor nem lehet eldönteni, hogy melyiktől van, ha mind a kettőt egyszerre adják be. De ha valaki szeretné egyszerre beadatni magának, mert akkor nem kell még egyszer elmenni az orvoshoz, akkor igenis meg lehet tenni, nincs ezzel semmi probléma.

Ha mind a kettő a rendelkezésre áll, akkor melyikkel kezdje?

A koronával természetesen.

Mert az a veszélyesebb lefolyású?

Egyrészt az a veszélyesebb, a korona itt van már a nyakunkon, az influenzát nem tudjuk. Tavaly teljesen elmaradt, hiszen azok a rendszabályok, amelyeket a súlyos koronavírus-járvány idején hoztak, más légúti vírusoktól is megmentettek minket, például az influenzavírustól.

Ha tavaly nem volt influenzavírus, akkor a mostani vakcinát miből készítették elő?

Voltak azért kisebb járványok, sőt, az is kiderült, hogy változott a vírus, úgyhogy aki az idei oltást felveszi, az egy változtatott oltást fog fölvenni a tavalyihoz képest. Feltételezi az Egészségügyi Világszervezet, hogy ezek az új vírusok okozhatnak esetleges influenzajárványt még azokban az országokban is, ahol a koronavírus-járvány zajlik.

Abból senkinek semmi baja nem lehet, ha az influenzát fölveszi, de aztán a végén elmarad az influenzajárvány?

Semmiképpen. Az oltások védenek minket. Ha valaki többet kap, abból baj nem lehet, ráadásul az influenzánál tudjuk, hogy akkor hatékony a védelem, ha minden évben rendszeresen felvesszük. Aki idős, beteg ember, esetleg minden évben eddig szabályosan fölvette, nála azért nagyobb a védettség, mint annál, aki csak most egyet felvesz azért, mert fél az influenzától.

Arra szoktak minket figyelmeztetni, hogy nem az influenzajárvány közepén kell felvenni az influenza elleni oltást, hanem előtte. De a mostani fölvétel nincs túl korán?

Nincs korán, hiszen az influenzajárványok általában márciusig, áprilisig le szoktak zajlani, és ezek az oltások addig megfelelő védettséget adnak, nem csökken olyan szinten, hogy ebből probléma lenne.

A Covid-oltás felvételének időpontját mihez képest kell számolni? Az első dózishoz, a második dózishoz, egydózisúnál az első dózishoz?

Különböző országok különböző időpontban javasolják a harmadik oltást. Magyarországon négy hónap után már felvehető, de van olyan hely, ahol öt vagy hat hónap után. A védelemnél ez a néhány hónapos eltérés nem számít, ebből nincsen baj. Kiderült időközben, hogy egyes oltásokat még jobb, ha nagyobb időközzel adjuk be, mint korábban gondoltuk, ez egy dinamikusan változó dolog. A tudományos eredmények beérkezésével igenis a szakorvosoknak, a kutatóknak változtatniuk kell a véleményükön.

Van arra valamilyen könnyen megjegyezhető szabály, hogy milyen típusú első oltásra milyen típusú harmadikat lehet fölvenni?

Ajánlások vannak, de Magyarország ebben a tekintetben kedvező helyzetben van, nálunk nagyon szabad azoknak az oltásoknak köre, amelyeket harmadikként fel lehet venni. Szinte mindenre mindent lehet adni. Vannak kivételek, de természetesen ez is változhat a jövőben. Például nemrég derült ki, hogy a Janssen oltására adott mRNS vakcina, tehát Pfizer vagy Moderna milyen hatékony. Hatékonyabb, mintha valaki második Janssent kapna. Ezeket az ismereteket meg kell osztani a szakemberekkel és ezután sokkal könnyebb dolgunk van az oltások kiválogatásában.

Kell-e az úgynevezett emlékeztető oltás felvételét bármilyen előzetes vizsgálathoz, antitestméréshez vagy bármihez kötni?

