eur:
411.02
usd:
394.99
bux:
79323.64
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Jóval alatta marad az áprilisi munkanélküliség a márciusi a drasztikus becsléseknek

Áprilisban 4 millió 368 ezer volt Magyarországon a foglalkoztatotti létszám, ami az előző hónaphoz képest 73 ezerrel, az egy évvel korábbihoz képest pedig 136 ezerrel kevesebb. Az elsődleges munkaerő-piacon a hivatalos statisztikai szerint 21 ezer álláshely szűnt meg, de 54 ezren inaktív státuszba kerültek - magyarázta az adatokat az InfoRádióban Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője.

Jelenleg az elsődleges munkaerő-piac a legérintettebb: 21 ezer álláshely szűnt meg hivatalosan a KSH adatai szerint, de itt módszertani problémával állunk szemben - hívta fel a figyelmet a KSH legfrissebb foglalkoztatási adatainak értelmezésekor az InfoRádióban Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője. A Központi Statisztikai Hivatal ugyanis az ILO, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet sztenderdjei szerint kategorizálja a munkanélküliséget. E szerint a definíció szerint a munkahelyüket elvesztők jelentős része inaktívvá vált, mivel a korlátozások miatt nem tudott volna két héten belül munkába állni.

"Az ILO definíciótól eltekintve 73 ezren vesztették el az állásukat csak áprilisban, nagyjából ez az, ami a valós munkanélküliség növekedést jelenti, tavaly áprilishoz képest pedig 136 ezren"

- mondta Horváth András. Szerinte amennyiben nem inaktívnak, hanem munkanélkülinek soroljuk be ezeket az embereket, akkor nagyjából 6 százalék körüli munkanélküliségi ráta adódik áprilisra. "Ez egyébként még mindig jóval alatta marad azoknak a drasztikus becsléseknek, amelyek március közepén-végén napvilágot láttak" - tette hozzá az elemző.

Elmondta azt is, hogy a közfoglalkoztatottak száma szintén csökkent, ami vélhetően a programok tavaly kezdődött erőteljes kivezetésének tudható be. Ráadásul a meghirdetett új programok sem tudnak olyan gyorsan felfutni, és csak április közepén-végén jöttek az első hírek arról, hogy jelentősen kibővítik a közfoglalkoztatási programokat. "Emellett az emberek jelentős része vélhetően reménykedik, hogy az elsődleges munkaerőpiacon is el tud majd helyezkedni" - jegyezte meg Horváth András. Hozzátette: egyelőre úgy tűnik, hogy jóval kisebb problémával nézünk szembe, mint ahogy az márciusban kinézett.

"Május-júniusban még valószínűleg kismértékben emelkedni fog a munkanélküliségi ráta, vagy legjobb esetben is oldalazni fog. Mi arra számítunk, hogy nem megy 7 százalék fölé ez a ráta" - jelentette ki Horváth András. Hozzátette: maximum pár tizedszázalékot még emelkedhet, mert májusban nagyon aktívan érintette a gazdaságot a leállás, és az újraindulás sem egy-két napos folyamat. "Ezért nyár közepéig még oldalazásra, minimális növekedésre számítunk, de

valószínűleg 7 százalék fölé nem megy, és az éves átlagos ráta is 6 százalék alatt maradhat valamivel.

Feltéve, hogy nem érkezik egy második hullám, és újabb drasztikus korlátozásokra nem lesz szükség a gazdaságban, az előrejelzés csak előző esetben érvényes, de ezt nem tudjuk - tette hozzá Horváth András.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!
Berontott a hó

Téli gumi nélkül most senki ne induljon útnak Budapesten!

Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.

Orbán Viktor: mi nem a háborút akarjuk megnyerni, hanem a békét

A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Komoly pénzügyi nehézségei vannak az önkormányzatoknak: hogy tud segíteni a bankszektor?

Komoly pénzügyi nehézségei vannak az önkormányzatoknak: hogy tud segíteni a bankszektor?

Az önkormányzati piac 2014 óta, a konszolidáció befejezését követően folyamatos bővülést mutat, és ezzel párhuzamosan az OTP Bank piaci részesedése is növekszik, az elmúlt öt évben meghaladta a piac bővülésének ütemét. A konszolidáció óta eltelt időszakban az önkormányzatok hitelállománya ötszörösére, betétállománya pedig háromszorosára nőtt. 2016 végétől, a feladatok átszervezését követően,  megtakarításaik jelentős mértékben emelkedtek, követve az adóbevételek éven belüli ciklikusságát. Az energiaválság és az infláció azonban jelentősen megnövelte a működési költségeket - ezzel egyidejűleg a központi kormányzat egyes adóbevételeket, például az iparűzési adót csökkentette. Ennek következtében számos önkormányzat, különösen a kisebb településeken, likviditási problémákkal küzd, ami azt is jelenti, hogy megnövekedett az igény a likvid hitelezés iránt. Az OTP Bank októberben megjelent, egyszerűsített önkormányzati folyószámla-hitele ebben segít: a Portfolio a termék részleteiről és az önkormányzatok gazdálkodásának kihívásairól kérdezte Aladics Sándort, a pénzintézet Kereskedelmi Banki Divízójának igazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×