Hol tart a koronavírus elleni egyik lehetséges hatékony készítményként elkönyvelt remdesivir bevezetése, gyártása, tesztelése, fejlesztése?

Október közepén ment ki az első szállítmány a Gyömrői útról hét hazai egészségügyi intézménybe, három kórházba és négy egyetemi klinikára. Azóta már egész sok beteg megkapta. Közben folyamatosan a gyártást szervezzük, minőségellenőrzésen van egy nagyobb tétel, mostanra összesen közel 15 ezer kisüveges adagot – ez egy infúziós készítmény – gyártott már le a Richter, és viszi folyamatosan egyre több kórházba.

A remdesivirt fejleszteni is kellett, vagy recept alapján gyártani volt szükséges?

A gyógyszeripar ebből a szempontból speciális. Olyan ez, mint a főzés, recept ebben az esetben éppen volt, de így is azt a folyamatot végig kell járni, amikor laborméretben, kisüzemi, félüzemi méretben, aztán pedig léptéket növelve üzemi méretben tudjuk gyártani a hatóanyagot. Nem úgy van, hogy elolvassuk a leírást, aztán kész van. Ez is egy fejlesztési folyamat, és gyakran egy évig is eltart, amíg egy hatóanyag így összeáll. Nálunk most öt hónap volt, és ez tényleg rekordidő.

Milyen pénzügyi konstrukcióban lehetett ezt megcsinálni?

A pénzügyi konstrukció volt a legkevésbé érdekes az egész történetben. Pár százmilliós a közvetlen költség, aminek a legnagyobb része anyagköltség. Amire itt a hangsúlyt helyezném, hogy rendelkezésre állt az a szakemberállomány, az a tudás és az a készülékpark Magyarországon, amivel ezt meg lehetett csinálni. Nem minden országban van ez meg, pénze mindenkinek több van, mint tudása. Ilyen helyzetekben értékelődik fel az az ipari bázis, az a kutatás-fejlesztési szaktudás, az a vegyészeti, gyógyszerkémiai szaktudás, ami a Richterben az évtizedek alatt fölépült.

A következő időszakban a mostani tapasztalatok alapján fel fog értékelődni az, ahol van fejlesztéstől gyártósorig minden?

Igen! A legelső pillanattól ezt éreztük a Richterben, amikor a járvány kitört. Itt a kollégák évtizedek óta abban a biztos tudatban dolgoznak, hogy nagyon lényeges társadalmi küldetést töltenek be, a munkájuk a társadalom szempontjából kiemelt jelentőségű. Amikor megjelent a honvédelmi irányító törzs a gyár területén, akkor ez bizonyítást is nyert. A DNS-ünkben van most már, hogy a gyógyszeripar, a hazai ipari fejlesztőképesség, infrastruktúra és szakemberállomány ilyen kritikus helyzetekben mekkora jelentőséggel bír.

Akinek ilyen nincs, az mit szokott csinálni? Külföldön gyártatja le?

Ilyen helyzetekben az ellátásbiztonság megkérdőjeleződik azokban az országokban, ahol nincs saját gyártóbázis. És Európa sajnos egyre inkább ilyen, hiszen a globalizációs folyamat egyik velejárója volt, hogy az ellátásbiztonság alárendelődött a költséghatékonysági, mérethatékonysági szempontoknak. Ez mostanában átértékelődött, és kezd egyre világosabbá válni, hogy a kockázat csökkentése érdekében adott esetben érdemes felvállalni bizonyos költséget is. A másik, hogy megnövekedett készletszinttel kell reagálni akkor, amikor az ellátási láncban zavarok támadnak. Az is pénzbe kerül, hiszen a szavatosság egy idő után le fog járni, finanszírozni kell, tárolni kell, őrizni kell. Én úgy gondolom, hogy itt Magyarországon és itt a Richterben mi ezt az egyensúlyt jobban megtaláltuk, mint sok helyen a világban.

Ennek a költségeit hogy lehet szétteríteni? Vállaljon belőle a mindenkori állam, amelynek elsődleges érdeke, hogy rendben menjen a gyógyszerellátás? Vállaljon belőle a polgár, akinek megint csak elsődleges érdeke, hogy ha kell valami, ahhoz hozzájusson azonnal?

