A korrupcióellenes nemzetközi civil szervezet csütörtökön hozta nyilvánosságra a "Korrupciós kockázatok a magyar sportfinanszírozásban" című jelentését, amely szerint az öt látványsportág - labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong - TAO támogatási rendszere (társaságiadó-kedvezmény), valamint a sportingatlan-fejlesztések, ezen belül a stadionépítések számos korrupciós lehetőséget rejtenek.

Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója bevezetőjében elmondta, szervezetük először foglalkozik a sport területén fellelhető korrupcióval. Ötven országra kiterjedő elemzésüket 2016 elejére készítik el és ennek lesz része a most közzétett magyarországi tanulmány.

A Transparency International úgy látja, a TAO-támogatásokon keresztül folyósított pénzek a kormány állításával szemben valójában nem magánadományok, hanem átirányított közpénzek. Korrupciós kockázatot jelent, hogy a sportfejlesztési programok támogatásáról hozott döntések zárt ajtók mögött születnek, a sportszövetségek és az állami ellenőrző intézmények jelentései nem nyilvánosak, a támogatásokban jelentős aránytalanságok tapasztalhatók, illetve bizonyos stadionok építésekor fontosabbak a politikai kapcsolatok, mint a sportszakmai indokok és a tisztességes gazdasági verseny.

Mucsi Gyula projektvezető előadásában kitért arra, hogy az említett 200 milliárd forintnyi adótámogatás jelentős részét, 75 milliárdot a labdarúgás könyvelhette el. Ezen 1100 futballegyesület osztozott, de közel sem egyenlő arányban. Hozzátette: 13 klub kapta a labdarúgásban szétosztott támogatás egyharmadát. Ezek közül is kiemelkedik a Puskás Akadémiához kötődő Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány, amely négy év alatt egymaga 9,2 milliárdhoz jutott, vagyis a sportágba juttatott teljes támogatás 12 százalékát szerezte meg.

A tanulmány rámutat arra, hogy Magyarországon jelenleg a politika összefonódik a sporttal, hiszen a látványcsapatsportok szövetségeit politikusok irányítják, példaként hozza fel, hogy a kézilabda-szövetség elnöke Kocsis Máté, Józsefváros fideszes polgármestere, a kosárlabdázók első embere pedig Szalay Ferenc, Szolnok kormánypárti polgármestere.

Mucsi Gyula hangsúlyozta, a kormány idén januárban módosította a sporttörvényt, amely a sportszervezeteket már csak összesített adatszolgáltatásokra kötelezi, így a támogatók kiléte rejtve marad, ugyanakkor ők maguk sem büszkélkednek azzal, hova fordítják TAO-forintjaikat. Ezzel együtt az állami ellenőrző intézmények - az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Miniszterelnökség - jelentései nem nyilvánosak, az Információszabadságról szóló törvény szigorítása is nehezíti az adatigényléseket. Ezzel kapcsolatban Czett Szabolcs sportjogász megjegyezte: még a 2012/13-as idény TAO-támogatásainak ellenőrzése sem fejeződött be.

A Transparency International jelentése szerint a politikai kapcsolatokkal magyarázhatóak a látszólag teljesen értelmetlen stadionberuházások is. Jó példa erre a 16 ezer fős Kisvárda, ahol Európa-liga selejtező megrendezésére is alkalmas luxusstadionban játszhat a város NB II-be nemrég feljutott futballcsapata.

Az állam azután emelte 120 millió forintról közel egymilliárdra a stadionépítés támogatását, hogy Kisvárda országgyűlési képviselője, Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter lett. Hasonlóan járt a szintén másodosztályú Mezőkövesd is, amelynek stadionjához 800 millió forintot adott a kormány az adófizetők pénzéből. A TI rámutat: ez sem biztos, hogy független attól, hogy a helyi labdarúgóklub elnöke Tállai András, a város országgyűlési képviselője, a Nemzetgazdasági Minisztérium parlamenti államtitkára.

A korrupcióellenes szervezet ajánlása, hogy legyenek nyilvánosak a támogatók kilétei, a támogatás menete és hogy a sportszövetségek, valamint az állami intézmények tegyék világossá, milyen szakmai okokra hivatkozva döntöttek a támogatási keretek megállapításánál és a stadionok építésénél.

Emmi: a látványsportágak támogatása átlátható

"Határozottan visszautasítjuk a Transparency International kijelentését" - szögezte le válaszában az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), hangoztatva: a kormány lehetővé tette a vállalkozásoknak, hogy nyereségük legfeljebb 75 százalékát sportcélokra fordíthassák.

A pénzt a vállalkozások termelik meg, ők döntik el, hogy hova adják ezt az összeget - írta az Emmi. "Ez a legátláthatóbb folyamat, hiszen az adott sportághoz tartozó minden sportszervezet, sportiskola, utánpótlás-nevelést végző alapítvány beleszólhat, részesülhet a vállalatoktól érkezett felajánlásokból, aminek jóváhagyásáról a sportági szakszövetségek hoznak szakmai döntést" - írták.

"Vállalkozók pénzéről, nem közpénzről van szó" - áll a közleményben, amelyben az is szerepel, hogy érvényesül a brüsszeli kontroll: az EU Bizottsága a támogatási rendszer elfogadásakor tett ajánlásokat a kormány a jogi szabályozásban teljes körűen átvette. Az Emmi leszögezte továbbá, hogy a kormány évente tájékoztatja Brüsszelt a támogatási program eredményeiről.

"A sportcélú társasági adókedvezménnyel ráadásul sikerült új alapokra helyezni az öt látványcsapatsportág szakmai és utánpótlás jövőjét. Az Európában egyedülálló támogatási rendszer nélkül a magyar versenysport nem kerülhetett volna ki abból a gödörből, amelyben korábban volt. Az öt látványsportág támogatására használható adókedvezmény segítségével számos beruházás valósulhatott meg az elmúlt években" - írta a Transparency International jelentésére reagálva az Emmi.

A korrupcióellenes nemzetközi civil szervezet csütörtökön hozta nyilvánosságra a "Korrupciós kockázatok a magyar sportfinanszírozásban" című jelentését, amely szerint az öt látványsportág - labdarúgás, kézilabda, kosárlabda, vízilabda és jégkorong - TAO támogatási rendszere (társaságiadó-kedvezmény), valamint a sportingatlan-fejlesztések, ezen belül a stadionépítések számos korrupciós lehetőséget rejtenek.

A Transparency International úgy látja, a TAO-támogatásokon keresztül folyósított pénzek a kormány állításával szemben valójában nem magánadományok, hanem átirányított közpénzek. Korrupciós kockázatot jelent, hogy a sportfejlesztési programok támogatásáról hozott döntések zárt ajtók mögött születnek, a sportszövetségek és az állami ellenőrző intézmények jelentései nem nyilvánosak, a támogatásokban jelentős aránytalanságok tapasztalhatók, illetve bizonyos stadionok építésekor fontosabbak a politikai kapcsolatok, mint a sportszakmai indokok és a tisztességes gazdasági verseny.