Én ebben a járványban abszolút antitestmérés-ellenes voltam, és amíg nem bizonyítják be nekem, hogy ez egy hasznos dolog, én addig azt fogom mondani, hogy antitestmérés nélkül oltassák be az emberek magukat. Látok olyan betegeket, akiknek két oltás után magas az antitestszintjük, és mégis megbetegedtek. Tehát szinte értelmetlen az antitestszintmérés. Nyilvánvalóan van valami korreláció egy magas szint és egy magas védettség között, de önmagában egy embernek a védettségét ez nem tudja meghatározni. Ha valaki úgy gondolja, hogy szeretné magát megvédeni, akkor nem antitestszintet mér, hanem beadatja a harmadik oltást.

Mi lehet a magyarázata annak, hogy ezen az őszön mintha fogékonyabbak volnánk mindenféle felső légúti megbetegedésre?

Természetes következménye annak, hogy most szabadabban élünk, nem kötelező a maszkhasználat, nem kötelező a távolságtartás, elindult az iskola, és az emberek jobban figyelnek. Most sokkal érzékenyebb akár a tanár, akár a szülő, ha a gyermeknek felső légúti hurutja van, náthás, köhög, sokkal hamarabb elviszi orvoshoz, megvizsgáltatja, hogy melyik vírus okozza a betegségét. Én úgy érzem, hogy ugyanannyi megbetegedés van, csak sokkal jobban figyelünk.

Az igaz, hogy általában az átmeneti évszakokban több a felső légúti megbetegedések száma?

Természetesen igaz. A vírusfertőzések rendkívül szeretik a gyors hőmérséklet-változásokat, ez borzasztóan kedvez a vírusok szaporodásának. Nem véletlen, hogy az influenza szezonális betegség, egyébként úgy tűnik, hogy a koronavírus is efelé tart.

Ilyenkor a koronavírus érzi jól magát, vagy mi öltözünk nem kielégítően, amikor reggel mínusz 2 fok van, délután meg 17?

Mi is hibásak vagyunk. A meleg országokban gyakori az, hogy a légkondicionálók elterjedésével változik ez a hőmérséklet, és ez magyarázhatná azt, hogy akkor miért van náluk is olyan sok eset, hiszen ha nagyon melegről bemegyünk egy hideg légkondicionált szobába, megint csak kedvezünk a vírus szaporodásának.

Az kedvez a vírus szaporodásának, hogy az én nyálkahártyám nem bírja jól ezeket a változásokat, vagy a vírussal történik valami ilyenkor?

Ez a rákfenéje a koronavírusnak, hogy folyamatosan változik, megpróbál túlélni, és a túléléshez különböző technikákat alakít ki. Ez az állandó mutációja elvezet oda, hogy kialakít magában olyan mutánsokat, amelyek sokkal jobban tudnak például emberről emberre terjedni, ezt látjuk például a deltánál, illetve ezt látjuk most a deltának az egyik alvariánsánál, amit Angliában és az Egyesült Államokban fedeztek fel, ami még jobban terjed emberről emberre. Kicsit futunk a vírus után. A jó hír az, hogy a jelenlegi védőoltások azért ezek ellen a mutánsok és altípusok ellen úgy tűnik, hogy védenek.

Más jellegű betegséglefolyást okoznak a különböző vírusvariánsok?

Nemrég bizonyították, hogy például a delta mégsem okoz súlyosabb betegséget, mint a korábbi variáns. Nagyon sok beteget látunk a kórházban, sokan vannak súlyos állapotban, és az ember hajlamos úgy gondolni, hogy súlyosabb a betegség. Az, hogy a gyermekeket többet fertőzi, azért van, mert egyszerűen több eset van, de 20-80 százalékban ez a betegség enyhe vagy tünetmentes állapotban zajlik. Ez nagyon veszélyes járványügyi szempontból.

