Nem lehet, és nem is érdemes a devizahiteleket forinthitelre váltani Csányi Sándor szerint. Az OTP elnök-vezérigazgatója vasárnap este a Hír TV Kontraszt című műsorában úgy nyilatkozott, hogy ha most valósítanák meg a Fidesz-kormány tervét, vagyis forintosítanák a devizahiteleket, akkor mintegy húsz százalékkal, vagyis 230 milliárd forinttal nőne meg a lakosság egy évi hiteltörlesztési terhe. A kamatkülönbözet miatt ugyanis jelentősen emelkedne a törlesztőrészlet.

Csányi Sándor szerint nem elsősorban a bankrendszer, hanem a kormányzat gazdaságpolitikája tehet arról, hogy a devizahitelesek nehéz helyzetbe kerültek. "A kormány ösztönözte a devizahitelt, rossz gazdaságpolitikát és költségvetési politikát folytatott, és harmadsorban meg kell említeni a monetáris politikát is" - mondta. Hozzátette, a bajba került adósokkal foglalkozni kell, és úgy vélte, ebben a kormány és a bankok együtt tudnak működni.

Forintra váltanák át a devizahiteleket

Matolcsy György, az Orbán-kormány leendő nemzetgazdasági minisztere másfél hete jelentette be, hogy olyan állami alap létrehozását tervezik, amely támogatná a devizahitelek forinthitelre váltását, méghozzá a jelenleginél kedvezőbb feltételek mellett.

A forintosítás - amely a leendő kormány szerint a mostani körülmények között a legnagyobb kiszámíthatóságot és biztonságot jelentené az ügyfeleknek - nem lenne kötelező, és egyelőre csak a lakáshitellel rendelkező, a törlesztőrészleteket nehezen fizető, vagy fizetni nem tudó adósok számára lenne elérhető. A leendő miniszter kifejtette: nem lehet egy országot talpra állítani úgy, hogy közben emberek százezrei veszíthetik el a fejük fölül a tetőt, később ugyanis jóval többe kerülne az államnak a segélyek és más szociális juttatások miatt a mostani nem segítés.

A Fidesz szóvivője később úgy nyilatkozott, hogy az árfolyam-különbözetből adódó költségeket közösen kellene vállalnia minden érintett félnek, így a bankoknak, az adósoknak és az államnak is. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy vannak tervek a megosztott tehervállalásról, ám részleteket nem közölt. Az eddigi ismeretek szerint például a svájci frankhiteleket a legtöbben 160 forintos árfolyamon vették fel, míg most körülbelül harminc forinttal drágább egy frank.

Támogatja, ám másképp képzeli el a devizahitelek forintosítását Róna Péter. A közgazdász több interjúban kiemelte: a megoldást az jelentené, ha az állami tulajdonú jelzálogbank venné át a pénzintézetektől a devizahiteles ügyfeleket úgy, hogy közben kölcsönüket forintalapúra cseréli. A hitelekért cserébe a Magyar Fejlesztési Bank saját maga által kibocsátott forintkötvényeket adna a bankoknak forintkamattal - vagyis az árfolyam- és kamattámogatás költségét a bankok állnák, amelyeknek vesztesége a diszkontáron átadott devizahitelekből és a kisebb kamatot fizető kötvényekből adódna össze. Róna Péter szerint ez a veszteség összességében nem haladná meg a hitelintézetek tavalyi nyereségének háromnegyedét.

Simor és Bajnai nem támogatja a javaslatot

A Magyar Nemzeti Bank elnöke, valamint a leköszönő miniszterelnök ezzel szemben nem támogatja a devizahitelek forintosítását. Simor András szerint túl sokba kerülne a Fidesz terve, a devizaalapú jelzáloghitelek átlagos futamideje ugyanis tizenhárom év, vagyis átváltásuk sok százmilliárdos költséget jelentene. Az MNB elnöke több interjúban is kiemelte, hogy a döntés komoly rizikót jelent a forint árfolyamára is, hatására a forint-euró árfolyam még magasabbra ugorhat.

Hasonlóan érvelt a hitelek forintosítása ellen Bajnai Gordon ügyvezető miniszterelnök is: vasárnap az M1 Szólás szabadsága című műsorában úgy nyilatkozott, a devizahitelek átváltása még a mostani, a korábbinál jobb gazdasági helyzetben is komoly teher lenne az államnak. Hozzátette, az új kormánynak olyan módon kell segítenie a lakosságot, hogy közben stabilan tartja a költségvetést és a forintot.

A Fidesz felvetésére az OTP-n kívül még egyetlen pénzintézet sem reagált érdemben: az MTI által megkeresett kereskedelmi bankok vezetői egyelőre a részletekre, a konkrét szabályokra várnak. A leendő kormány egyelőre a Bankszövetséget sem kereste meg a javaslattal.

Már 2009-ben felmerült az átváltás ötlete

A devizahitelek átváltása nem új ötlet: a Fidesz már 2009-ben javasolta az átváltást, ugyanebben az évben pedig a Pénzügyminisztérium (PM) is megvizsgálta, hogy mennyibe kerülne a devizaalapú kölcsönök forintosítása. A tárca több lehetséges verziót is felsorolt, köztük a magasabb kamattámogatást, illetve a nagyobb árfolyamkedvezményt - ez utóbbi egyszeri, 250-300 milliárd forintos költséget jelentene.

A minisztérium számára készített szakértői anyag a másik lehetőséggel, vagyis a kamattámogatással kapcsolatban leszögezte: ha a lakosság törlesztőrészleteinek emelkedését harminc százalékban maximalizálnák, a többletteher egynegyede továbbra is a hitelek felvevőire hárulna, míg az állam és a bank közösen évente körülbelül 200 milliárd forinttal szállna be a devizahitelesek megsegítésébe. Ez tizenöt éves futamidővel számolva összesen 3000 milliárd forintnyi többlettámogatást jelentene - a tervet a szocialista kormány végül elvetette. A devizahitelek átváltására egyébként most is van lehetőségük az ügyfeleknek, külön díj fizetése nélkül, ezt a lehetőséget azonban kevesen választják: a hitelközvetítők nem ajánlják a forintosítást, ez ugyanis a törlesztőrészlet növekedésével jár.

Még mindig túlsúlyban a devizahitel

Négyezer milliárd forint - ennyi a lakáshitel-állomány ma Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felmérése szerint, a háztartások hitelállományának hetven százaléka ráadásul még ma is devizakölcsön. Az MNB március végi adatai szerint a lakossági devizaalapú, lakáscélú hitelek állománya 2510 milliárd, míg a szabad felhasználású, ám szintén devizaalapú kölcsönöké 2080 milliárd volt. Összesen 1,8 millió olyan hitel van, amelyet nem tudnak pontosan fizetni, körülbelül 700 ezer családnak pedig kilencven napon túli tartozása van.