Infostart.hu
eur:
373.05
usd:
340.03
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
A fehérvári Huszti Szabolcs (b) és a ferencvárosi Botka Endre a labdarúgó Magyar Kupa negyeddöntőjében játszott Ferencvárosi TC-MOL Vidi FC mérkőzésen a budapesti Groupama Arénában 2019. március 13-án.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

A Vidi nélkül óriási mínuszt produkál a magyar klubfoci

Az Európa-liga-főtáblás magyar csapat 3,8 milliárd forintnyi plusszal javítja fel a nem túl rózsás 2018-as statisztikát.

Egy év alatt 5 milliárd forinttal nőtt az a keretösszeg, amennyi pénzből a 12 magyar élvonalbeli klubcsapat gazdálkodhatott 2018-ban, a pénz most 30 milliárd forint - írja a Portfolio.hu. A legnagyobb növekedést az ezüstérmes Mol Vidi és a kiesést éppen elkerülő Puskás Akadémia adta a statisztikába. A legkevesebb pénzből a Kisvárda gazdálkodhatott (700 millió forint), de az MTK-val és a Haladással szemben szintén bent maradt (igaz, 2018 elején még NB II-es volt).

A klubok részletes beszámolójából kiderül, hogy

a Mol Vidi elsősorban a szponzorokból és reklámokból gazdagodott meg, egy év alatt 2,2 milliárdról 5,1 milliárdra ugrott az ebből a forrásból származó bevétele,

valószínűleg azért, mert a Mol névadó szponzora lett. Az egyéb bevételek rovatban pedig az Európa-liga-főtáblás teljesítmény bevételei jelentek meg - 10 milliárd forint fölé lökve a klub bevételeit 2018-ban.

A 12 klub össznyeresége 1,6 milliárd forint, ám ha ebből kivesszük a Vidi 3,8 milliárdos nyereségét, akkor mínuszban lenne a bajnokság, nem is kicsit.

(A Ferencváros tőkéje önmagában 1 milliárd forinttal volt kisebb, mint egy évvel korábban.)

A költségvetést az elmúlt évekhez hasonlóan becsülte meg a portál: a csapatokat működtető cégek árbevételéhez hozzáadták az egyéb bevételeket, majd levonták belőle az adózott eredményt. Ennek alapján jött ki, hogy a csapatok átlagosan mintegy 2,5 milliárd forintból gazdálkodtak.

Címlapról ajánljuk
Az euró nem hoz innovációt

Az euró nem hoz innovációt

Az euró bevezetése után már nem érhető el az árfolyamgyengítés mint gazdaságpolitikai eszköz. Az innovációval és hatékonysággal kellene kiváltani. Csakhogy Szlovákia közel tizennyolc év alatt sem vált innovációs nagyhatalommá, Lettország kutatás-fejlesztési ráfordításai továbbra is messze elmaradnak az uniós átlagtól, és még a digitális csodaként ünnepelt Észtország termelékenységi felzárkózása is megtorpant. Úgy tűnik, hogy a gazdaságot sokkal könnyebb megfosztani egy versenyképességi eszközétől, mint képessé tenni egy másik használatára.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
EZT OLVASTA MÁR?
×
2026. november 22. 21:00
2026. november 22. 19:51
×
×