Covid-kezelési rutint már kiépítettek? Mindig lehet tudni, hogy pontosan milyen esetben mihez kell nyúlni?

Az első kezelési protokollok már az első hullámban kialakultak. Azóta folyamatosan változtatjuk, jelenleg is zajlik a legújabb protokoll átalakítása, mert szerencsére azért jönnek újabb gyógyszerek a vírus ellen. Ez nem mindig elég, azért ehhez kell egy bizonyos rutin, látni kell azt, hogy mikor melyik terápiát alkalmazzuk, milyen sorrendben, milyen időközökben, milyen laboratóriumi kóros értékek megjelenésekor.

Milyen arányban kerülnek kórházba az oltatlanok meg az oltottak? Van-e szignifikáns különbség a kettő között?

Azokban az országokban, ahol megkezdték az oltásokat, rengeteg adat van arra, hogy például az intenzív osztályokon fekvő súlyos tüdőgyulladásos esetekből 70-80 százalék oltatlan, miért lenne ez máshogy Magyarországon is. A kórházba kerülő oltott esetek száma nagyon sok mindentől függ. Egy olyan országban, ahol sok az idős beteg ember, és ők nagy százalékban beoltatják magukat, akkor logikus, hogy a kórházba kerüléskor közöttük sokkal több oltottat találok, de nem szabad leszűkíteni a problémát arra, hogy ő oltott, hiszen más baj miatt van a kórházban, ezért ez így nem összehasonlítható. A lényeg az, hogy a súlyos állapotú betegek között tényleg több az oltatlan, és ez magyarázza meg a védőoltások hatékonyságát.

A gyógyulási esélyt tekintve az oltatlanok meg az oltottak között van-e különbség?

Óriási különbség van. Egy teljesen beoltott embernek az esélye arra, hogy megfertőződjön az 1:15000, az, hogy kórházba kerüljön, 1:75000 és az, hogy meghaljon koronavírus-fertőzésben, 1-2 az egymillióhoz.

Oltatlanoknál ez nagyságrendi különbség?

Óriási különbség. Sokkal rosszabb helyzetben vannak, ezt már a harmadik hullámban láttuk. Az oltottak nagyon nagy mértékben meg vannak védve a súlyos fertőzéssel szemben.

Magyarországon nem mindenkit ugyanabban az időpillanatban, ugyanazzal a vakcinával kezdtek el oltani, az egészségi állapotunk se ugyanaz, az életkorunk sem ugyanaz. Lehet-e következtetést levonni arra, hogy melyik oltás véd meg minket a legjobban a súlyos állapottól?

Készültek arra tanulmányok, hogy Magyarországon melyik oltással hány ember, mikor, hogyan került kórházba, de a képet megbonyolítja, hogy nem mindegy, hogy mikor kapta az oltást. Ezek az oltások egy idő után gyengülnek, most mi a harmadik oltással erősítjük az immunrendszert, ez egy természetes jelenleg a vakcinológiában. Valahol hat hónap lehet az, amikor mindenképpen el kell gondolkodni a harmadik oltáson. Azokban az országokban, ahol egy következő hullám elindulásakor bevezették a harmadik oltást, sikerült vele letörni a járványt. Nagyon fontos, hogy az emberek ne csak az első vagy első két oltást, hanem a harmadik ismétlő oltást is felvegyék.

Akkor ebben a sokváltozós képletben arra most nem lehet egyértelmű választ adni, hogy a szputnyikosoknak a legjobb a helyzetük, a sinopharmosoknak, a jansseneseknek, a modernásoknak vagy a pfizereseknek a legjobb a helyzetük most a negyedik hullámban?

Én erre nem tudok válaszolni, de ha arra gondolok, hogy vannak olyan országok, ahol szinte kizárólag, mondjuk, a kínai vagy orosz oltással oltottak, akkor nincs okom feltételezni azt, hogy ez ennyire rossz lenne, mint ahogy egyesek beállítják.

