INFORÁDIÓ 
2020. november 24. kedd
Emma

németország

cdu

tisztújítás

friedrich merz

markus söder

angela merkel

Angela Merkel német kancellár és Markus Söder bajor tartományi miniszterelnök a bajor kormány ülésére utazik hajón Prien am Chiemseeben 2020. július 14-én.

Kiss J. László: Marcus Söder lehet a CDU vezetőválságának meglepő megoldása

Az Angela Merkel utáni korszak szempontjából meghatározó, hogy ki lesz a német Kereszténydemokrata Unió új elnöke – mondta Kiss J. László az InfoRádió Aréna című műsorában. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a 2021-re halasztott tisztújítás veszélyes üzenet a kormányzópárttól, mert jövőre választási szuperév lesz Németországban, és az utódlásban minden ellenállása ellenére szerepet kaphat a bajor miniszterelnök, a CSU elnöke is.

Kiss J. László az Arénában
 

Elnökválasztó kongresszusra készül Németországban a Kereszténydemokrata Unió. A tavaszra tervezett tisztújítás időpontját most ősszel ismét elhalasztották, 2021-re, a koronavírus-járvány miatt. A döntés nem okozott osztatlan sikert, az elnöki tisztségre leginkább esélyesnek tartott Friedrich Merz élesen kritizálta a halasztást. Miért?

Ez az elnökválasztás a Merkel utáni korszak egyik nagyon fontos eleme: az a kérdés, hogy politikai, kulturális változás lesz-e Merkel után, és a párt megválasztandó vezetője mindenképpen nagy hatással van erre a folyamatra. Ráadásul 2021 egy választási szuperév, politikai nagyüzem Németországban, nemcsak azért, mert szeptemberben parlamenti választások lesznek, hanem március 14-én Baden-Württembergben, Rajna-Pfalzban és Hessenben tartományi választások lesznek, és épp a CDU szempontjából mind a három tartomány rendkívül érzékeny. Áprilisban Türingiában, júniusban Szász-Anhaltban lesznek tartományi választások, majd ősszel Mecklenburg-Elő-Pomerániában és szeptember 12-én Alsó-Szászországban, sőt, még egy berlini képviselőházi választás is van. Kiderül, hogy milyen állapotban van a CDU, hogyan tudja érvényesíteni a befolyását, mennyire egységes a párt. A CDU vezetése mégis úgy döntött, hogy a járványra való tekintettel elhalasztja a döntést, és az elnökség januárban ül össze és akkor határozza meg, hogy mikor és milyen formában lesz a tisztújítás. A döntés különböző narratívákhoz vezetett, és ennek egyik központi személye Friedrich Merz, aki nemcsak hogy ezt ellenezte, mondván, hogy nincsen szükségállapot, és egy online kongresszusnak semmi akadálya nem lenne, még akkor is, ha ez a párt statútumában jogilag nincsen rögzítve, hanem azt is mondta, hogy a pártvezetés egy része meg kívánja akadályozni, hogy ő pártelnök legyen. Négy jelöltről beszéltünk sokáig: Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának a vezetője, Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke és Jens Spahn egészségügyi miniszter. Sőt, az esélyeseken kívül Markus Söder bajor miniszterelnök, a CSU vezetője is állandóan ott van mint váratlanul felbukkanó kompromisszumos lehetőség, bár ő többször mondta, hogy nem kíván országos politikai karriert indítani. Norbert Röttgen, Armin Laschet és Friedrich Merz a központi figurája ennek a vetélkedésnek, és ebben az összeállításban egy nagyon sajátos ellentmondás van. Merz a legnépszerűbb a pártbázisban, folyamatosan nagyon jó közvélemény-kutatási eredményei vannak, ugyanakkor nincs a kormányban posztja, és nem is képviselő, míg a másik két, aktív politikusnak nagyobb lehetősége van, hogy a sajtóban megnyilatkozzon.

Azért mondhatja Merz, hogy ellene is szól a halasztás, mert befolyásolhatja a támogatottságot?

A halasztás annyiban Armin Laschetnek kedvez, hogy a járvánnyal kapcsolatos intézkedései nem voltak túl hatékonyak tartományi miniszterelnökként, és neki hosszabb idő kellene ahhoz, hogy még inkább fölépítse magát. Az tény, hogy a pártvezetés valójában nem akarja Friedrich Merzet, mert ő a középtől kicsit jobbra helyezkedik el a pártban, tehát mindenképpen lényeges változást jelentene a merkeli korszakhoz képest. Merz például a női kvóta kérdésében meglehetősen szkeptikus. Amikor a 2010-es évek elején frakcióvezető volt, akkor a Leitkulturt, a vezető kultúra koncepcióját bevezette, ami lényegében azt hangsúlyozta, hogy a bevándorlóknak kötelességük, hogy elsajátítsák a német kultúra legfontosabb elemeit. Ez akkor is egy konfliktus része volt, és már akkor sem volt Merkel kedvence. Vagy egy másik elem Merz politikai profiljához: a karlsruhei alkotmánybíróság egy olyan döntést hozott, ami szerint csak részben volt jogszerű az Európai Központi Banknak az a döntése, hogy kötvényeket vásároljon az államoktól és a magánbefektetőktől, míg az Európai Unió bírósága ezt teljesen jogszerűnek tartotta. Merz erről nyilatkozott a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak, és azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió saját államiságáról még nem beszélhetünk, tehát lényegében ő mintha az európai egyesült államok koncepciójától elhatárolta volna magát. Eközben Laschet nagyon lojális Merkelhez, és benne van a CDU-nak a vezetőségében, míg Norbert Röttgen párton belüli támogatottsága nem túlzottan erős.

