Nem meglepő, hogy a húsvéti ünnepekre készülve megnő az igény és az érdeklődés a vásárlók körében a tojás, valamint a füstölt húsáruk után. A húsfélék között nagyon széles a repertoár, sokan vesznek ilyenkor füstölt csülköt, de nagyon kedvelt termék a hosszan érlelt parasztsonka is. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke azt mondta az InfoRádió Aréna című műsorában, hogy a füstölt húsáruk kategóriájának „több minőségi síkja is van”. Hozzátette: a húsvét előtti egy hónapban általában hat-hét ezer tonna füstölt húsfélét adnak el az üzletek, boltok.

Éder Tamás arról is beszélt, hogy tapasztalataik és a visszajelzések alapján idén a korábbi évekkel ellentétben nagyon sok magyar az utolsó napokra hagyja a húsvéti bevásárlást. Ez pedig azt jelenti, hogy

ebben az évben nem fogyott annyi füstölt hústermék, mint az elmúlt esztendőkben,

pedig ebben a termékkategóriában az éves forgalom 30-40 százaléka a húsvéti ünnepkör idejére koncentrálódik, ezenkívül még karácsony előtt van nagy szezonja idehaza a sonkaféléknek.

Húsvétkor változnak a sonkavásárlási szokások is, hiszen ilyenkor a legtöbben egyben vásárolják meg, míg máskor leginkább szeletelve kérik az emberek. Éder Tamás kifejtette: az olyan füstölt húsáruk forgalma, mint például a kötözött vagy a parasztsonka, év közben lényegesen kisebb. A legtöbben a húsvéti időszakot leszámítva inkább öt-tíz dekás kiszerelésben vásárolnak sonkaféléket, esetleg nyaranta vesznek nagyobb mennyiségben például füstölt csülköt a babgulyáshoz, bográcsozáshoz.

Éder Tamás kiemelte: sokan észrevehették, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben a húsvétra szánt füstölt készítményeknek folyamatosan egyre kisebb lett a mérete, illetve kisebb szerelésben lehet kapni ezeket a termékeket, amivel arra reagált az iparág, hogy egyre több a kisebb létszámú, egy-két fős háztartás Magyarországon. A kisebb családok, valamint az egyedül élők pedig nem nagy, két vagy éppen két és fél kilós darabos sonkát vesznek, hanem

inkább a fél kiló körüli kiszerelés népszerűbb a körükben.

Éder Tamás szerint azért is fogy manapság kevesebb sonka, mert különösen a városokban élő családoknál már nem jellemzők a nagy összejövetelek húsvétkor, így nincs is szükség három-négy kiló sonka megvásárlására. Sok család ilyenkor vidéken pihen vagy hotelekben, szállodákban tölti a hosszú hétvégét. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének elnöke azt kizárta, hogy „életmódbeli vagy valamilyen divatbeli okai” lennének annak, hogy ennyire visszaesett itthon a húsvéti sonkafogyasztás.

Az árakkal kapcsolatban azt mondta, hogy az elmúlt másfél évben az élő sertés árának változásait követően a húskészítmények esetében is komolyabb „hullámzás” volt megfigyelhető, azonban most, húsvét előtt ezek a termékek nagyjából annyiba kerülnek, mint egy évvel ezelőtt ilyenkor, sőt bizonyos áruk még olcsóbbak is.

„A legalacsonyabb kategóriát tekintve irreálisan olcsó húsfélékkel is találkozhatnak a vásárlók”

– jegyezte meg Éder Tamás.

Hogy teljesít a magyar élelmiszerexport?

Nagy István agrárminiszter nemrég egy konferencián azt mondta, a gazdatársadalom kitartásával, tudásával és erőfeszítéseivel a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar meg tud felelni az előtte álló kihívásoknak, és meg tudja találni azokat a válaszokat, amelyekkel biztosítható Magyarország élelmezésbiztonsága és minél magasabb arányú exportteljesítménye. A tárcavezető hozzátette: céljuk, hogy az agár- és élelmiszeripar exportteljesítménye 2030-ra tízmilliárdról 15 milliárd euróra nőjön – miközben tavaly már rekorddal, 13,8 milliárd euróval zárt az ágazat.

Éder Tamás az élelmiszerexporttal kapcsolatban úgy fogalmazott, az elmúlt évek során nem történt jelentős változás a földrajzi célstruktúrát illetően, így a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari export több mint 80 százaléka az Európai Unióban, mintegy 90 százaléka pedig Európában koncentrálódik. Döntően továbbra is Németország a meghatározó exportpiaca a magyar élelmiszereknek, de Romániába, Olaszországba és Horvátországba is sok termék jut ki.

„Jelentős változás, hogy az elmúlt tíz évben Románia kiemelt célország lett”

– fogalmazott a szakértő.

Mint mondta, a termelésben van még bőven fejlődési és növekedési lehetőség, az itteni éghajlaton előállítható mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekből „képesek lennénk akár húszmillió embernek az ellátására is”. Ezzel szemben jelenleg 13-15 millió emberhez jut el magyar exportáru. Úgy véli, az egy hektárra jutó hazai mezőgazdasági kibocsátás és az állattenyésztés is fejleszthető. Utóbbi véleménye szerint nagyon sokat veszített a jelentőségéből a rendszerváltás óta.

Biztató jövő előtt az állattenyésztők

Éder Tamás hangsúlyozta: az elmúlt másfél-két évtized inkább a szántóföldi növénytermesztés fellendülését hozta, miután „viszonylag biztosan le lehetett hozni egy hektárról megfelelő nagyságú jövedelmet, így nem volt érdemes ezt a pénzt állatokba beleölni, mert a tenyésztésben jellemzően inkább csak veszteséget volt kénytelen elkönyvelni a gazdálkodó”.

Az elmúlt másfél évben azonban ezeken a területeken is jelentős változások történtek. Fordult a kocka, és úgy tűnik,

most a szántóföldi növénytermesztőknek van nehezebb időszaka.

A világpiaci folyamatok továbbra is éreztetik a hatásukat, illetve az ukrán gabona nagy mennyiségben történő bejutása az Európai Unióba Éder Tamás megítélése szerint Magyarországon is kedvezőtlen ármozgásokat eredményezett. Számos magyar szántóföldi növénytermesztőnek még a különböző támogatásokkal együtt is veszteséget kellett elkönyvelnie. „Sokan elgondolkodtak azon, hogy újra érdemes lenne beletenni szőrbe-bőrbe a gabonát” – jegyezte meg.

Éder Tamás lát potenciális lehetőséget arra, hogy a magyar állattenyésztés fejlődésnek indul a következő időszakban. Hozzátette:

főként a baromfi- és a sertéstenyésztéssel, valamint a tejtermeléssel foglalkozók lehetnek a közeljövő nagy nyertesei, ha jól gazdálkodnak.

Kiemelte, hogy ha újra fellendül az állattenyésztés, akkor a rá épülő feldolgozóiparnak is növekedhet a teljesítménye.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy Nyugat-Európában jelentős társadalmi és politikai nyomás nehezedik az állattenyésztési ágazatra, ami akár azt is eredményezheti az előttünk álló időszakban, hogy az Európai Unión belül részben áttevődik Kelet-Európára az állattenyésztés, amivel hangsúlyosabb szerepet kaphat Magyarország is. „Könnyen előfordulhat a jövőben, hogy a kelet-közép-európai térség látja majd el a Nyugatot az állati eredetű termékek egy jelentős részével” – mondta Éder Tamás.