eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta
Varga Mihály pénzügyminiszter beszédet mond a Világgazdaság üzleti napilap Magyarország újraindításáról szervezett konferenciáján a Budapest Kongresszusi Központ 2021. június 9-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Az áremelkedések okait elemezte Varga Mihály

A pénzügyminiszter szerint külső ok miatt ugrottak meg az árak Magyarországon, de ez van a folyó fizetési mérleg romlása mögött is.

Az infláció és a folyó fizetési mérleg változása mögött meghúzódó folyamatokat elemzi a Világgazdaság online kiadásában megjelent cikkében Varga Mihály pénzügyminiszter. Arra a következtetésre jut, hogy ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre.

Az októberi 6,5 százalékos inflációban nyilvánvalóan szerepe van a kiugró áremelkedést mutató energiahordozóknak, a szállítmányozások megdrágulásának, a járvány után újrainduló gazdaságban főként a szolgáltatások terén végbement átárazódásoknak – állapítja meg és megjegyzi, hogy az infláció már 2018 nyara óta jellemzően a jegybanki célsáv felső tartományában tartózkodott.

Írásában

a miniszter cáfolja, hogy a növekedést támogató költségvetési politika lenne az infláció fő okozója.

A fiskális politika ugyanis két csatornán keresztül hat az inflációra: közvetlenül a szabályozott árak meghatározásával, közvetetten pedig a gazdaságra kifejtett keresletével – emlékeztet Varga Mihály.

A szabályozott árak az utóbbi hét évben évente csupán 0,1-0,8 százalék közötti mértékben emelkedtek - érvel a miniszter, és itt említi meg az üzemanyagárak literenként 480 forintban maximált fogyasztói árának előírását. A szabályozott árak, tehát 2013 óta nemhogy fűtötték volna az inflációt, hanem épp ellenkezőleg: egyrészt letörték a magas szinten beragadt inflációt, másrészt azóta is folyamatosan mérséklőleg hatnak az inflációra.

A pénzügyminiszter véleménye szerint a költségvetés által generált kereslet sem volt inflációs hatású az elmúlt években.

A koronavírus-járvány elleni védekezés, valamint a kedvezőtlen gazdasági hatások tompítására hozott intézkedések nyomán hasonlóan a többi uniós tagállamhoz a költségvetés hiánya átmenetileg megnőtt. A meghozott intézkedéseknek is köszönhetően dinamikusan újraindulhatott a magyar gazdaság, ennek eredményeképp 2021 nyarára összesített teljesítménye meghaladta a járvány előtti időszakét. A munkahelyek védelmére, illetve beruházások révén újak létrehozására adott támogatások is hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarország a járvány nehézségei ellenére a harmadik legnagyobb bővülést érte el a foglalkoztatottságban - sorolta a miniszter.

Varga Mihály tévesnek tartja azt a véleményt is, amely a megemelkedett inflációt a bérek alakulásával hozza kapcsolatba. E téren fontos különbséget tenni a bruttó bérek és a bérköltség között, amely a foglalkoztatók számára tényleges költségként jelentkezik. Az elmúlt évtizedben - a munkáltatói bérterhek 28,5 százalékról 13 százalékra csökkentésével - a bérköltség növekedése a gazdaság teljesítőképességével összhangban emelkedett, azaz

a bérek emelkedése sem gerjesztette tovább az inflációt.

A költségvetés egyenlegét, a szabályozott ár- és jövedelempolitikát aligha lehet okolni az infláció alakulásáért. Magyarázó tényezőként akkor csupán a külső okok, úgymint az energia- és a nyersanyag-, illetve a szállítási árak jöhetnek számításba. Álláspontját azzal is alátámasztja, hogy Luxemburgot nem számítva, a magyar gazdaság szembesült a legnagyobb mértékű importár-emelkedéssel, amely megjelenhet az árakban is. Mint hozzáteszi, Magyarországon az importárak emelkedéséhez az árfolyamnak a tagállami összevetésben legnagyobbnak számító leértékelődése is hozzájárulhatott.

A fizetési mérleg elemzésére áttérve Varga Mihály emlékeztet arra, hogy a folyó fizetési mérleg egyenlege 2019-re már negatív tartományba fordult, ami az élénk belső kereslettel és magas beruházási rátával alátámasztott erőteljes gazdasági növekedés velejárója. A koronavírusból adódó recesszió a külső egyensúlyi mutatókat mérsékelten érintette, mivel a csökkenő behozatal és a külföldi tulajdonú cégek visszafogottabb jövedelemkiáramlása részlegesen kompenzálni tudta a turizmus veszteségeit és az ingázók elmaradt hazautalásait. A folyó fizetési mérleg hiánya így növekedett, az uniós tőketranszferek beáramlása azonban gyorsult, következésképp Magyarország külfölddel szembeni finanszírozási képessége pozitív maradt - állapította meg.

2021 első fél évében egyfajta javulás látható, az előzetes számok azonban fenntartással kezelendők, mivel például a külföldi cégek jövedelmeire vonatkozó tényadatok csak az adóbevallások feldolgozása után, jellemzően a tárgyévet követő év szeptemberében állnak rendelkezésre. A kilábalás ugyanakkor több szempontból is előnytelenül hat a külfölddel szembeni finanszírozási pozícióra, aminek következtében Magyarország rövid idő alatt a világ többi országával szemben ismét nettó hitelfelvevővé válhat - figyelmeztet a pénzügyminiszter.

A legerőteljesebb hatások 2021 negyedik negyedévében és 2022 első negyedévében jelentkezhetnek. A folyó fizetési mérlegben GDP-arányosan 2,8, illetve 2,9 százalékos hiány prognosztizálható 2021-22-ben, ugyanakkor a várhatóan továbbra is érkező uniós források a külföldi finanszírozási képességet nullszaldó körül tarthatják. Ennek és az utóbbi évtizedben látványosan lecsökkent GDP-arányos nettó külső adósságnak a következtében Magyarország külső pénzügyi pozíciói továbbra is fenntartható pályán mozognak - prognosztizálja Varga Mihály.

Összességében tény, hogy az utóbbi hónapokban az infláció és a folyó fizetési mérleg romlása tapasztalható. Ugyanakkor ezekre a mutatókra elsősorban külső tényezők hatnak, és kedvezőtlen alakulásukban a hazai fiskális és bérfolyamatok csak mérsékelten játszanak közre. Mindazonáltal az elkövetkező időszakban fontos az egyensúlyi mutatók kormányzati lépésekkel történő javítása, amelyek révén a magyar gazdaság megerősített pénzügyi fundamentumokon építkezve folytathatja dinamikus növekedési pályáját - összegzi álláspontját a pénzügyminiszter.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×