Mi okozza Merz népszerűségét a párton belül?

Számára a kongresszus megtartása, akárcsak online formában is, azért lenne fontos, mert a párt bázisa, ezernél valamivel több delegátus előtt az álláspontját ki tudná jól fejteni, és a meglévő támogatottságát még növelni is tudná. Arra is hadd utaljak, hogy Merkel hatalomra jutásával lényegében Friedrich Merz volt az, akinek távoznia kellett, és karrierbe kezdett mint gazdasági jogász. A merkeli személyzeti politikának sajátossága, hogy az igazán tehetséges embereket, akik konkurensként jöhetnek számításba, kiszorította a pártból. Ilyen volt még Roland Koch hesseni miniszterelnök. A gyengébbeket pedig a frontvonalba küldte, mint a jelenlegi ideiglenes pártelnököt, Annegret Kramp-Karrenbauert, aki viszont könnyűnek találtatott.

Mi adja Merz vonzerejét?

A programjában azt hangsúlyozza, hogy a merkeli politikának a következménye, hogy a CDU-nak konkurens pártja alakult. Az Alternatíva Németországnak tulajdonképpen a merkeli migrációs politika mellékterméke, annak a 9-11 százaléknak, amit az Alternatíva Németországnak képvisel, egy jelentős része a CDU választói táborából szakadt ki. Ezeknek az újraintegrálása a CDU-ba nagyon fontos feladat, és ezt maga Merkel is hangsúlyozta, de ez a feladat mindenképpen azt jelenti, hogy a merkeli politikának valamilyen revíziójára sor kerülne. Itt észrevehető, hogy Merznek más súlypontjai vannak, más hangsúlyai vannak, és a pártbázis egy jelentős részének ez egy támogatandó politika.

Mi az utolsó időpont, amikor a CDU-nak meg kell tartania a kongresszust, döntenie kell a leendő elnökéről és a várható kancellárjelöltjéről?

Említettem, hogy március 14-én Baden-Württembergben és Rajna-Pfalzban lesznek tartományi választások, Hessenben pedig helyhatósági választások, és Türingiában április 25-én lesz választás, ahol a CDU-n különösen nagy nyomás van, hiszen az AfD igen komoly erőt képvisel ebben a keletnémet tartományban. Nagyon fontos, hogy hogyan jeleníti meg magát a CDU a választási kampányban. Ezért lenne jó minél hamarabb a döntés, mert jelenleg a párt úgy vonul a választási szuperévbe, hogy vezetési vákuumot cipel magával. Ez a pártról alkotott vélemény, benyomás tekintetében nem a legjobb, ezért februárban legkésőbb meg kellene hozni ezt a döntést.

Miért utasítják el egyelőre a kongresszus online megtartását?

Többféle magyarázat van, a jogi, hogy a párt statútumában ez nem szerepel. A másik oldalon viszont pártkongresszust kétévente kell tartani, és utoljára 2018-ban volt Hamburgban. Ez a pártkongresszus nemcsak az elnök személye miatt nagyon fontos, hanem a választási felkészülés szempontjából is, hiszen a CDU alapprogramjának a megvitatása is napirenden lenne. A hivatalos ok az, hogy a járvány miatt túl nagy kockázatot jelentene több mint ezer delegátus összehívása, de egyébként az online kongresszusnak semmi akadálya nem lenne, hiszen a CSU is lebonyolított ilyet.

A másik két jelentősebb jelölt, Armin Laschet és Norbert Röttgen milyen programot hirdetett meg eddig? Mi a fő különbség a három jelölt között?

Armin Laschet lényegében a merkeli vonal többé-kevésbé hűséges követője lenne. Lojális Merkelhez, és Merkel is viszonozza ezt a támogatottságot. Röttgen erőteljes, markáns politikát visz, még a merkeli vonalhoz képest is erőteljesebb, például az Északi Áramlat II. kérdésében, amely éppen amerikai össztűz alatt áll, azt mondja, azonnal abba kell hagyni a projektet. Ez egy magánberuházás, de ő a külügyi kérdéseknek a szakértőjeként ebben a kérdésben is elég markáns álláspontot foglal el. Hogy a képet tágítsuk, Söder személyéről is kell beszélni, noha többször kijelentette, nincsenek olyan ambíciói, hogy kancellár, illetve a CDU–CSU elnöke legyen, mégis rendkívül népszerű a német társadalomban. Merkel után a legnépszerűbb, a CDU–CSU táborában 70-80 százalékos támogatottságot mondhat magáénak. A különböző forgatókönyvek közül én csak két jelöltre fókuszálnék: Armin Laschet versus Friedrich Merz, és egy harmadik kompromisszumos jelöltként még Söder is játékba jöhet. Az idő nyomása miatt a személyi vákuum kérdését is minél hamarabb meg kellene oldani, és ha patthelyzet áll be, akkor Söder személye újra forgalomba jöhet komoly alternatívaként.

Ez egy többoldalas cikk. Lapozzon!
Nyitókép: MTI/EPA/Sven Simon pool/Frank Hörmann
A címlapról ajánljuk

Elhunyt Böröndi Tamás

"Szívükben gyógyíthatatlan fájdalommal" közölték a Vidám Színpad Facebook-oldalán a tragikus...
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018