Akkor legalább nekik van adatuk arról, mert ott nem bonyolítja az összes többi oltás.

Ahol nagyon sok oltás van, ott nagyon nehéz az adatokat összehasonlít. Egyébként Magyarországon ebben élenjáró, én nem tudom, van-e még olyan ország, ahol ennyifélével oltanak. Egyre több és több oltás lesz. Nemsokára megjelenik az egyik legígéretesebb vakcina, ami csak fehérjedarabkákat tartalmaz, nincs benne genetikai anyag, tehát nem lehet belemagyarázni, hogy megváltoztatja az ember genetikai szerkezetét. Egy nagyon jó hatékonyságú oltás.

Miért nem lehet koronavírus-járványban nyájimmunitás? Miért nem lehet ebben bízni?

Lehet benne bízni, csak ennek nagyon nagy ára lenne. Megvárhatnánk oltás nélkül, hogy mi történik, de sajnos az előző hullámokból látjuk, hogy mi történik, mennyi ember hal meg. Teljesen más dolog lenne, ha lenne egy olyan antivirális szerünk, amit beadunk a betegnek, öt nap alatt meggyógyul és hazaküldjük. De nincsen.Csak a védőoltás van jelenleg a kezünkben.

Milyen gyógyszerekkel kezelik most a betegeket?

A védőoltásokat meg lehet egy év alatt csinálni, a tablettáknál ez nem így van. Egy vírusellenes tablettához kettő év kell, hogy végigmenjen ezeken a fázisokon, hogy emberek tízezrein, százezrein bebizonyítsák, hogy ez valóban hatékony a koronavírusra, és ez az idő most fog letelni. Most jön az első olyan szer, a molnupiravir, amelyeknek a kísérletei során kiderült, hogy 50 százalékkal csökkenti a rizikócsoportba tartozó embereknél a halálozást és a kórházba kerülést. Ezt nagyon-nagyon várjuk.

Ha engedélyezik, akkor néhány napon vagy héten belül minden kezelőhely polcán ott lesz?

Vélhetően így lesz, az Európai Unióban még ezt le is kell gyártani, de Magyarország is kap ebből. Természetesen ennek ára van, de vagy közös európai beszerzésből, vagy akár két ország közötti megállapodással lehet ezekből a szerekből szerezni.

Amíg ez nincs, addig most mi a helyzet? Valakit Covidra tesztelnek, rosszul érzi magát, bemegy a kórházba. Mi az első lépés?

A protokollok tartalmazzák azokat a klinikai tüneteket, amikor kezelni kell. Súlyosabb tüneteknél akár otthon is maradhat, felírják neki a gyógyszert és öt napig szedi otthon a favipiravirt, és ha meggyógyul, akkor minden rendben van. Ha tíz napig van otthon és az utolsó három napon teljesen panaszmentes, akkor mehet dolgozni, nem kell tesztelni. Akik kórházba kerülnek, azoknál tüdőgyulladás miatt mi a remdesivir nevű vírusellenes készítményt, szteroidokat, gyulladáscsökkentőket, immunrendszerre ható szereket, véralvadásgátlást alkalmazunk. Ezt a protokollok nagyon jól meghatározzák. Szerencsére van az antitestterápia is: ha valaki megjelenik egy koronavírus-ambulancián, de nincs még olyan rossz állapotban, hogy kórházba feküdjön, viszont elhízott, idős, alapbetegségei vannak, akkor kaphat egy olyan egyórás infúziót, amely ha lefolyt, egy rövid megfigyelési időszak után hazamehet, és nem fog az állapota súlyosbodni. Ez megakadályozza a súlyos állapotba kerülést. Tízből kilenc esetben ezek az emberek nem kerülnek kórházba, és itt a legfontosabb ez.

Ki dönt arról, hogy az antitestterápiát kell alkalmazni?

