eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Benkő Tibor honvédelmi miniszter beszél az Irakban szolgálatot teljesítő magyar katonák helyzetéről tartott sajtótájékoztatón a Honvédelmi Minisztériumban 2020. február 3-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Benkő Tibor: a nemzeti védelmi képességgel kell garantálnunk a magyar emberek biztonságát

A jelenlegi helyzet rávilágít, hogy milyen egyszerű egy országot vagy akár a világot egy biológiai, egy vegyi anyaggal lebénítani, vagy ilyen járványhelyzetet teremteni – mondta Benkő Tibor a koronavírus kihívásairól az InfoRádió Aréna című műsorában. A honvédelmi miniszter beszélt az illetmény- és a haderőrendszer fejlesztéséről, a katonák oltásáról és arról is, hány magyar katonát képeznek külföldi egyetemeken.

Mit hoz a 2021-es év a katonáknak?

Továbbra is sok-sok munkát, amelyhez jó egészség kell, kitartás, elszántság, akaraterő, mert egyelőre ez a pandémiás helyzet továbbra is fennáll. Ez a kiemelt feladat, amely a Magyar Honvédség általános feladatain kívül jelentkezik, hiszen 2021-ben ugyanúgy el kell látniuk katonáinknak azokat a kiképzési, felkészítési, missziós feladataikat, amelyek eddig is voltak, és ami még nagyobb feladatot ró a katonáinkra, az a honvédelmi és haderő-fejlesztési programból adódó feladatok. Érkeznek az új technikai eszközök, ezekre a személyi állományt ki kell képezni, fel kell készíteni külföldön és itthon egyaránt, és nem kevésbé ránk váró feladat, hogy a Magyar Honvédségnél a toborzás erőteljesen menjen a következő években is.

Tartja a honvédség továbbra is a viszonylagos védettségét a járványtól?

Igen, az első hullám időszakában olyan szigorú rendszabályok lettek bevezetve, amelyek lehetővé tették, hogy a Magyar Honvédség mindvégig működőképességét megőrizze és minél nagyobb létszámban az ország lakosságának rendelkezésére tudjon állni.

Az oltásokat felveszik már?

Van egy oltási terv, itt első helyen az egészségügyi dolgozók állnak, majd az egészségügy más területén dolgozó, utána a szociális intézményben dolgozók. Mindkettőben érintett a Magyar Honvédség, és utána következnek majd az oltási sorrendben a katonák, a honvédségi dolgozók, és mi akkor kezdjük majd meg az általános katonának nevezhető személyek oltását, amikor rájuk kerül a sor. Viszont folyamatosan, naponta oltják a dolgozóinkat a Honvéd kórházban.

Hogy néz ki a honvédségen belüli oltási rend?

A Magyar Honvédségen belül kiépített oltási rendszerünk van, hiszen az meghatározó, hogy a katona hol dolgozik, milyen feladatot lát el. Ha például misszióba küldünk ki katonákat Afrikába, Irakba, Afganisztánba, akkor a katonáinkat mi mindig beoltjuk. Ebből kifolyólag nálunk van egy kidolgozott oltási rend, oltóközpontot működtetünk az év minden napjában, akkor is, amikor nincs járványhelyzet. Megvan a prioritás is, ez nem rendfokozat és nem beosztás függvénye, hanem az, hogy hol van nagyobb veszélynek kitéve a katona.

Milyen illetménybeli változások lesznek 2021-ben?

Mi 2015-ben kidolgoztunk egy katonai életpályamodellt, egyik eleme az illetmény. 2015-ben 50 százalékos illetményemelés kezdődött, ennek utolsó 5 százalékét 2019-ben fizettük ki. 2019-ben az egyenruhát viselők 500 ezer forint úgynevezett fegyverpénzt kaptak. 2020-ban mindezekre jött 10 százalékos illetménykiegészítés, tehát az illetményrendszerbe nem épült be, de mint juttatást ebben az évben is azon a szinten megkapják. És a katonák nemcsak az illetményben kapnak juttatásokat, hanem van béren kívüli juttatási csomag is. Összhangban a kormány családügyi politikájával, elsősorban gyereknevelés, másodsorban gyerek születése esetén tudjuk a legtöbb kedvezményt, illetve plusz juttatást biztosítani a családosoknak. Eddig gyermekenként 50 ezer forintot kaptak születés esetén, ezt felemeltük 100 ezer forintra, és ugyanilyen formában gyermeknevelési vagy lakhatási támogatásban tudjuk részesíteni a katonáinkat, és az ösztöndíjrendszer fejlesztésére is nagy figyelmet fordítunk. 2021-ben is a béren kívüli juttatásokat preferáljuk, de még egy dolgot figyelembe kell venni: 2019-ben a kormány arról is döntött, hogy háromévente az egyenruhásoknak hathavi illetménykiegészítést fog biztosítani. Hosszú távon tervezzük, hogy egy hároméves katonai szolgálatot egy ilyen juttatással tudjunk elismerni.

