Az Erste már tavaly év végén érzékelte, hogy – válságév lévén – a lakáshitelpiac le fog állni, most már azt is látják, milyen mértékű a visszaesés. "50-60 százalékos visszaesést vártunk, amit az első negyedéves folyósítási adatok be is igazoltak, 50 százalékot meghaladó visszaesés volt" – szögezte le az InfoRádióban Harmati László, az Erste Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese.

Azonban azt is várják, hogy ez a mélypont, mostantól csak jobb negyedévek jönnek már idén, éves szinten azonban lehet, hogy 1200 milliárd forint helyett "csak" 500 milliárdot fognak tudni kihelyezni úgy, hogy még a babaváró is "támasztja" a konstrukciót.

S mivel a bankszektor – megfogalmazása szerint – "tükre a reálfolyamatoknak", Harmati László várakozása szerint a befektetői kereslet is eltűnik, és a háztartások is óvatosabbak a beruházások terén. De volt már ilyen visszaesés korábban is.

A folyamat hűti a lakáspiacot is, de Harmati László nem számít jelentős árcsökkenésre, mert most magas az infláció Magyarországon, de "2023 lesz a mélypont, és 2024-ben már egyértelműen kamat- és inflációcsökkenéssel együtti növekedést" vár.

Érdekesebb tendenciának tartja azonban, hogy

a személyi kölcsönök piacán a fogyasztási hitelek körében a visszaesés kisebb.

"Részben annak tudható be, hogy kompetitív a piac, a kamatok mértéke kezelhető nagyságrendű úgy, hogy közben az emberek próbálják a fogyasztásukat kisimítani, próbálnak csak rövidtávon eladósodni fedezetlen hiteleknél, de ennek a keresletnek van egy olyan oldala, amikor valamilyen tartós fogyasztási cikknek a cseréje vagy valamilyen hirtelen felújítás esedékes. Annak ellenére viszonylag alacsony, 20 százalék alatti a visszaesés a piacon, hogy a többi terméknél ez a szám jóval nagyobb volt."

Hogy a vállalati hitelezést mennyire "húzták" az állami programok, arról elmondta, a mikrovállalati hitelezésben egyértelműen látják, hogy erősen anticiklikus elem a Széchenyi Hitelkártya Program, a hasonló programok azt segítik, hogy ne következzen be hirtelen hitelösszeomlás.