Ezt mindig orvos dönti el, a mesterséges intelligencia még nem tudja a betegeket megvizsgálni. Ezt a kezelőorvosa eldönti, és a beteggel való konzultáció után lehet ezt végrehajtani.

De van ebből elegendő?

Ez is változik. Az első ilyen antitestterápia már nem hat a delta variánsra. Szerencsére vannak olyanok, amelyeken működik.

A járvány alatt megtanultuk, nem mindegy, hogy milyen kezelést mikor kezdünk el és lehetőleg nem szabad otthon maradni súlyos állapotban, mert nagyon gyors lehet a betegség lefolyása. Még mindig ennyire fontos, hogy milyen gyógyszert mikor kezdenek el?

A járvány elején azt mondtuk, hogy maradj otthon, ez most már egy bizonyos állapotban nem egészen igaz. Meg kell tanulni azt, hogy a háziorvos mikor küldi a beteget kórházba. Egyértelműen a tüdőgyulladásos jelek megléte esetén, hiszen az oxigénterápiával nagyban elő lehet segíteni a túlélést. Nagyon figyelni kell a tünetekre. A véres köpet felhívja a figyelmet esetleg egy tüdőembólia lehetőségére. A koronavírus nemcsak a tüdőt támadja, hanem az ereket is, és nagyon gyakran okoz véralvadási zavarokat. Egy kis mérőműszerrel meg tudjuk otthon mérni az oxigénszintünket, ha ez 90 alatt van, akkor érdemes azonnal kórházba utalni a beteget azért, hogy túléljen. Ezek apróságok, de ezekre figyelni kell.

Azt, hogy kórházba kerül-e valaki, mindig orvos dönti el, vagy én is bekopogtathatok kékülő szájjal?

A kórházba kerülést orvos dönti el, de ha a beteg nagyon rosszul érzi magát és a mentőket hívja fel, akkor a diszpécser gyakorlott abban, hogy néhány kérdéssel el tudja dönteni, mennyire súlyos a helyzet.

Felnőtteknél, gyerekeknél ugyanez a helyzet?

A gyerekek között azért kevesebb a beteg. Sajnos a delta jobban támadja meg a gyermekeket is, több beteg gyerekkel számolhatunk, mint a korábbi hullámok idején. A jó hír az, hogy a gyermekek továbbra is nagyon ritkán lesznek súlyos betegek. Előfordul, hogy utána úgynevezett immunmechanizmusú gyulladásos betegség alakul ki, ami miatt viszont már kórházba kerül. Érdemes a szülőknek figyelni azt, ha a gyerek tudottan koronavírusos volt, akkor a következő hetekben figyelje azt, hogy a betegnél nem jelentkeznek-e a tünetek, hasfájás, láz, gyengeség, étvágytalanság, ami esetleg jelzi ezt a szindrómát. Ez a szindróma jól gyógyítható, de ez is egy súlyos, középtávú szövődménye a koronavírusnak. A gyermekek oltása nemcsak járványügyi szempontból fontos, hanem őket is meg tudjuk védeni a betegség súlyosabb formájától.

Nemrég jött a hír, hogy Dél-Afrika elutasította a Szputnyik V engedélyezési kérelmét, mert összefüggést találtak a HIV-vírusra való érzékenyedéssel. Mi köze van a koronavírusnak a HIV-vírushoz?

Ez egy rendkívül érdekes dolog. Ez egy korábbi gyógyszerkutatás megfigyelése volt. Dél-Afrikában rengeteg HIV-fertőzött van, és a Szputnyik részelemét alkotó adenovírussal létrehozott HIV-elleni vakcina kísérletei során kiderült egy olyan statisztikai összefüggés, hogy azoknál, akik megkapták ezt a vakcinát, a HIV-fertőzésnek nagyobb lett a valószínűsége. Ez nyilvánvalóan csak olyan országokban probléma, ahol nagyon komoly HIV-járvány dúl, de az összefüggés úgy tűnik, hogy mégiscsak szignifikáns, ezért a dél-afrikai hatóságok nem engedték az adenovírus öt alapú Szputnyik-vakcinát az országban alkalmazni.