Az illetményrendszer megtartása azt is jelenti, hogy a katonának nettó jövedelempluszként fog jelentkezni mindaz, amiről most beszélt, vagy számolnia kell azzal, hogy más illetményelemeket beolvasztanak és kivezetnek?

Hosszú távon van olyan elgondolásunk, hogy le tudjuk egyszerűsíteni azt a bürokratikus rendszert, amely a Magyar Honvédségben is kiépült a túlmunkákkal meg a pótlékokkal. Ezeket mi be akarjuk építeni az illetménybe, mert mégis nonszensz az, hogy van egy rendkívül helyzet, és akkor az országot vagy a lakosságot túlmunkadíjért fogja védeni a katona. Nem, a katonának olyan elismertsége legyen, anyagi elismertsége is, hogy ő mindig, a nap minden pillanatában készen álljon erre a feladatra. Én ebben a rendszerben nőttem fel. Semmiféle pótlékunk nem volt, de tisztességes illetmény volt, amikor én a katonai pályámat kezdtem, és oda akarunk eljutni, hogy tisztességes megélhetést tudjunk katonáinknak biztosítani, ne kelljen papírmunkákat végezni, hogy kinek volt most hány óra túlmunkája. A katona szolgál. A nap minden pillanatában, amikor rá szükség van.

Mikorra lehet bevezetni azt a rendszert?

Folyamatban van a katonák jogállásáról szóló törvény továbbfejlesztése, ez fogja azt biztosítani, hogy anyagilag meg tudjuk lépni. Egy nagyon fontos cél van előttünk, a katonának a juttatását nem csorbítani akarjuk, hanem növelni. Nem egy egyszerű dolog, de 2023-ra ezt a feladatot végre lehet hajtani. Nagyon furcsa lenne az, ha a katonának azt mondanánk, hogy a te munkaidőd 8 órakor kezdődik és 16 órakor befejeződik, a szombat meg a vasárnap pihenőnap. Ez általánosságban igaz, de amikor feladat van, akkor ez nem lehet igaz. Nem lehet az, hogy ránézek az órára, és azt mondom, véget ért a munkaidő, engem nem érdekel, hogy mi van az országban, lejárt a munkaidőm.

Egy civil számára, aki gondolkodik azon, hogy beálljon a seregbe, ezek nagyon is kézzelfogható kérdések.

Rendkívül fontos, hogy a felvilágosítás mindenki számára egyértelmű és világos legyen. Ha katonának akarok jelentkezni, tudjam azt, hogy ez mivel jár. Nem zsákbamacskát árulunk. Egyébként katonának általában nem azok jönnek, akik azt mondják, hogy 8 órás munkaidőben kívánok dolgozni, hanem van valamilyen elhivatottság, amely őket vonzza a katonai szolgálat iránt.

Milyen képzési rendszert kínál ma a Magyar Honvédség?

Egyre magasabb helyre lehet helyezni a katonai diploma értékét, különösen majd most, ha előrébb haladunk a hadiipar tekintetében. A hadiiparnak egy országban húzóágazatnak kell lennie, ahol a kutatás, a fejlesztés, az innováció az elsődleges helyen áll. Ehhez viszont kiváló szakemberekre van szükség. Nagyon kevés olyan szakterület van, ahol nem tudunk olyan beosztást felajánlani, amire az országnak szüksége van. Nemcsak az informatika, az egészségügy, az oktatás területén, nemcsak a katonai, hanem a civil életben is meg kell hogy állják a helyüket, akik nálunk tanulnak. Ehhez nekünk nagyon jó kiképzési rendszerünk van mind hazai, mind nemzetközi színtéren.

Mi ma a nemzetközi oktatás rendje a Magyar Honvédségben úgy, hogy Magyarország a világ legerősebb katonai szövetségének tagja?

Az életpályamodell egyik szegmense az oktatás, a képzés, a kiválasztás. Az oktatási rendszer meghatározza a felvételi követelményeket, hogy minek kell megfelelnie a katonának. Rengeteg tanfolyamunk van a néhány hetestől a néhány hónaposig, és rendkívül sok olyan kiképzésben, oktatásban tudunk részt venni külföldön, amely hat hónaptól akár három évig is tart. Itt a szakmai mellett kell a fizikai felkészültség, kell a nyelvi, az egészségügyi, a pszichés ismeret. Akár a civil életből is tud pályázni fiatal egy olyan katonai képzésre, ahol ismereteket szerez. Még az sem biztos, hogy katona lesz belőle. Ezek a külföldi, képzéssel foglalkozó, neves iskolák biztosítják a képzés lehetőségét a polgári személyeknek is, meg a katonáknak is. Mindig az adott iskola határozza meg a követelményeket. Itthon megcsináljuk a vizsgát, alkalmasnak találjuk, kiküldjük, de kint az oktatási intézmények is csinálnak egy saját vizsgát, és ha nem rendelkezik azokkal a feltételekkel, amellyel meg tud felelni azon a tanfolyamon, nem fogják beiskolázni.

