Egy elsietett, a fejlettségbeli különbségeket figyelmen kívül hagyó csatlakozás az eurózónához Magyarország számára minimum növekedési áldozattal, de akár stabilitási kockázattal is járhat - mondta Gottfried Péter, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa tagja a Hitelintézeti Szemlében megjelent írása apropóján szervezett kerekasztal-beszélgetésen szerdán.

A Magyar Közgazdasági Társaság és az esszét közlő pénzügyi lap online eseményén kijelentette: eltérő fejlettségű országoknál problémát okozhat, hogy nincs lehetőség testre szabható monetáris politikára a közös pénz használata mellett, egyik országnak túl laza, a másiknak túl szigorú lehet a központi bank döntése.

Az euró bevezetésével a várakozások ellenére nem gyorsult fel a konvergencia az övezeten belül, azok a különbségek, amelyek a közös pénz bevezetésekor fennálltak, megmaradtak, sőt adott esetben még nőttek is - emlékeztetett a közgazdász. A közös pénz bevezetéséből profitáltak például a németek, az osztrákok, a hollandok, a déli országok fejlődése pedig "megrekedt". Vannak eurót nem használó országok, amelyek felzárkózása sikeresnek tekinthető a közös fizetőeszköz nélkül is, például Svédországé, Dániáé, Lengyelország, Csehországé és egyes szakaszokban Magyarországé is. Tartós trendnek látszik, hogy a visegrádi négyek kereskedelmi súlya felértékelődött.

Az euró bevezetésével nem sikerült megállítani azt a tendenciát, hogy az Európai Unió világgazdasági súlya fokozatosan csökken, ugyanakkor a rendszer kiállta a válságok próbáját, ha jelentős áldozatokkal is, de képes volt kezelni a nehézségeket - világított rá az ambivalenciára Gottfried Péter.

Felidézte, hogy a magyarországi euróbevezetést ahhoz szokták kötni, ha az egy főre jutó GDP eléri az eurózóna átlagának 85-90 százalékát. Jelezte, hogy ez ugyanakkor nem biztos, hogy elég, hiszen a versenyképesség területén is le kell dolgozni a hátrányokat.

A magyar gazdaság és az euróövezet közötti gazdasági összefonódás olyan erős, hogy az euró sikere akkor is magyar érdek, ha itt még nem használjuk hivatalosan a közös fizetőeszközt - mutatott rá a monetáris grémium tagja. A magyar külkereskedelem 85 százalékát az eurózóna tagjaival bonyolítja az ország.

"Az euróövezeti csatlakozásba politikailag nem érdemes többet belelátni annál, mint ami, Magyarország politikai elkötelezettsége az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás pillanatában már eldőlt"

- így fogalmazott.

Gottfried Péter szerint amennyiben az ország elég erőt érez magában ahhoz, hogy végrehajtsa a versenyképessége javításához és a növekedés fenntarthatóságához, illetve az adósságok tartós csökkentéséhez szükséges reformokat, érdemes kivárni. Amennyiben nincs elegendő elszántság ehhez, akkor lehet gondolkodni a prioritási sorrend megváltoztatásán, és reménykedve a hozamok kedvező alakulásában, előre hozni az euróbevezetést.