10 °C
Rég volt ennyire nehéz helyzetben a Monetáris Tanács, mint a keddi kamatdöntés előtt - mondta az InfoRádióban Beke Károly, a Portfolio elemzője. Szerinte alapvetően két tényező befolyásolja majd a várható döntést. Az egyik, hogy az infláció az év elején jóval a jegybanki cél fölé emelkedett, bőven 4 százalék feletti áremelkedési ütemet regisztráltak januárban és februárban is. Részben emiatt korábban arra lehetett számítani, hogy a szigorítás felé mozdul majd el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a márciusi döntés során, hiszen az inflációt kordában kell tartani. Nagy Márton alelnök korábban úgy nyilatkozott, hogy minden eszközt igyekeznek bevetni ennek érdekében.
Azóta azonban sok minden történt a világgazdaságban, most elsősorban a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos félelmek uralják a piaci hangulatot. "Ez egyrészt történelmi mélypontra lökte a forint árfolyamát a múlt héten, és voltak olyan elemzői vélemények, amelyek szerint csak kamatemeléssel tudná megállítani az MNB a forint további gyengülését" - mondta Beke Károly.
A koronavírus reálgazdasági hatásai, a gazdaság lassulása, a munkahelyek elvesztése inkább laza monetáris politikát, akár a jelenlegi laza kondíciók fenntartását, akár további lazítást indokolna.
"Most e két cél között kellene egyensúlyoznia a Magyar Nemzeti Banknak"
- mondta az elemző. Szerinte egyelőre úgy tűnik, hogy inkább a második szempont lesz az erősebb, és akár további lazításra, de legalábbis az eddigi kondíciók fenntartására lehet számítani.
Korábban többször beszéltek az elemzők arról, hogy minimálisra csökkent, gyakorlatilag teljesen elfogyott az MNB eszköztára a beavatkozásra. Az elmúlt hónapokban már elsősorban a bankrendszeri likviditáson keresztül próbáltak hatni a pénzpiaci kamatokra - amint azt a hétfői szokásos deviza-swap tenderek is mutatták - és ez hatással volt a bankközi kamatokra is. Most a szakértők azt gondolják, hogy az elmúlt hetek globális és régiós jegybanki lazításai után könnyen elképzelhető az, hogy az MNB is nagyobbat lép, és még a maradék mozgásterét is kihasználja - mondta Beke Károly. Szerinte ez jelentheti akár az alapkamat csökkentését is, ami korábban elképzelhetetlennek tűnt, de most a koronavírus gazdasági hatásai miatt akár indokolt is lehet.
De jelentheti az állampapírvásárlással kapcsolatos korábbi tabu ledöntését is a Fedhez, vagy az Európai Központi Bankhoz hasonlóan.
Ezt a jegybanki kötvényvásárlást egyfajta "atomfegyverként" szokták leírni az elemzők - tette hozzá Beke Károly. Ezzel két oldalról hatna a jegybank: egyrészt a bankok kötvényállományának megvásárlásával a bankrendszer likviditását tudná növelni, és leszorítaná a bankközi kamatokat.
Másrészt a múlt héten elég jelentősen emelkedtek a magyar kötvényhozamok, és ha mondjuk a másodpiacon vásárlóként belépne az MNB, akkor ezeket a hozamokat is kordában tudná tartani, vagy mérsékelhetné - mondta az elemző.
Szerinte a kötvényvásárlás egy jegybank életében az utolsó és talán a legdrasztikusabb eszköz, a Fed és az EKB is akkor alkalmazza ezt, amikor már teljesen elfogy a mozgástere.
Ahogyan az történt a 2008-as válság során, illetve az EKB azóta is folyamatosan állampapírokat vásárol.
Korábban a feltörekvő piaci jegybankok esetében ez nagyon ritka volt, a régióban pedig szinte elképzelhetetlennek tűnt, hogy erre az útra lépjenek. Ráadásul az EU-ban ez tilos is jegybankok számára, de most elképzelhető, hogy a rendkívüli helyzet miatt ezen is lazítanak egy kicsit.
"A múlt héten a lengyel jegybank a kamatdöntő ülés után bejelentette, hogy kész állampapírt vásárolni a másodpiacon, amennyiben ez szükséges" - mondta Beke Károly. Szavai szerint ezek a tabuk folyamatosan dőlnek le és emiatt számítanak arra, hogy MNB is nagyon erős üzenetet küldhet ezzel a piacok felé.
"Azt, hogy mindent kész megtenni azért, hogy kötvénypiacot kordában tartsa és közben a banki likviditást is növelje, ellensúlyozva a nehéz gazdasági körülmények következményeit" - tette hozzá Beke Károly.
