INFORÁDIÓ
2021. szeptember 16. csütörtök
Edit

matolcsy györgy

monetáris tanács

magyar nemzeti bank

koronavírus

Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke beszédet mond az Ázsiai Pénzügyi Együttműködési Szövetség (AFCA) kétnapos pénzügyi csúcstalálkozójának megnyitóján a Magyar Nemzeti Bankban 2017. november 28-án.

Matolcsy György: három nagy tervre van szükség Magyarországon

Infostart

A Magyar Nemzeti Bank keddi sajtótájékoztatóján az elnök elmondta, mi hozta össze a 6-6,5 százalékos GDP-arányos gazdasági visszaesést 2020-ra, egyes intézkedésekkel kapcsolatban konkrét kritikát is megfogalmazott, de van három tanácsa a kormány számára.

Kamatdöntő ülésre gyűlt össze a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa kedden, ezt követően pedig online sajtótájékoztatót hirdettek Matolcsy György, a jegybank elnöke, valamint Kandrács Csaba, Virág Barnabás és Patai Mihály alelnökök részvételével.

Mint ismert, a várakozásoknak megfelelően az MNB Monetáris Tanácsa 0,6 százalékon tartotta az alapkamatot, valamint az egynapos betéti kamat -0,05 százalék, az egynapos és egyhetes fedezett hitelkamat 1,85 százalék maradt. Az MNB ugyanakkor szeptember vége óta 0,75 százalékon tartja az egyhetes betéti kamatot, ami jelenleg az effektív kamatláb szerepét tölti be, így a bankközi hozamok is ehhez a rátához igazodnak. Az MNB-től ugyanakkor újabb intézkedések bejelentése volt várható ezúttal, bejelentve az új inflációs és GDP-előrejelzést is.

Matolcsy György a tájékoztató alkalmával elsőként gazdaságtörténeti előadással jelentkezett, felidézve, hogy 1920 óta hét gazdasági visszaesés történt, de az első, amely világjárvánnyal volt összefüggésben.

A mostani, 6-6,5 százalékos gazdasági visszaesés azonban alig fele annak, ami a rendszerváltozáskor volt Magyarországon

- mutatott rá.

Most három visszaesést lát: gazdaságit, egészségügyit és lelkit, utóbbit a félelem okozza.

Ezt követően összevetette Magyarország és az unió fejlődési pályáját, röviden úgy értékelve, hogy 66-ról 74 százalékra közelítette meg hazánk az unió átlagát, és a foglalkoztatás bővülése is igen dinamikus volt, azonban mások mellett Románia és Észtország növekedési dinamikája az elmúlt tíz évben még Magyarországénál is jobb volt.

A mostani visszaesésben is voltak, akik kevésbé estek vissza, mint Magyarország, "van mit tanulnunk a korábbi saját évtizedünkből és barátaink elmúlt tíz évéből is" - utalt újfent a balti államok teljesítményére.

Azonban arra is rámutatott, hogy Magyarországon a hármas válság mellett nem lépett fel egy negyedik, pénzügyi válság,

"az ezzel kapcsolatos ígéretünket teljesítettünk, 5800 milliárd forintnyi friss pénzt öntöttünk a gazdaságba 7 programon keresztül".

Ehhez a magyar állampapírprogram több százmilliárd forinttal járult hozzá, ami mutatja, az államba vetett hazai pénzügyi bizalom egy pillanatra sem ingott meg.

"Az 5800 milliárd forint a magyar GDP több mint 10 százaléka" - érzékeltette.

Matolcsy György úgy értékelt, a jegybank élt azzal a lehetőséggel, amelyet a mozgástér teremtett számára.

"Lehetett volna másképp?" - tette fel a kérdést. "Úgy látjuk, a Magyar Nemzeti Bank optimista előrejelzése valóban optimista volt, de két kemény feltételezésre épült, hogy nem lesz második hullám, illetve felpörgethetők az állami beruházások. Lett második hullám" - jegyezte meg, ez vezethetett ahhoz szerinte, hogy nem maradt 0 fölött a gazdasági növekedés. "A vírus második hulláma 3 százalékot vitt el" - jelentette ki. További 1 százalékot a közösségi fogyasztás vitt el, az állami beruházások lassulása pedig 1,4 százalékot.