Igen, minden érintettnek vállalnia kell ebből. Az a nyomás az árakon, amit a társadalombiztosítási kasszák felől tapasztal az egész világ, nem mehet a végtelenségig, az üteme nem fenntartható. Ezt az egyensúlyt kell megtalálni, amikor a megfelelő egyensúlyt keressük a generikus készítmények árszintje és az ellátás biztonsága, a hiányhelyzetek előállásának gyakorisága között.

Volt már a remdesivirhez hasonlóan gyors lefolyású gyógyszerbevezetésük?

Bevezetésről azért még nem beszélnék a klasszikus értelemben, hiszen itt egy létező terápia feltételesen van engedélyezve Amerikában és uniós tagállamokban is. A remdesivirt eredetileg az ebola ellen fejlesztette a Gilead cég. Itt arról van szó, hogy klinikai vizsgálatok keretében tudjuk Magyarországon betegekhez eljuttatni. Kereskedelmi forgalomba nem hozhatjuk, ez nem egy generikus készítmény, továbbra is védik a Gilead szabadalmai. Nálunk kutatás-fejlesztési céllal, klinikai vizsgálat keretében adható betegeknek. A kérésre válaszolva: nem tudok példát arra, hogy az ellátási láncnak ez a szakasza végig tudott volna pörögni fél év alatt.

Fejlesztenek-e más, a Coviddal kapcsolatos hatóanyagot még a Richternél?

A Richterben semmink nincs ahhoz, hogy vakcinát fejlesszünk vagy gyártsunk, viszont terápiás megoldásokat keresünk, és az Inovio céggel együttműködve egy vakcinajelölt töltését vállaltuk a debreceni üzemünkben. Ezenkívül három új gyógyszeres terápiát igyekszünk fejleszteni. Ebből kettő biologikum, a harmadik pedig a Favipiravir nevű, Japánban egyébként influenza ellen is használt készítmény. A biologikumok olyan szerek, amelyeket élő szervezetek állítanak elő. Az egyik a Tocilizumab, ami a koronavírus-fertőzöttek esetében gyakran megfigyelhető úgynevezett citokinvihar kezelésére szolgál. Ez egy reumatológiai készítmény, de keressük azt, hogy tud-e használni a betegeknek a jelen helyzetben. Az utolsó egy ACE-gátló fehérje, és sokkal korábbi stádiumban van, emberbe még nem kerülhet, ehhez még sokat kell dolgoznunk, de azt reméljük, hogy mint általános antivirális szer hasznos lesz a későbbiekben.

Nem foglalkoznak vakcinafejlesztéssel, de elképzelése van arról, ha egyszer meglesz az oltóanyag, hogy lehet világmennyiségben legyártani?

Ez a nagy kérdés. Sok szűk keresztmetszet van, a teljes átoltottságig nagyon sok akadályon keresztül vezet az út. Az első a gyártókapacitás: a technológiai transzfer hogyan tud megtörténni, azaz, hogy egy már bizonyított készítmény nagy tételben rendelkezésre is álljon. Utána be is kell oltani az embereket, aztán felmerül az, hogy meddig és milyen hatásosan véd, ezután pedig, hogy eljusson minél szélesebb körbe, hiszen akkor fékezhető meg a koronavírus, ha egy kritikus tömeget elér az immunis populáció nagysága.

Van már valamilyen modell, valamilyen elképzelés, hogy ezt hogy lehet megcsinálni? Nyilván kell hozzá raktár, ezeket nem lehet az utcán tárolni, érzékeny készítmények szoktak lenni, hőmérséklet-intervallumot kell benne tartani. Hol, hova lehet elrakni ennyit?