Az új koronavírusspecifikus gyógyszertől mit várnak az orvosok?

Ahogy a favipiravir esetében ugye kiderült, hogy csak az első néhány napon elkezdve lehet hatékony, ahogy a remdesivir nem minden beteget fog meggyógyítani, a molnupiravir esetében is úgy gondolom, hogy ez sem csodaszer. Ez még mindig nem az az igazi áttörés, de végre az első olyan gyógyszer, ahol statisztikailag igazolva van, hogy erre a vírusra hatékony, és ez nagyon fontos. De még mindig azt kell hogy mondjam, hogy a betegséget meg kell előzni és nem arra kell várni, hogy majd lesz egy gyógyszer, ami meggyógyít minket.

Azt látják már, hogy ez milyen típusú gyógyszer lesz? Szóltak arról hírek, hogy akár orrba felszívható, torokba beszívható gyógyszer lehet, nemcsak az, amit orvosi felügyelet mellett infúzióban lehet kapni.

Lesz spray, lesz tabletta, lesz mindenféle más módon, akár tapasz formájában bevitt oltóanyag. Óriási segítség egyébként azoknak, akik tűfóbiások. Indiában van már ilyen oltóanyagbeviteli módszer, egymást követő három tapasszal 60-70 százalékos védettséget lehet létrehozni.

Az orvosok nem tartanak attól, hogyha az ember saját maga kezd el adagolni bármilyen gyógyszert, akkor abból csak galiba lesz?

A gyógyszereknél igen, mert a vírus megszokja a gyógyszereket, ahogy sok más vírusbetegségnél van az, hogy a nem megfelelően alkalmazott gyógyszereket megszokják a vírusok és ki tudják kerülni a vírusellenes hatásukat. Ha egy HIV-fertőzött nem szedi be minden nap elképesztő pontossággal a gyógyszereit, akkor megszokja a vírus és újabb szereket kell keresni. A koronavírusok esetében azért ez nem nagyon valószínű, hiszen olyan helyeken avatkozik be a gyógyszer, ahol nem változik a vírus, de látjuk, hogy a védőoltásokat is próbálja kikerülni. Itt megint csak a jó hír az, hogy a tudomány utána tud menni. Már készen van az újabb mutánsok ellen átalakított mRNS-vakcina, és a vektorvakcinákat is, ha lassabban, de át lehet alakítani. Ilyen szempontból nem tud a vírus elmenekülni.

Mostantól szokjunk hozzá, hogy minden évben lesz influenza elleni oltás, koronavírus elleni oltás meg gyógyszerek a koronavírus ellen, és ezzel most már együtt kell élnünk?

Ezt nem tudjuk. Az a négyfajta vírus, amely az emberiségben a közönséges náthát okozza, jön, megy, elmúlik, visszajön. Tehát a koronavírus is velünk maradhat, de nem lehet ilyen pusztító, nem engedhetjük meg. Ha enyhe légúti betegséget okoz, akkor már nem fog senkit érdekelni, és ha ennek az az ára, hogy még egy darabig oltassuk magunkat koronavírus-vakcinával, akkor így lesz. Hogy hosszú távon mi lesz vele, ezt nem tudjuk. Az, hogy 2022-23-ig velünk marad, könnyen elképzelhető, de hogy még tovább, abban nem vagyok biztos.

Akkor inkább az a jobb kimenet, ha velünk marad és az oltások féken tartják, mint ha arra várunk, hogy majd lesz valami csodálatos gyógyszer, ami a halál közeli állapotból visszahoz bennünket?