A lakásáfa visszaemelését 27 százalékra "műhibának" minősítette,

ha ez nem lett volna, úgy kijött volna összességében a 0 százalék körüli GDP-arányos növekedés.

"A jövő teljesen más, mint a múlt" - fordított mondandóján Matolcsy György, de a mostani helyzetnek van számára három következtetése: "Ami eddig jó volt, az nem feltétlenül lesz elég. Azt javasoljuk, a szükséges nagy változtatások 80 százalékát előre kell hozni. Három nagy tervre van szükségünk,

  1. egy makrogazdasági tervre 10, 5 és 3 évre,
  2. egy nagy fejlesztési tervre és
  3. egy versenyképességi tervre"

- mondta.

Most 2022-ig nem kell kitűzni célként az egyensúly helyreállítását, de utána kötelező.

"Az nyeri meg a következő évtizedet, aki levonja a megfelelő tanulságokat" - mondta Matolcsy György.

Virág Barnabás a jegybanki inflációs elemzésről beszélt, négy tényezőt említve az infláció várható befolyásolójaként (pozitív irányba a dohányárak), de lesz két dezinflációs faktor is (külső okok, belső kereslet visszafogott volta).

Megerősítette, 6-6,5 százalékos csökkenésre számítanak idén, de

3,5-3,6 százalékos növekedéssel számolnak 2021-re, 5 fölöttire 2022-re, és újból 3,5 körülire 2023-ban a jegybanknál,

ennyivel még sosem számoltak előre.

"Nem dőlhetünk hátra az elmúlt hónapok dezinflációs hatásait látva, a helyzet gyorsan változik" - tette hozzá Virág Barnabás.

Patai Mihály beszámolt róla, hogy 32 vállalat élt eddig a vállalati kötvény kibocsátásának lehetőségével, és körülbelül 600 milliárd forintot mozdít meg ez a program.

Beszélt az azonnali fizetésre való átállással, az összes banki tranzakció 45 százaléka ma már ebben a rendben bonyolódik, "hárommillió állampolgár biztosan elégedett a rendszerrel. Éjjel, szombaton és vasárnap is lehet átutalni, mi tettük ezt kötelezővé először a világon a bankrendszer szereplői számára" - mutatott rá.

Fontosnak nevezte a nagyarányú készpénz elleni harcot, azzal a kitétellel, hogy "a magyar kultúrához azért hozzátartozik a készpénz is". Megjegyezte, jelenleg

7000 milliárd forintnyi készpénz van forgalomban Magyarországon, de a készpénz iránti érdeklődés növekedése mára már csökken,

ha maga a készpénzállomány növekszik is, ráadásul az eurózónában és az Egyesült Államokban is sokkal nagyobb a készpénz iránti éhség.

Kandrács Csaba a jegybank felügyeleti tevékenységéről szólt, szerinte mindenképpen érdem, hogy pénzügyi intézmény az elmúlt hónapokban a felkészültség következtében nem került bajba.

Előrelépést lát a "fogyasztóbarátság", a fenntarthatóság és az ügyfelek mindennapjait megkönnyítő digitalizáció területén is.

"A fogyasztók 99 százaléka ma már fix kamatozással veszi fel lakáshitelét" - emelte ki, buzdítva a maradék 1 százalékot is, hogy gondolja meg hitele fixálását.

Bő 2,5 milliárd forintnyi bírságot is kiszabtak a szabályokat sértő pénzintézetekre, a perek többségét pedig a jegybank megnyerte.

A jegybank ma már - mint mondta még - papírmentes irodákat tart fenn, célja, hogy

az első karbonsemleges jegybank

legyen a világon.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: MTI/Kovács Tamás
A címlapról ajánljuk

×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018