Valóban így van, a remdesivir kapcsán ritkán emlegetjük, de bizony itt a hűtést nagyon nem volt könnyű megoldani. A vakcináknál a fizikai feltételrendszert megteremteni talán könnyebb lesz, mint a többi logisztikai kihívásnak megfelelni. A legnagyobb vita ma a világban azon van, hogy a gazdag országok kapják-e először a védettséget, vagy valami más elv alapján legyen a sorrend. Például a Gates-foundation érvelt amellett nagyon hangsúlyosan, hogy nem az a hatékony megközelítés, hogy az kapja, aki a legtöbbet tud érte fizetni, mert oda-vissza, mint a pingponglabda fog menni a fertőzés, ha a fejlődő világnak legalább egy részén nem fékezik meg a koronavírus terjedését. Szerintem az átoltottságnak az elérésében ez az igazi kritikus nagy vita.

Hogyan kezelik a Covid-helyzetet a Richternél?

Két dolog lebegett a szemünk előtt az első perctől fogva, az egyik az, hogy az üzletmenet folytonosságát fenn tudjuk tartani, a másik pedig, hogy a kollégák egészségét meg tudjuk óvni. Az első a már említett ellátásbiztonsághoz kapcsolódik, és nagyon örülök annak, hogy ebben az évben minden igényt maradéktalanul ki tudtunk szolgálni, még azokban a nehéz időszakokban is, például március vége felé, amikor egyfajta pánikvásárlást láttunk a lakosság, patikák részéről. Soha ennyi gyógyszert nem gyártottunk le, mint az idén. Ilyen raktárkészletünk sem volt, mint az idén. Kollégáink védelmét megszervezni nem volt egyszerű, de sikerült biztonságos körülményeket teremteni. Az irodák, üzemek, laborok, raktárak külön a működési modelljét meg kellett találni. A fizikai távolságtartásra nagy figyelmet fordítottunk, a külföldi utazást nagyon hamar megtiltottuk, amellett szigorított takarítási protokollokkal, a maszkviselés erőltetésével igyekeztünk biztosítani, hogy itt ne terjedjen a fertőzés. Ezenkívül a kontaktkutatás-tesztelés a titka ennek a dolognak, nálunk, ha felmerül, hogy valaki primer kontakt volt, annak a tesztelését mi megszervezzük, az elkülönítéséről gondoskodunk.

Meg lehet csinálni, mondjuk, egy vezető kutatónál is azt, hogy két hétre elmegy karanténba és home office-ból kutat?

A laborban, a raktárakban és az üzemben ez gyakorlatilag a kivétel. Az irodai dolgozóink közül sem mindenki engedheti meg magának, hogy tartósan home office-ban van, és én azt vallom, hogy nem is tesz jót egy vállalat kultúrájának, az együttműködésnek, a kreativitásnak, ha valaki tartósan távolról kapcsolódik be a munkába. Az én meglátásom szerint a termelékenységre most nagyon sok tényező hatott egyszerre. Az egyik, ami nagyon pozitívan hatott, az a fluktuáció csökkenése. Sokkal jobban egyben van a csapat, mint akár tavaly. Viszont az a stressz, ami a járvánnyal együtt jár, nyilvánvalóan nem használ senkinek. Az együttműködés új csatornákra terelődött, a beszélgetések másképp zajlanak.

Hogy alakult ön szerint a pandémia hatása a gyógyszeriparra meg a Richterre?

A márciusi felfutás után számítottunk arra, hogy visszaesés következik majd a készlethatásból fakadóan. Ez be is következett, viszont lényegesen tartósabbnak bizonyult, mint amit vártunk. Ennek az lehet az oka, hogy nemcsak a gyógyszerfelhalmozás történt márciusban, hanem olyan törés is az orvos–beteg kontaktok számában, amely a gyógyszerfelírásra és gyógyszerfogyasztásra is negatívan hatott. Emiatt népegészségügyi problémával nézünk majd szembe akkor, amikor azt látjuk, hogy a koronavírus miatt elmulasztott orvos–beteg találkozások hogyan hatottak az egészségügyi állapotra.

Meg lehet állapítani egy gyógyszercég rendelési állományából, hogy milyen típusú készítményekből fogy kevesebb a megszokotthoz képest és abból le lehet vonni azt a következtetést, hogy ezek a betegek legalábbis a gyógyszerezést tekintve nincsenek ellátva?