A hazai, illetve külföldi képzésekben a Magyar Honvédség állományából hányan vesznek részt ma?

Van egy előkészítő fázisunk, ez az ösztöndíjrendszer, ahol különböző felkészültségű, végzettségű fiatalokat részesítünk hatféle ösztöndíjban. Ez jelenleg meghaladja a kétezer főt. A külföldi képzéseken részt vevők száma elsősorban attól függ, hogy milyen feladatra akarjuk az illetőket beosztani, mire van szüksége a Magyar Honvédségnek. Közel kétszáz tisztet iskoláztunk be hadászati képzésre, az altisztek közül közel 800-at. Az elmúlt években mintegy ezer katonát iskoláztunk be, de a jövőre nézve ezt még tovább kell bővíteni.

Új felszerelés ebben az évben érkezik-e a honvédséghez?

Igen, hiszen 2018-tól érkeznek az új eszközök a légierőhöz és most már a szárazföldhöz is. Az Airbus H145n helikopterből 16 van már az országban, de még négy érkezik majd. Kevésbé kell számítani a következő évben technikai eszközre, hiszen azok bent vannak, ugyanakkor nagyon sok eszköz most kerül majd gyártósorra. A katona egyéni felszerelése, harcászati felszerelése, ruházata, a gyalogsági fegyverek, kézifegyverek, gépkarabély, géppisztoly beérkezése, illetve ellátása folyamatos kell hogy legyen.

Ruházatban mikor lesz nagy ugrás a honvédségnél?

A gyakorlóruházat cseréjét szintén elindítottuk 2015-ben. Az állománynak a 90 százaléka ebben a sokkal komfortosabb ruházatban látja el szolgálatát. A világos tereptarka ruházatnak jobb a szellőzőképessége, jobb a kopásállósága, modern alapanyagból, korszerű szabásminta alapján készül. A kadétképzésben résztvevő fiatalokat is ellátjuk egyenruházattal, mert szeretnénk már ott is megkülönböztetni őket, hogy ha ők katonának készülnek, akkor legyen meg ruhában is a különbség.

A kézifegyvergyártás elindult már Magyarországon?

Cseh licenc alapján kezdtük először az összeszereléssel, de most már olyan technológiával rendelkezünk, hogy bizonyos elemeit gyártjuk is. A szerződés részét képezi, hogy mikor hogyan vesszük át teljes egészében ezt a gyártókapacitást.

Annyira jó fegyver, amilyen jónak látszott annak idején, amikor még csak a licenciáról tárgyaltak?

A katonai visszajelzések alapján annyira jó, mint amilyen jóra számítottunk. Egy katona mindig szeretné a legjobbat, de ezek az eszközök biztosítják azt, hogy elégedettek legyenek a katonáink. De nem lehet itt megállni, hogy vásároltunk egy licencet 2018-ban, és akkor ez most harminc évig így marad. Ezt mindig korszerűsíteni kell.

Mi számít a legnagyobb horderejű beszerzésnek katonai szempontból?

Nehéz lenne megmondani. Nyilván az adott fegyvernemnél szolgáló katonáknak a saját fegyvernemük. A beszerzéseket mi úgy indítottuk el, hogy rendszerben gondolkodunk. Az nem lehet, hogy az egyik fegyvernemet csúcstechnológiával biztosítjuk, a másik meg még jól van úgy, ahogy van. A Magyar Honvédség képessége is egy rendszerben működik.

Kivel, milyen országgal lesz összemérhető a szomszédságunkban a Magyar Honvédség képessége, ha ezek a fejlesztések megvalósulnak?

A térség meghatározó haderejévé kívánjuk a Magyar Honvédséget fejleszteni. Nem adott országgal mérem össze, hanem a térségben lévő összes ország hadseregének a képességeit mérlegelem. Mivel a honvédségnek az adatai nem nyilvánosak, tehát ha én most azt mondom, hogy X. vagy Y. ország, akkor innentől kezdve olyan adatokat adtam ki, ami nem nyilvános, tehát törvényt sértek.

Hogy kell érteni azt, hogy a térség meghatározó haderejét kell Magyarországon felépíteni? A NATO-val együtt vagy a NATO nélkül?