Lett volna egy tökéletes forgatókönyv, hogy a világ legyártja a megfelelő védőoltásokat, és eljuttatja a Föld szinte összes lakójához, de legalább a Föld lakosságának 40-60 százalékához, de ilyen nem létezik. Akkor a vírus nem tud járványokat okozni, nem tud állandóan változni. Sajnos még egy darabig nekünk ezzel küzdeni kell, lehet, hogy mindig újabb és újabb védőoltás kell. Ha a Föld összes országában sok mindenki be lesz oltva, akkor lesz vége.

Más fertőző betegségek milyen állapotban vannak most a Földön? Jönnek, mennek?

Nem nagyon jönnek. Például nemrég volt egy maláriás esetünk, de az infektológiai szakma sokkal kevesebb fertőző betegséget lát. Ne felejtsük el: maszk, kézmosás, távolságtartás, odafigyelés, tehát ezek mind-mind segítik a fertőző betegségeknek a visszaszorulását. Elképzelhető, hogy lesz egy ilyen pozitív hozadék a koronavírusnak, hogy sokkal többet fertőtlenítjük magunkat, és ez látszik a fertőző betegségek adatain.

Az oltottak fertőzőképességére összegyűlt annyi adat, ami meg tudja mondani, hogy egy oltott ember mennyire képes megfertőzni, mondjuk, egy közlekedési eszközön a társait?

Azt tudjuk, hogy az oltottak fele olyan mértékben fertőznek. Ha valaki véletlenül megfertőződik és teljes mérték oltott, akkor megtapadnak ugyan a légutaiban a vírusok, de fele olyan mértékben fertőz, mint az, aki nincs beoltva. Tehát az oltás nemcsak arra jó, hogy az illetőt megvédi, hanem a környezetét is megvédi. Igen ám, de ha jön a delta mutáns, ami jóval fertőzőképesebb, mint a korábbiak, akkor ez az elmélet is megdőlni látszik, hiszen akkor ők is jobban fertőznek. És akkor még nem beszéltünk arról a szuperterjesztőről, aki zárt légtérben, ha nincs beoltva, akár száz oltatlan embert is meg tud fertőzni.

De mi teszi a szuperterjesztőt?

Több vírus van a légutaiban. A deltára abszolút jellemző, hogy sokszor okoz enyhe megbetegedéseket és a tünetek megjelenése előtti nem egy nappal, ahogy eddig megszoktuk, hanem akár két nappal már fertőz. Magyarul: nem lehetünk biztosak abban, hogy egy teljesen egészséges ember nem hordozza a vírust.

Meddig fertőz egy Covid-fertőzött ember a betegsége lefolyása alatt?

Attól függ. Egy előzőleg egészséges embernél a szabály, hogy a tünetek megjelenése előtt egy vagy két nappal már benne van a vírus, fertőz, és amíg ő beteg, általában öt-hat-hét napig, fertőz. A tizedik nap környékén, ha teljesen panaszmentes és jól van, akkor nincs benne vírus, nem fertőz. De ez nem ilyen egyszerű. Például az immunbetegeknél, daganatos betegeknél, daganatos betegség ellen kezelést kapóknál ez borzasztó mértékben megnyúlhat. Az a baj, hogy bennük szokott a vírus is mutálódni, mert a gyógyszeres kezelés miatt hiába nyomjuk el, újra szaporodik. Ne keverjük elő a fertőzést a PCR-teszteléssel. A fertőzőképesség elmúlik, de az illető sokszor nagyon sokáig PCR- pozitív marad. A leghosszabb, amit én láttam, az 92 nap. A vizsgálat annyira érzékeny, hogy a régi vírusfertőzés maradványait mutatja. Ebből a szempontból a gyorstesztek pozitívabbak, általában négy-öt napig, amíg az illető fertőz, addig pozitívak, ezért érdemes gyorsteszttel is tesztelni, mert sokszor a tünetmenteseknél is gyorstesztelés kimutathatja a fertőzést. Ma már sokkal érzékenyebb gyorstesztek vannak, mint a járvány elején.