Meg. Azt látjuk, hogy azok a beavatkozások, amelyeknél az időbeli átütemezés következményei nem súlyosak, azok át is lesznek ütemezve. Plasztikai beavatkozásokra, akár meddőségkezelésre gondolok, amikor lehet úgy dönteni, hogy egy fél éven nem múlik semmi, viszont az ember nem szívesen megy a kórház közelébe sem vagy a klinika közelébe. Ugyanakkor felfutás van antivirális szerekből, az influenzás tünetek kezelésére szolgáló szerekből, de például a fogamzásgátló piacon is egy érdekes tendencia van. A fogamzásgátló-szedés nem csökkent, ugyanakkor a tartós megoldások, tehát méhen belüli eszközök például, amelyek orvosi beavatkozást, orvos–beteg találkozást tesznek szükségessé, kevésbé népszerűek, és inkább a fogamzásgátló tabletta az, ami megoldást jelent ebben az időszakban.

Milyen a Richter üzleti helyzete a nem Coviddal kapcsolatos készítmények területén?

Jó évünk van. Panaszra nincs okunk, bár kemény sokkoknak voltunk kitéve mi is az idén. A promotált készítményeink esetében érződött lassulás abból a szempontból, hogy a járvány idején az orvoslátogatás, a promóció, a hagyományos értelemben vett marketingtevékenység korlátokba ütközik. Amellett, hogy az orvos–beteg kapcsolatok ritkultak, a vásárlóerő is csökkent, és nem elsősorban Magyarországon, hanem Oroszországban is, ami a második legnagyobb piacunk hosszú ideje. Ott több oka is van, a koronavírus mellett van még az olajár alacsony szintje, a nagyon gyenge rubel és mindenféle geopolitikai helyzet, ami összességében az orosz gazdaságot lefelé húzza, és ez egy olyan piac, ahol a makrofolyamatoknak az átlagosnál nagyobb hatásuk van a gyógyszerpiaci keresletre. Emellett az új termékek esetében láttuk azt, hogy az orvoslátogatás online csatornákra terelődése, illetve csökkenése együtt következett be. Az amerikai piacon a kiemelt készítményünk, az itthon Cariprazine néven ismert Vraylar változatlanul nagyon jól teljesít, az amerikai partnerünk komoly szakmai hátteret biztosít az ennek a terméknek, és nagy elkötelezettséget mutat a terjesztésben, ez meg is látszik a számokon. Az árfolyamok nem igazán segítenek mostanában, mert a forint leértékelődött ugyan valamennyit, ez kompenzál körülbelül azért, hogy a bérdinamika az elmúlt néhány évben két számjegyű volt. Ezenkívül hét év alatt harmadára esett majdnem a rubel–euró árfolyam.

Az orosz piac összemenését lehet valahogy kompenzálni? Az egy hatalmas térség és nemcsak Oroszország van benne, hanem környező országok is, ahol hajdanában a Richternek volt piaca.

Ukrajnáról érdemes megemlékezni, ami egy nagyobb gazdaság, nagyobb piac. Ott a sokk 2014-ben következett be az akkori kvázi háborús körülmények miatt. Azóta van egy kilábalás, de körülbelül a felénél tartunk annak a forgalomnak, amit akkor Ukrajnában le tudtunk bonyolítani. Ilyen szempontból a mi törekvésünk nem lehet más, mint az, hogy az üzletnek a hangsúlyait, a jövedelmezőség forrásait megpróbáljuk áthelyezni, diverzifikálni, átfordítani olyan területekre, ahol nagyobb perspektívák vannak. Nyugat-Európa az elsődleges ilyen szempontból, az Egyesült Államokat is említhetném jelen időben, Nyugat-Európát pedig jelen és jövő időben, hiszen ott épült föl az elmúlt tíz évben egy olyan nőgyógyászati piachálózat, illetve termékportfólió, amire alapozva ezt a hangsúlyáthelyezést meg tudjuk valósítani a következő néhány évben. Ez azt is jelenti, hogy 2024-ig nagyjából elsősorban a nőgyógyászati forgalomtól várjuk a Richter árbevételének, üzletének a növekedését.

