A 2023-as GfK-adatok alapján a hárommilió magyar háztartás kicsit több mint 21 milliárd forint értékben vásárolt a március–áprilisi időszakban húsvéti húskészítményeket, illetve sonkákat; ez kicsivel több mint 6800 tonna sonkát jelent, ami háztartásonként 2,3 kilogrammot tett ki, körülbelül 7200 forint értékben a múlt évben – ismertette az InfoRádióban Mostisch Martina.

A húsvétkor megvásárolt sonka és füstölt húsok mennyisége az éves volumen 41 százalékát tette ki, ami elég jelentős; tavaly az átlagos ár kilogrammonként egy picivel több volt mint 3100 forint – tette hozzá.

Korábban, a válságot megelőzően megfigyelhető volt, hogy a vásárlók nem sajnálták a pénzt a prémium termékekre. "Múlt évben, köszönhetően a rekordméretű inflációnak, ezen belül is az élelmiszer-inflációnak,

nagy általánosságban a fogyasztás sajnos a gyengébb minőségű termékek irányába tolódott"

– mondta el a Magyar Húsiparosok Szövetségének ügyvezető titkára.

„Mi nagyon reménykedünk, hogy ez a húsvéti asztalnál nem lesz megfigyelhető” – tette hozzá. Bár a 2024-es fogyasztási adatok még váratnak magukra, hiszen a boltok sem nagyon kezdték el a húsvéti termékek akciózását, tavaly kevesebb volt a fogyasztás, miután lényegesen többe került egy családnak a sonka.

A szakértő arra is kitért, hogy a sonkák esetében az olcsóbb kilogrammonkénti ár döntően gyengébb minőséget jelent, egy gyorspácolt terméket takar, ami annyit tesz, hogy egy maximum 25 százalékos páclébevitelt történt a terméknél, míg egy hagyományos érlelésű/füstölésű sonka – vagy egy hagyományos parasztsonka – egészen másképp készül. Időigényesebb, szárazon pácolják, nincs páclébevitel, és emiatt drágább is – magyarázta.