Az ipar kiigazítatlan kibocsátása február óta először múlta felül az egy évvel korábbit - jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A munkanaphatással kiigazított éves visszaesés viszont augusztusban kisebb, mindössze 0,2 százalékos volt, a szezonálisan és munkanappal korrigált havi növekedés pedig az augusztusi 6,3 százalékos ütemhez képest mérséklődött szeptemberben.

A járműgyártás, illetve a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása nagyobb, míg az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kisebb mértékben emelkedett.

A többi feldolgozóipari alág többségében viszont csökkent a termelés szeptemberben. Az előző hónapban, augusztusban a járműgyártás 6,2 százalékos, a számítástechnikai termékek gyártása 1,8 százalékos, az élelmiszeripar pedig 0,3 százalékos éves növekedést mutatott.

Az év első kilenc hónapjában 9,2 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző év azonos időszakához mérve.

Az ipari termelés részletes adatait jövő csütörtökön, november 12-én közli második becslése alapján a KSH.

Értékelések

A kormány gazdaságvédelmi intézkedéseinek is köszönhetően az ősz elejére sikerült ellensúlyozni a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatását. A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás szeptemberben az áprilisi mélyponthoz képest több mint 61 százalékkal bővült, kommentálta a legfrissebb adatokat pénteken az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője azt írta, az ipari termelés teljesen kilábalt a járvány okozta válságból. A következő hónapokban folytatódhat az ipar stabilizálódása, az utolsó negyedévben már éves összehasonlításban is növekedést mutathat, részben az egy évvel ezelőtti gyengébb bázis miatt is. Idén 6,5-7 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban, akár 13-14 százalékos növekedés is várható, jövő év áprilisában az idei alacsony bázis miatt a növekedés elérheti a 60 százalékot is - prognosztizálta Suppan Gergely.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is azt tartja a legfontosabbnak, hogy szeptemberre az ipari termelés meghaladta a vírus megjelenése előtti szintet. Ez azt jelzi, hogy a külső kereslet kedvezően alakult, bár fontos hozzátenni, hogy az egyes iparágak között jelentős eltérések lehettek. A járműgyártásban megjelenhetett egyfajta bepótolt fogyasztás is, tehát a tavasszal elmaradt vásárlások növelhették a keresletet. Regős Gábor bíztatónak tarja, hogy a második hullám megérkezése szeptemberben nem éreztette hatását az ipari termelésen, így az ágazat teljesítménye a harmadik negyedévben mérsékelhette a GDP-visszaesés mértékét. Kérdés, hogy ez a következő hónapokban is így marad-e - jegyezte meg.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!