Konkrét készítmények vannak, amelyeket meg lehet nevezni, mint az amerikai piacon Vraylar, amitől sokat várnak a nőgyógyászati portfólióban?

Igen, így van. Nagyon erős alapra építkezünk, ami egy széles és világméretekben is egyedülálló fogamzásgátló portfólió. Ezenkívül foglalkozunk más fogamzásgátló eszközök gyártásával, forgalmazásával. Van egy további nagy blokkunk, ez a fertilitáshoz kapcsolódó termékeinknek a köre, itt meg lehet nevezni a Bemfola készítményt, amit 2016-ban akvirált a cég. Ezenkívül foglalkozunk a mióma kezelésével, az erre szolgáló terápiás megoldás az Esmya volt hosszú ideig, egymillió beteget gyógyítottunk meg ezzel a gyógyszerrel, de az utóbbi évek eseményei miatt nem tudjuk per pillanat piacon tartani és forgalmazni ezt a készítményt. A negyedik olyan blokk, ahol terápiás megoldásokat kínálunk, a nőgyógyászati fertőzések területe. Ez a portfólió is folyamatosan bővül, már vannak cikkek a piacon, de dolgozunk továbbiakon, amelyek a jelenlegieknél jobb hatásfokkal, jobb klinikai profillal rendelkeznek.

Ha volt egy olyan készítmény, ami egymillió embert meggyógyított, de nincs a piacon, hogy lehet azt elmagyarázni a betegeknek, hogy miért nincs a piacon?

Nagyon fáj nekünk is, hogy a hölgyek nem tudnak ebben a pillanatban ehhez a megoldáshoz fordulni. Mi egyetlen dolgot tehetünk, hogy nem adjuk fel azt a célkitűzésünket, hogy a méhmiómát gyógyszeres terápiával kell meggyógyítani, a sebészeti beavatkozás elkerülhető. Dolgozunk a következő ilyen szeren, ami képes arra, hogy az invazív beavatkozás megúszható legyen, a méheltávolítás kockázata nullára csökkenthető legyen, és a későbbi terhesség kockázata is nagyon alacsonyra szorítható legyen. Ezzel a termékkel jövünk a következő években Európa-szerte.

A Vraylar az amerikai piacon felment a termelőképességének a zenitjére, vagy még tud emelkedni?

Nehezen tudok válaszolni erre, mert sok múlik az amerikai forgalmazón is. Annyi biztos, hogy jelenleg is emelkedő pályán van, még akkor is, ha ez a kezdeti felfutás időszaka után mára laposodott. Ismert talán, hogy skizofrén, vagy bipoláris, mániás depressziós betegeknél alkalmazzák jelenleg a Vraylart. Ha ez kiegészülhet a major depresszió kezelésével is, akkor egymástól nehezen megkülönböztethető betegségeknek az egész skáláján lesz alkalmazható a készítmény. Ez óriási előnyt jelentene. Pszichiáterek hangsúlyozzák, hogy ezek a betegségek között nagyon nagy átfedés van, és olyan szer kell nekik, ami mindegyikben használható és a mellékhatás profilja kedvező, márpedig Vraylarról ez is elmondható. Ez a vizsgálat fut jelenleg, nem olyan sebességgel, mint ahogy futhatna, ha nem lenne a járvány, de 2022 elejére így is előállhatnak azok az adatok, ami alapján törzskönyvezhető Amerikában a major depresszióra is.

Ez azt jelenti, hogy ott ezt az egy készítményt tudja levenni a klinika polcáról az orvos, amikor pszichiátriai megbetegedéssel jön be egy páciens?

Így van, mint egy biztos vagy nagyon nagy valószínűséggel hatásos készítményhez olyan tünetek esetében, amelyeket tipikusan ilyen betegeknél szokott tapasztalni. Keveset tudunk erről, a genetikai hátteréről is folynak még a kutatások. Tehát itt fontos az, hogy azonos vagy hasonló kórképpel rendelkező betegeknél jó eséllyel beválik ez a készítmény. A pszichiátriai szakmában a „kísérletezés” jellemző, hiszen eddig nem volt a piacon olyan készítmény, ami jó eséllyel bevált volna a betegek egy széles körénél. A Vraylarnál az a tapasztalat, hogy egy nagyon széles betegpopuláción sikerrel alkalmazható.

