Valóságos pánik dúl a nemzetközi tőkepiacokon, a félelmeket a továbbra is megoldatlan adósságproblémák mellett a növekedési kilátásokkal kapcsolatos bizonytalanság táplálja. Ebben a környezetben a befektetők válogatás nélkül adják a részvényeket, emellett a gazdasági lassulással kapcsolatos aggodalmak közepette a nyersanyagok is zuhannak.

A problémák tehát komolyak, a gazdaságélénkítések láthatóan nem sok eredménnyel jártak, a további fiskális ösztönzésre pedig aligha van már lehetőség a világban. Maradnak tehát a fájdalmas megszorítások, melyek viszont a recesszió felé terelik a világot.

Ebben a megvilágításban a részvénypiacok akár túlértékeltnek is tűnhetnek, az EPS-várakozásokba ugyanis jelentős növekedés van még beárazva. A jelenlegi részvénypiaci folyamatokat elnézve könnyen elképzelhető, a befektetők elkezdték beárazni a recessziót.

A részvénypiacok általában mintegy fél évvel "előbb járnak", mint az adott ország gazdasági teljesítménye, illetve előrejelzik azokat a befektetők előretekintő magatartása és a sok friss adat piaci árakba beépítése miatt.

Jó példa erre az Egyesült Államok, ahol az ingatlanpiaci problémák miatt a részvénypiacok már a 2007 nyári csúcs után lassú lecsorgásba kezdtek, de a recesszió hivatalosan csak 2007 decemberében kezdődött (a gazdasági ciklusokat Amerikában hivatalosan a National Bureau of Economic Research, azaz az NBER kutatóintézet állapítja meg).

Bár a részvénypiacok 2009 márciusában kezdtek emelkedni a mélypontról (hathatós nemzetközi összefogás mellett), de a recesszió egészen júniusig, azaz összesen 18 hónapig tartott. Noha ilyen megközelítésből a részvénypiacoknak van egyfajta gazdasági előrejelző szerepük, természetesen mindig szükségük van arra, hogy a makrogazdasági adatok megerősítsék a mozgásokat, a kialakuló trendeket. Egy oda-visszacsatolás figyelhető tehát meg a piacok és a gazdasági változók között.

Zuhan a BUX

A részvénypiacokon a korrekció május elején bontakozott ki, azóta kisebb megszakításoktól eltekintve folyamatos az esés. A magyar piac teljesítménye régiós viszonylatban kiugrónak tekinthető, a BUX május eleje óta (a mai esést nem számítva) már 17 százalékos veszített értékéből. Ennél rosszabb eredményt csak az osztrákok produkáltak, 18-cal.

A BUX teljesítménye nemzetközi viszonylatban is roppant gyengének mondható, a fontosabb fejlett piaci indexek ennél jellemzően kisebb leértékelődést szenvedtek el május eleje óta.

Ha megnézzük a BUX indexben látott nagyobb eséseket 2007 vége óta, azt láthatjuk, hogy a május eleje óta tartó lejtmenet már historikus értelemben is jelentősnek mondható. Persze a Lehman-csőd utáni 44 százalékos zuhanáshoz képest még így is eltörpül.

A BUX kapcsán azt is fontos kiemelni, hogy gyakorlatilag április eleje óta folyamatos esésben van, vagyis sokkal korábban lefordult, mint a vezető nyugat-európai és észak-amerikai részvényindexek, példaképpen a DAX és az S&P 500 is több új csúcsot ért el áprilisban és májusban. Amennyiben az esés ma is folytatódik, a BUX 20 százaléknál magasabb mínuszt mutathat majd az előző lokális csúcstól, az pedig definíció szerint már medve piacot jelentene. A BUX egyébként jelenleg a 2009 év végi szinteken tartózkodik.

Adják a nagyokat

A magyar részvénypiac alulteljesítésében komoly szerepet játszik az OTP és a Mol, mely egyúttal a két legnagyobb súlyú komponens a BUX-indexben. Az alábbi ábrán látható, hogy az említett két papír teljesítményben jelentősen alulmarad a Richterhez és a Magyar Telekomhoz képest. Mindez persze nem meglepő, hiszen a vérzivataros időkben a befektetők a defenzívebb részvények felé fordulnak.

A blue chipek közül a Mol már 27 százalék feletti zuhanást mutat az elmúlt négy hónapban, itt a magyar részvénypiac általánosan negatív megítélésén túl az INA sztori is erősítette az esést, akárcsak az állami tulajdon megjelenése miatt újra felbukkanó politikai kockázat. A horvát fejlemények a jövőben is erőteljes hatást gyakorolhatnak majd a részvények árfolyamára, nem kizárt, hogy a bizonytalanságok akár novemberig, a horvát választásokig eltartanak, hiszen az INA egy igen jó ütőkártya a választási kampányban. Mindenesetre az várható, hogy a Mol a közeljövőben a megszokottnál szenzitívebben reagál majd erre a híráramra.

Az OTP-részvények áprilisban még 6 400 forint felett forogtak, jelenleg pedig a Molhoz hasonló 27 százalék körüli zuhanás után a 4 600 forint környéki szintekre esett. Az OTP esetében fundamentális képhez hozzá tartozik a svájci frank erősödése, hiszen a befektetők félelme alapján az alpesi deviza erősödésével az OTP magyar, román és horvát operációjában megemelkedhet a nem teljesítő hitelek volumene, ezekre a portfoliókra a banknak céltartalékot kell képeznie, ami pedig csökkenti az adózott eredményt.