"A projekt célja elsősorban az volt, hogy elosztott számítási és adattárolási infrastruktúrával lássuk el a hazai felsőoktatási, kutatási, közgyűjteményi rendszereket, olyan berendezéseket helyezzünk üzembe, amellyel a tudományos számítások hatékonyan, gyorsan elvégezhetőek, és amelyen nagyméretű adatállományok tárolhatóak" - ismertette Stefán Péter.

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet igazgató-helyettese elmondta: "ez országos, kiemelt nagyprojektként futott, ami azt jelenti, hogy az ország teljes területén végeztünk fejlesztéseket, összesen 3,25 milliárd forintos költségvetéssel. A projekt 2013 júliusában indult, tehát kicsivel több mint két évig tartott."

"Az infrastruktúra, amit létrehoztunk Magyarország legnagyobb számítógép-kapacitása, amelynek a számítási ereje 500 ezer milliárd művelet másodpercenként. A művelet matematikai műveletet, tehát összeadást, kivonást, osztást, szorzást jelent. Az újonnan csatlakozott uniós tagállamok között ez az egyik legnagyobb szuperszámítógép-kapacitás, sőt a top ötszázas világranglistára is felkerültünk, a 308. helyre kerültünk fel, júniusban visszacsúsztunk a 370. helyre. Ez egy példátlan informatikai fejlesztési sikertörténet, ilyen előkelő helyezést még a számítógép-infrastruktúrában nem sikerült elérni" - szögezte le Stefán Péter.

"Készítettünk egy összefoglaló dokumentumot arról, hogy mi mindenre használnak a szuperszámítógépet. Borzasztóan változatos és egzotikus témák is előfordulnak, például a borászatban, illetve a szőlőnemesítésben is végeznek tudományos számításokat, illetve szimulációt annak érdekében, hogy minél finomabb és jobb borokat hozzanak létre. Említhetném a gyógyszergyártást, az autóipart, a vegyipart, ezeken a területeken tudományos szimuláció segítségével végeznek kísérleteket, nem pedig fizikai kísérleteket végeznek, mint egykoron" - hangsúlyozta a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézet igazgató-helyettese.