Amerikán kívül is sikeres lehet a készítmény ilyen mértékben, mondjuk, az unióban?

A földrajzi eltérések nem jelentéktelenek, de talán az Egyesült Államok és Európa kevésbé különbözik e tekintetben. Ami a különbséget jelenti, hogy Európában skizofrénia indikációban van törzskönyvezve, engedélyezve a készítmény, míg a bipoláris megbetegedés nem szerepel az alkalmazási előírásban. Ez szűkíti azt a kört, akinek adható a szer, és ennek az is a következménye, hogy volumenében kevesebbet tudunk itt eladni. Emellett a jól ismert helyzet is fennáll, hogy az amerikai ár többszöröse az európai árszintnek. Globális vita folyik, hogy ez rendjén van-e így. Szólnak érvek minden nézőpont mellett. Jelen pillanatban hét-nyolcszorosa az amerikai ár az átlagos európai árszintnek.

Milyen terveik vannak a 2020 és 2021-re?

Kitartóan haladunk azon az úton, amit a stratégiánkban kitűztünk magunk elé. Folyamatosan dolgozunk a termékportfólió megújításán. Nagyon fontos, hogy jövőre, amikor két termékbevezetésünk is napirenden lesz, a járványhelyzet olyan mértékben csillapodjon, hogy ezeket a termékbevezetések sikerrel végre tudjuk hajtani. Szerencsénk volt, hogy az idén ilyen nem volt. Emellett dolgozunk azon, hogy a globális piachálózatot ellássuk újabb termékekkel, és növekedni tudjunk. Én azt gondolom, a jövő évben is fogunk tudni növekedni, még akkor is, ha ennek korlátját jelenti például a járványhelyzet.

Hogyan alakul a Richter árbevétele most? Melyik piacról mennyi jön?

A legnagyobb piacunk év közepére az amerikai lett. Ez a Richter történetében egy kivételes pillanat. Hosszú időn keresztül az amerikai piac valahol a top10-es lista közepén volt. Oroszország vagy a FÁK szerepelt az élen, aztán a belföldi forgalom volt az igazán kiemelkedő, valamint Kína volt még egy nagyon fontos piacunk egészen két évvel ezelőttig. Azóta ott nehézségek támadtak. Ma az amerikai piac a legnagyobb és azt követi az orosz, és aztán a hazai. Ezután pedig a nagyobb európai országok következnek, Kína is ott van még a top10-es listában, bár ott nehéz piaci környezetben kell működnünk. A hazai gyártók által támasztott verseny is nagyon kemény, és a hatóságok által szabott feltételek sem kedveznek nekünk. Az utóbbi évben például az egyik injekciós készítményünk támogatása megszűnt, ami jelentős, tízmillió eurós nagyságrendben okozott horpadást az ottani forgalmunkon.

Más a kínaiakkal való együttműködés kultúrája?

Sajnos több példát is tudok mondani arra, hogy egy hatóság egyik pillanatról a másikra másképp áll egy kérdéshez. A kórházak reakciója teljesen kiszámítható volt, de abban a pillanatban, ahogy az ottani társadalombiztosítás, a támogatási rendszer megváltozott, abban a pillanatban a kórházak rendelésállománya is visszaesett.

Ha vége lesz a járványnak és ideális esetben nagyjából egyszerre mindenhol, akkor ez az arány bevétel szempontjából megmarad?

Azt remélem, hogy a nyugat-európai forgalmunk fog tudni növekedni nagyobb arányban a következő időszakban. Itt mind a biológiai készítményünktől, mind a nőgyógyászati új termékportfóliótól azt várom, hogy emelkedő pályára állítja ezt a régiót. Emellett az amerikai forgalmunk döntően a Vraylar alakulásától fog függni, és az orosz piacon azt remélem az idei nehéz évünk után, jövőre már jobban fogunk állni.