Az működőképes rendszer, hogy ha valakit megvizsgálnak, a gyorstesztje pozitív, akkor utána már PCR-teszttel nem kínozzák?

Ha tipikusak a tünetei, akkor pontosan. Tessék otthon maradni és meggyógyulni, ha enyhe lefolyású a betegség.

Maszkhasználatnak látja értelmét?

Én mindig is maszkhívő voltam. Látni azokon a helyeken, mikor még nem volt védőoltás, hogy a maszkokkal igenis meg lehetett fékezni a járványt. Megfertőződhetnek azok is, akik be vannak oltva, ez ritka, tehát ha valaki úgy érzi, hogy ő nem szeretne megfertőződni vagy nem szeretne a közlekedési eszközökön úgy járni, hogy ő nem tesz meg mindent azért, hogy megakadályozza a fertőzést, akkor igenis húzzon maszkot. Látni kell, hogy a jó maszkhasználat megvéd a koronavírustól és más légúti betegségektől is, úgyhogy én azt javaslom, igenis tessék maszkot hordani.

A jó maszkhasználat az az, hogy szabályosan egy jó maszkot?

Így van. Mi már nem javasoljuk a textilmaszkokat, de akár a sebészi maszkot, akár az FFP2 maszkot szabályosan, hogy ne lógjon ki az orra vagy a szája, föl lehet tenni, használni lehet. Nem vagyok annak híve, hogy kötelezővé tegyünk például FFP2 maszkokat. A maszkok között jóval kisebb a hatékonyságbeli különbség, de tény az, hogy egészségügyi intézményekben, az egészségügyi dolgozóknál az FFP2 vagy annál erősebb maszkok használata kötelező.

Sportoláshoz hogyan viszonyuljon?

A szabadtéri mozgással semmilyen probléma nincsen, ezt még a legnagyobb járvány idején is megengedtük az embereknek. Ez a vírus nem szabad téren terjed, hanem beltéren és cseppfertőzéssel.

Azt nagyon nehéz elképzelni, hogy mondjuk, a cselgáncsozók maszkban hajtanának végre akciókat.

Ez megint csak egy nehéz probléma. Ilyenkor a tesztelést szokták elővenni. Én tudok még olyan szakmát, ahol nem lehet maszkot hordani és rendszeres teszteléssel ki tudják védeni a fertőzéseket, például filmforgatás.

A Covidon átesett betegekkel mi a tapasztalat? Mert megtanultuk a hosszú-Covid meg a poszt-Covid szindróma kifejezéseket is.

Egyre több adat lát napvilágot, felnőtteknél akár 25 százalékban is megmaradhatnak ezek a tünetek. Kiderült az, hogy nagyon sok embernek a gondolkodása, a kreatív készsége, a memóriája károsodott az emberek 30-40 százalékában akár több hónappal a gyógyulás után is. Borzasztó szomorú, hogy ennyire káros a koronavírus, nem elég, hogy a szívet, a májat, nyilván a tüdőt, a veséket, az agyat is ennyire meg tudja károsítani. A SARS-nál, a távol-keleti koronavírusnál kiderült, hogy akár ezek kettő évig is elhúzódhatnak.

De utána ki lehet belőle jönni?

Úgy tűnik, két év után ezek elmúltak. Ez egy rendkívül nehéz probléma, nehéz kezelni. Több orvoscsoportnak, pszichológusoknak, pszichiátereknek, gyógytornászoknak, pulmológusoknak kell összefogni, hogy ezt a problémát kezeljük. Az is jó hír, hogy ezeken a tüneteken nagyon gyakran az oltás segít. Ha valaki poszt-Covid tünetekkel szenved és hat hónap múlva kap egy oltást, akkor sokszor javulnak ezek a tünetei.

Nyitókép: MTI Fotószerkesztőség/Szigetváry Zsolt
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018