eur:
402.88
usd:
349.66
bux:
98560.68
2025. június 21. szombat Alajos, Leila
Nyitókép: Pixabay.com

A magyar cégvezetők kissé derűsebbek, mint a világátlag

A hazai cégek többsége új termékkel vagy szolgáltatással állt elő a válság során, ami sokszor a túlélés kulcsa volt. Ma már a többség új dolgozók felvételén gondolkozik – derült ki a Wyser felméréséből.

A magyarországi menedzserek kissé kedvezőbbnek látják a gazdasági helyzetet, mint a világ legtöbb vezetője – derült ki a Wyser Managers’ Perceptions kiadványából. A közép- és felsővezetők kiválasztására szakosodott cég felmérése szerint a hazai menedzserek 35 százaléka szerint rosszabb a gazdasági helyzet jelenleg, mint a Covid-19-válság előtt és mint tavaly tavasszal volt, miközben a globális vezetők 41 százaléka pesszimista. A több mint 500 vezető megkérdezésével készült felmérés szerint tehát a többség már látja a fényt az alagút végén, olvasható a cégcsoport sajtóközleményében.

A legtöbb menedzser arra számít, hogy 2021-ben kilábal a gazdaság a járvány miatti kedvezőtlen helyzetből, azonban 27 százalékuk úgy véli, hogy a krízist nem hagyjuk magunk mögött 2022 előtt. A világátlaghoz hasonló a helyzet hazánkban is,

Magyarországon a menedzserek egynegyede szerint fogunk még 2022-ben is a koronavírus-válságról beszélni,

miközben tízből csaknem hárman azt várják, hogy már idén nyárra túl leszünk a válságon.

„Összességében a magyarországi menedzserek kedvezőbbnek ítélik meg a jelenlegi gazdasági helyzetet, mint a világ többi országában a cégvezetők, miközben hasonló ütemű kilábalást várnak” – mondta Rónai Dániel, a Wyser magyarországi vezetője. Ezt azzal magyarázza a szakember, hogy „a magyar gazdaság szerkezetéből adódóan magasabb a kkv-k aránya, amelyek gyorsan tudtak reagálni a válságra, jelentsen ez akár leépítést vagy új termék bevezetését, így mostanra már kedvezőbb helyzetbe kerültek, mint a lassabban reagálók.”

A tanulmány szerint a cégek különböző lépéseket tettek a járvány időszakában, amelyeknek a túlélés érdekében nehéz döntéseket is meg kellett hozniuk. A világon a megkérdezettek 38 százaléka eltért a régi üzleti modelltől, igyekezett új szolgáltatást nyújtani a vásárlóknak, ami sokszor új beruházásokkal kellett, hogy járjon.

A magyar cégek több mint 50 százaléka vágott bele a terméke vagy szolgáltatása fejlesztésébe, ami jóval magasabb, mint a globális átlag,

egynegyedük pedig beruházást hajtott végre. Nemcsak a turizmust érintették a leépítések, a válságtól kevésbé érintett cégek 14 százaléka is létszámcsökkentésre kényszerült.

„A vállalatoknak nagyon gyorsan kellett alkalmazkodniuk az új környezethez. A Covid-krízis az első válság a modern világban, amely megmutatta, hogy mennyire fontos a fizikai közelség számos területen, de az is kiderült, hogy hatékonyan működhet a távmunka is” – fogalmazott Rónai Dániel. A világjárvány megmutatta, hogy a munkák 20-25 százaléka végezhető teljes mértékben otthonról. Ez a négyszerese annak, amit a pandémia előtt otthonról végeztek, tette hozzá kiemelve: viszont az is megmutatkozott, hogy egyes munkák nem végezhetők távolról semmilyen mértékben, ezeken a területeken csökkent a legnagyobb mértékben a produktivitás.

Néhány szektornak könnyebben, míg más iparágaknak nehezebben ment az alkalmazkodás. Az IT-cégek és az online kereskedelemben dolgozók látják a leginkább optimistán a kilátásokat, ezek az iparágak ugyanis a Covid-válság nyerteseinek számítanak. Az IT szektorban a home office már a válság előtt is jellemző volt, így ez nem jelentett problémát a járvány időszakában, miközben megnövekedett a kereslet a szolgáltatásaik iránt. Mindeközben a divat- és luxusmárkákat, a pénzügyi szolgáltatókat, a biztosítási és bankszektort, illetve a jogi és adótanácsadással foglalkozó vállalatokat kifejezetten negatívan érintette a válság.

