Magyarországon több nagyvárosban, így Győrben és Miskolcon már aktívan használják a geotermiát, és nemcsak a hagyományos célokra, vagyis hogy a gyógyfürdőket építenek a geotermikus vízkincs felhasználására, hanem távfűtésre is – mondta az InfoRádiónak Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) szóvivője a nemrég megjelentetett, több mint százoldalas Geotermikus Budapest című kiadvány kapcsán.
"A távfűtés fejlesztése Budapesten is aktívan folyik, és ez nagyon fontos, hiszen az őszi-téli hónapok szmogjáért jelentős részben nem a közlekedés, hanem a fűtés felelős" – mondta a szóvivő. Hozzátette: nem mindegy tehát, hogy mivel fűtünk, és hogy a belső kerületeket el tudjuk-e látni távhővel, illetve, hogy miből lesz ez a távhő.
"Nagyon fontos, hogy legyen geotermikus láb is Budapesten. Erre minden lehetőség megvan"
– mondta Scherer Zsolt. Szavai szerint nagyon jó példákat láttak a fővárosi Liget-projektben, ahol a talajszondás fűtési-hűtési rendszert részesítik előnyben, és így érik el, hogy az új épületeknek ne legyen jelentős környezetterhelésük. A szóvivő szerint a családi házak esetében is egyre több helyen olvasható az, hogy a talaj hőmérsékletének felhasználásával biztosítják részben vagy teljesen a fűtést.
"Ha hőről beszélünk, nagyon fontos a helyi adottságok feltérképezése"
– hangsúlyozta Scherer Zsolt.
Kiemelte, a MEKH friss kiadványában megtalálható az is, hogy helyben milyen lehetőségek és milyen geotermikus kutak léteznek, vagyis aki fejlesztésben gondolkodik, annak hasznos olvasmány lehet.
A hőszállításnál a hőveszteség mindig jelentős tétel, ami a távhő tervezésénél is fontos kérdés. A szóvivő azonban felhívta a figyelmet arra, hogy abban a két városban, ahol már jelentős részben használnak geotermiát a távfűtésben – és meg lehet említeni akár Hódmezővásárhelyt is, ahol szintén jelen van a geotermia –, akkor már lehetséges az a mai technológia mellett, hogy nagyobb távolságból juttassanak el hőenergiát.
Elmondta azt is, hogy
a geotermiának azért van árnyoldala is, nevezetesen, hogy ahány geotermikus kútról beszélünk, az mind eltérő hőmérsékletet és eltérő vegyi összetételt is jelent, ami a felhasználást is befolyásolja.
"Az első lépés mégis az, hogy bekerüljön a közgondolkodásba hogy a téli fűtési szezon, amely a legjelentősebb részét adja a nagyvárosainkban – így Budapesten is – létrejövő szmognak is, ennek a kiváltására, csökkentésére kiváló lehetőség a geotermia" – hangsúlyozta Scherer Zsolt.