INFORÁDIÓ 
2019. június 24. hétfő
Iván

kéményseprés

alkotmánybíróság

jogalkotás

alaptörvény

Kéményseprés: alaptörvény-ellenes helyzet jött létre

Kéményseprés: alaptörvény-ellenes helyzet jött létre

Infostart / InfoRádió

Az Alkotmánybíróság határozata szerint alaptörvény-ellenes helyzetet hozott létre az Országgyűlés a kéményseprő-ipari tevékenységről szóló törvény elfogadásakor. A Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke közölte: nem azonosulnak a testület által megfogalmazottakkal.

Az Országgyűlés 2015-ben döntött arról, hogy a kéményseprést elveszi az önkormányzatoktól és azt az állam a továbbiakban közfeladatként, ingyen látja el. A települések maguk dönthették el, hogy továbbra is ellátják ezt a feladatot, vagy átadják az állam által erre kijelölt katasztrófavédelemnek. Utóbbi esetben felmondták a kéményseprő-vállalkozóval kötött szerződést, aminek hatására számos vállalkozás tönkrement.

A kormányzat azzal indokolta a lépés szükségességét, hogy megnőttek a kéményseprési díjak, ezért indokolt a rezsicsökkentés, valamint azzal érveltek, hogy nagy különbségek voltak az elvégzett munka színvonalában.

Kártalanítani kell a cégeket

A pénteki Magyar Közlönyben megjelent határozatból kiderült: hogy az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenes az, hogy az önkormányzat általi felmondással megszüntetett jogviszonyokhoz kapcsolódóan az Országgyűlés nem alkotta meg a szerződő felek között a szerződés jogszerű megszüntetésére tekintettel alkalmazandó elszámolási szabályokat.

Az Országgyűlésnek az Ab döntése szerint június 30-ig meg kell alkotnia a kártalanításhoz szükséges elszámolásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket.

Tiltakozás a kéményseprők oldaláról

Nem értenek egyet az Alkotmánybíróság döntésével, bár jogilag nem tudják kifogásolni, mégis abszurdnak tartják, hogy a szerződések felmondása után a testület alaptörvény-ellenesnek ítélte a parlamenti jogalkotást – mondta az InfoRádiónak Vámos Csabát a kéményseprők érdekképviseletének elnöke. Szerinte nem igaz ugyanis, hogy a korábbi szolgáltatókat kártalanítani kéne, hiszen „senki nem mondta” nekik, hogy hagyják abba a tevékenységüket és ne foglalkozzanak kéménysepréssel.

Vámos Csaba megjegyezte: az említett vállalkozások a rezsicsökkentéskor trükköztek, ami miatt számos lakossági panasz érte őket. Egyes megyékben pedig ellátási zavarok alakultak ki, így 2015 év végén a kormánynak be kellett avatkoznia, hogy ezt a fontos preventív tevékenységet a továbbiakban is biztosítani tudja – mondta az érdekképviseleti elnök.

Más változásban is reménykednek

Az Alkotmánybíróság döntése értelmében június 30-ig kapott határidőt az országgyűlés, hogy megalkossa azokat az elszámolási jogszabályi rendelkezéseket, mely biztosítja a vállalkozók kártalanítását.

Vámos Csaba a szervezet álláspontját ismertetve elmondta: nemhogy kártérítést nem érdemelnek az érintett cégek, hanem még nekik kellene fizetniük. Úgy látják, ezek a társaságok okolhatók azért is, hogy azóta olyan, szakmailag rossz döntések születtek, mint a kéményellenőrzések gyakoriságának csökkentése. Az elnök bízik abban, hogy ha már hozzányúlnak a törvényhez, utóbbi problémát is orvosolják, és visszaállítják a korábbi ellenőrzési gyakoriságot, illetve a családi házakban is újra kötelezővé teszik.

Nyitókép: Pixabay.com

Kapcsolódó hang

Nem értenek egyet a kéményseprők az Alkotmánybírósággal
 


A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018