Talán a Magyar Honvédség leépítése pont ebből a félreértésből adódott, hogy tagjai lettünk a NATO szövetségnek, majd a NATO megvéd minket, mert a Washingtoni Szerződés 5. cikke azt mondja, hogy kollektív védelem van. Igen, de a Washingtoni Szerződésnek ott van a 3. cikke, amely azt mondja, hogy minden ország köteles olyan képességet építeni és fenntartani, amellyel biztosítani tudja mindazokat a képességeket, amelyet a NATO megfogalmaz. Tehát nekünk nemzeti képességet kell építeni, és ezt tudjuk a NATO-nak kiajánlani. A nemzeti képesség nélkül a NATO sem lesz korszerű, nem lesz modern. A nemzeti képességgel kell nekünk garantálnunk Magyarország és a magyar emberek biztonságát.

Felkészült-e Magyarország az egészségügyi veszélyhelyzetben folytatott hadviselésre?

Általánosságban arra lehetünk felkészültek, amit ismerünk. Ezért rendkívül nehezen indult be a védekezés. A többség értette és a magatartásával segítette is, hogy az első hullámban is eredményesen tudjunk védekezni, meg most a második hullámban is. Járványhelyzet van, amit minden erővel, eszközzel megpróbálunk kezelni, de itt a megoldás most a vakcina befogadása. Akinek nincs egészségügyi ellenvetése, álljon rendelkezésre, oltassa be magát, mert nemcsak önmagáért felel egy ember. Mindannyian felelünk önmagunkért, felelünk szüleinkért, szeretteinkért, gyermekeinkért, tehát felelünk a társadalmi értékekért. Éppen ezért bármikor bármilyen kihívás jelentkezik az országban, a Magyar Honvédség, a katonái alkalmazhatók. Legyen árvíz, legyen rossz téli időjárási viszony, legyen Kolontár, a Magyar Honvédség katonái mindenütt ott vannak. Most lehet látni, hogy egy ilyen vírushelyzetben is a katonát milyen sok területen lehet alkalmazni. Napjainkban is több mint ezer katona ott van a kórházakban és segíti a dolgozók munkáját, segíti az egészségügyi intézmény működőképességének a fenntartását, sőt, most az oltásoknál is segédkezik. Nem véletlenül van a Magyar Honvédségben közegészségügyi, járványügyi specialitás, nem véletlenül van nálunk úgynevezett mobil biolabor, a Magyar Honvédségben olyan felkészültségű személyek vannak, akik megállják a helyüket bárhol.

A NATO-n belül az elmúlt egy év járványtapasztalata átalakítja a hadviselésről vallott elveket?

Az elveket nem írja felül, sokkal inkább rávilágít arra, hogy beszélhetünk hagyományos hadviselésről, amihez kell a harckocsi, kell a tüzérségi eszköz, kell a repülő, kell a rakéta, aztán beszélünk az úgynevezett hibrid hadviselésről, a kibertérben folyó műveletekről. De arra is rávilágít, hogy milyen egyszerű egy országot, a világot egy biológiai, egy vegyi anyaggal tönkretenni vagy lebénítani, vagy ilyen járványhelyzetet teremteni. Ez egy figyelemfelkeltés arra, hogy az emberek békéje, biztonsága relatív, és készülnünk kell arra, hogy ilyen helyzetet is tudjunk eredményesen kezelni.

Hogy alakul Európa biztonsága a brexit után?

A britekkel rendkívül erős kapcsolatot alakítottunk ki, részt veszünk közös kiképzéseken, harcászati gyakorlatokon, oktatásokban, egymás tisztjeinek a csereoktatásában. Az Európai Unióból kiléptek, de a védelmi együttműködés létezik, nekünk ezt erősítenünk kell. Ugyanakkor ez is felhívja arra a figyelmet, hogy minden országnak nemzeti képességet kell létrehoznia.

Az új amerikai adminisztrációval való együttműködés ön szerint hogyan fog alakulni katonai tekintetében?

Az adminisztrációtól függetlenül a mi dolgunk, hogy a katonai együttműködés a továbbiakban is szoros maradjon, tudjunk együttműködni, tudjuk egymást segíteni, részt tudjunk venni különböző műveletekben és feladatokban. Honvédelmi szempontból is mi az ország érdekeit képviseljük, nekünk is szükségünk van az amerikai együttműködésre, de az Egyesült Államoknak is szüksége van a Magyar Honvédségre különböző feladatokban és területeken. Nem véletlen, hogy Magyarországon hoztuk létre a különleges műveleti erők regionális parancsnokságát, amerikai támogatással, amerikai segítséggel és haladunk tovább ezen az úton.

Címlapról ajánljuk

Harry hercegi címe bánhatja, hogy állandó amerikai lakos lett

Harry herceg, III. Károly angol király kisebbik fia hivatalosan is felszámolta kapcsolatait Nagy-Britanniával. Így értékelik a szigetországban a lépését, hogy az Egyesült Államokat jelölte meg állandó lakhelyeként. Felmerült, hogy emiatt elveszítheti hercegi címét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×