Rónai Dániel arra számít, hogy a járvány lecsengésével is sokkal jellemzőbb lesz az otthoni munkavégzés, mint a válság előtt volt.

„Az irodai munkavégzés átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhet a járvány előttihez képest,

hiszen a menedzserek rájöttek, hogy számos iparágban otthonról is hatékonyan tudnak dolgozni a munkavállalók. Sokan azonban abban hisznek, hogy az irodai környezet, az együtt gondolkodás, a kreativitás viszi előre a vállalatot, amihez fizikai jelenlét szükséges” – hangsúlyozta a szakértő.

A felmérés szerint a magyar vállalatok 60 százaléka már munkaerő felvételben gondolkozik.

A cégeknek leginkább speciális tudással rendelkező dolgozókra, tapasztalt munkavállalókra, illetve közép- és felsővezetőkre lesz szükségük. Magyarországon a válaszadók közel 80 százaléka specialistákkal bővítené a csapatot, 40 százaléknak tapasztalt munkatársakra van szüksége, 17 százalék menedzsereket venne fel. Rónai szerint a felvételi szándék nem jelenti azt, hogy már túl lennénk a válságon, de a vállalatok megtanultak együtt élni a helyzettel, és már nem olyan nagy a bizonytalanság, mint a járvány első hullámában volt. Már mindenki tudja, hogy mivel állunk szemben, miközben szeretnének növekedési pályára állni a cégek.

A Wyser tanulmánya szerint, habár a gazdaság hamarosan ki fog lábalni a válságból, nem tér vissza a vírus előtti világ. A cégeknek fent kell tartani azt az emberközpontú megközelítést, amelyet a Covid-19 alatt is alkalmaztak. A menedzserek szerint nagy szükség lesz az alkalmazkodóképességre, a vezetési és digitális képességek fejlesztésére, de az érzelmi intelligencia és a kockázatkezelés is fontos része lesz a munka világának.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Génjeink határozhatják meg a zenei ízlésünket

Génjeink határozhatják meg a zenei ízlésünket

Kutatók szerint nemcsak a környezet és – kortól függően – szüleink lemez- és CD-gyűjteménye vagy playlistje befolyásolhatja a zenei ízlésünket, hanem a génjeink is. Egy új tanulmány szerint ez a magyarázata annak, hogy van, akinél ugyanaz a dal mély érzelmeket vált ki, míg mások számára puszta zaj marad.

Donald Trump megmondta, mennyit tehet Európa az iráni bombázás ügyében

Tárgyalóasztalhoz ültek Németország, Nagy-Britannia, Franciaország, valamint Irán vezető diplomatái pénteken Genfben. Ezt kommentálta az amerikai elnök. Izraelt pedig egyelőre nem kéri, hogy "álljon le", hiszen "nyerésben van". Azt pedig "majd meglátjuk", Irán hogyan reagál minderre, de az bizonyos, hogy közel volt az idő, hogy képes legyen atomfegyvert gyártani, tovább várni nem lehetett.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.06.23. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
Irán és Izrael újra csapásokat mért egymásra - Híreink az Irán-Izrael háborúról szombaton

Irán és Izrael újra csapásokat mért egymásra - Híreink az Irán-Izrael háborúról szombaton

Tovább támadja egymás Irán és Izrael, robbanások rázták meg az iráni Iszfahánt, a Tel-Aviv közelében fekvő épületben Holon városában pedig egy rakétacsapást követően tűz ütött ki. Közben Izrael ENSZ-nagykövete leszögezte, hogy hazája nem áll le a támadásokkal, amíg Teherán nukleáris fenyegetését teljesen meg nem szüntetik. A feszültség tovább nőtt az ENSZ Biztonsági Tanácsában is, ahol a két ország élesen vádolta egymást, a főtitkár pedig az eszkaláció veszélyeire figyelmeztetett. Háborús híreink szombaton.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×