INFORÁDIÓ 
2019. július 16. kedd
Valter

áfacsalás

adóhatóság

büdzsé

Kecskemét, 2014. július 30. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Regionális Vám- és Pénzügyőri Főigazgatósága munkatársa keresőkutyával egy kamiont ellenőriz Kecskemét határában, a Hetényegyházi pihenőben 2014. július 30-án. MTI Fotó: Marjai János

Meglepő ütemben fehéredik a magyar gazdaság

Infostart

Közel felére szorulhatott vissza az áfacsalás 2010 óta – számolta ki a G7.

Az elmúlt években az általános forgalmi adóból (áfa) származó bevételek gyorsabban nőttek, mint a gazdaság. Annak ellenére is így van ez, hogy időközben egyre több kedvezményes áfakulcsot vezetett be a kormány: 2018-ban például levitték a vendéglátóhelyek és az új lakások áfáját 5 százalékra, de a sertéshús is szintén csak 5 százalékkal adózik, már 2016-tól.

A nagy áfabevétel-növekedést egyrészt a növekvő fogyasztás indukálta, de még ennél is fontosabb szerepe volt a gazdaság kifehérítésének – jegyzi meg elemzésében a G7 gazdasági hírmagazin.

  • 2014-ben megjelent az online pénztárgépek használatának kötelezettsége, és azóta folyamatosan bővítették a felhasználók körét. Ma már a taxiknak és az automatáknak is ilyet kell használniuk, de még a parkolóautomatákat is bekötnék.
  • 2015-ben bevezették az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszert (ekáer), amelyben minden közúton fuvarozott árut rögzíteni kell.
  • Az ország közútjain a Véda nevű kamerahálózattal figyelik a forgalmat.
  • Idén a cégek közötti online számlázórendszer kötelező használata is elindult.

Mindezek hatására ma már rengeteg adata van az adóhatóságnak arra, hogy szűrni tudja az esetleges visszaéléseket. Nehéz azonban megmondani, hogy az egyes intézkedéseknek pontosan milyen hatása van.

Az Európai Bizottság például azt becsüli meg, hogy mekkora lehetett az a forgalom, ami után meg kellett volna fizetni az áfát, és ehhez képest mennyi folyt be, ebből pedig kijön az is, hogy mennyi hiányzott. Magyarország estében az utolsó elérhető adat 2016-ra 13 százalék, ami bár soknak tűnik, az uniós átlag szintje alatt marad.

Korábban az EU legmagasabb áfakulcsát alkalmazó Magyarországon volt az egyik legrosszabb csalási arány, mára azonban a régió éllovasai lettünk. Ebben még Németország és Ausztria is belátható távolságba került. Igaz, nem csak mi fejlődtünk sokat, hanem az egész régió is, miközben a hagyományosan erős feketegazdasággal rendelkező Olaszország például állva maradt.

Magyarország esetében ez azért kiemelten fontos, mert

az állami bevételek messze legnagyobb része éppen az áfából származik.

Az Európai Bizottság adatai szerint jelentősen nőtt a magyar költségvetés kitettsége az áfának: a GDP arányában nézve jóval többet szed be az állam ebből az adóból, mint az uniós átlag.

Az utolsó elérhető évben, 2016-ban 7 százalék volt az uniós átlag, a magyar érték pedig 9,3 százalék. A régióban is vezetünk ebben, de a magyar GDP arányos áfabevétel még így is csak a 11. legnagyobb növekedést mutatta az EU-ban 2010 és 2016 között. A balti országok, Horvátország, az Egyesült Királyság, de még Csehország is megelőzött minket. A magyar 9,3 százalékos értéktől csupán egy tizeddel marad le három ország: Bulgária, Ciprus és Svédország.

Mekkora nyereség az államkasszának?

A G7 megpróbálta megbecsülni az uniós statisztikák és a költségvetési statisztikák alapján, hogy mekkora nyereséget jelenthetett a költségvetésnek a gazdaság fehéredése. 2010-től kezdve gyűjtötték össze az áfabevételeket és kiszámolták az EU statisztikája és – a 2017 után éveket illetően – saját becslészük alapján, hogy mekkora összegű adót nem fizettek meg. Számításaik szerint

2018-ban már 500 milliárd forint többletet jelenthetett a fehéredés

a 2010-es szinthez képest, ami a teljes költségvetési bevétel 13,6 ezer milliárd forintját nézve is jelentős tétel. Számításaik szerint a 2018-as büdzsé bevételének már 3,6 százalékát a gazdaság fehéredéséből származó áfabevételek adták.

Nem lehet tudni, hogy melyik szabálynak volt a legnagyobb hatása, és melyik iparágakban. Csak az látványos, hogy az élelmiszer-kiskereskedelemben milyen nagyot ugrott más területekhez képest a bevétel az online pénztárgép 2013-2014-es előkészítésekor, illetve bevezetésekor.

Nyitókép: MTI/Marjai János
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018