Az atomenergia kimászott a fukusimai gödörből, két országnak köszönhetően, az egyik Kína, ahol nagyon erős belföldi irányultságú atomprogramot hirdettek, vagyis negyedévente egy új atomreaktor, a másik pedig Oroszország, ahol 9 erőmű épül, valamint globálisan összesen 36 atomreaktor építésére van szerződése a Roszatomnak - mondta Varró László, a Nemzetközi Energia Ügynökség vezető közgazdásza a konferencián, a szervezet energiaipari beruházásokkal kapcsolatos jelentését ismertetve. Hozzátette azonban gyorsan, biztos benne, hogy nem lesz ennyi új orosz nukleáris reaktor a világban, ezek a szerződések még a 100 dolláros olaj idején köttettek, azóta pedig a helyzet alapvetően megváltozott.

Az olajárcsökkenés drasztikusan visszavetette az energiaipari beruházásokat világszerte, amelyek összértéke a globális GDP 2,4 százaléka, 1840 milliárd dollár. A meghatározó továbbra is az olaj és gázipar. A megújuló források részesedése 17 százalék, ezen belül is 16 százalék az áramtermelési célú zöldenergia projektek részesedése, mert a közlekedésben, épületfűtésben, szóval az árampiacon túl a megújulók jelenléte marginális - mondta Varró László, a portfólió energiakonferenciáján.

A cél, a nukleáris áramtermelés részesedésének hosszú távú fenntartása - ezt Aszódi Attila, a Paksi bővítés kormánybiztosa mondta a rendezvényen, ahol egyrészt beszámolt a környezetvédelmi engedélyezés folyamatáról és a telephely engedélyezés előkészítéséről. Ez utóbbi egyik célja, hogy meghatározzák a telephely jellemzőit, amit a tervezőknek majd figyelembe kell venni, illetve most kell bizonyítani – mondta Aszódi Attila – , hogy a telephely alkalmas a létesítmény befogadására.

Az engedélyezés során - jegyezte meg a kormánybiztos - két fő csoportba sorolhatók a vizsgált kérdések. Az egyik ilyen az emberi veszélyforrások, az emberi tevékenységgel összefüggő kockázatok. A másik nagy csoport a természeti eredetű veszélyforrások köre.

Vizsgálták egyebek mellett a közlekedési balesetek, a katonai események, a tüzek, a robbanások esetleges hatásait, készültek elemzések arra vonatkozóan is, hogy milyen hatásai lehetnek, ha egy repülőgép rázuhan a majdani reaktorokra. „Vizsgáltuk az extrém szél, csapadék kockázatait, a Duna szélsőséges vízállásainak hatásait is” - folytatta Aszódi Attila.

A konferencia egyik központi kérdése a megváltozott, vagy legalábbis változóban lévő piaci környezet volt.

Fasimon Sándor, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója elmondta, abban hisznek, hogy az emberek igényei változnak, mobilabbak lesznek, és ezt megpróbáljuk a lehető legmagasabb szinten kiszolgálni. Hangsúlyozta, a Mol-nak ma Magyarországon 500, a régióban összesen közel kétezer úgynevezett szolgáltatási pontja van, vagyis közel 10 millió ügyféllel, napi egymillió tranzakcióval számolhatnak ebben a kiskereskedelmi rendszerben - ahogyan Fasimon Sándor fogalmazott.

Ezt a szolgáltatási, fogyasztói, ügyfél-centrikus kiskereskedelmi irányt egyértelműen erősíteni szeretnénk - hangsúlyozta.