Hosszú évek óta tartó jogvita végére tehet pontot az Európai Bíróság, amely kedden kezdte el tárgyalni Luxemburgban az úgynevezett "olasz ügyet", ami az olasz regionális adó EU-konformitását vizsgálja.

Stix-Hackl főtanácsnok véleménye szerint az IRAP elnevezésű, Olaszországban alkalmazott adófajta ellentétes az áfáról szóló európai uniós irányelvekkel. Jóllehet a főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az rendre döntőnek szokott bizonyulni.

Az ügyben hozott döntés precedensértékű lehet a hasonló típusú adók, így a magyar iparűzési adó ügyében is. Így a majdani ítélet a Budapesten beadott panaszok sorsát is befolyásolhatja.

Mi is az az IRAP?

Az IRAP-ot egyébként még 1998-ban vezették be Olaszországban. Akkor ez több adófajtát, egyebek között a vállalatokat érintő vagyonadót és az egészségügyi hozzájárulásokat váltotta ki. Az adó mértéke viszonylag csekély, alig több mint 4 százalék, azonban bonyolult számítási rendszere miatt több céget is a csőd szélére sodort.

Az adófajta hibájául róják fel, hogy azzal a vállalkozással is megfizettetik, amely veszteséggel zárta az adóévet. Egyébként a magyar iparűzési adót is hasonló logikával, nem a nyereség, hanem az árbevétel után fizetik a cégek.

Az ügy azért került az Európai Bírósághoz, mert egy cremonai olasz bank 2005 tavaszán a helyi hatóságoknál pert indított, és visszakövetelte az adó címén befizetett pénzt.

Nehéz döntés

A bíróság döntését nehezíti, hogy korábban az Európai Bizottság arról biztosította Olaszországot, hogy az IRAP nem ellentétes a közösségi joggal, ráadásul az olasz kormány becslése szerint a visszaigényelhető összeg mintegy 120 milliárd euró lenne, ami súlyos zavart okozna Olaszország regionális finanszírozásában.

Éppen ezért a főtanácsnok szerint indokolt lenne a döntés időbeli hatályának korlátozása. Stix-Hackl javaslata szerint az ítélet csak az adóév végével lépne hatályba, ami időt engedne Olaszországnak arra, hogy új jogszabályokat hozzon.

A most folyó per tanulságos lehet a magyar cégek számára is, hiszen a bíróság valószínűleg az ő esetükben sem ítélné meg az adó visszautalását, annál is inkább mert a magyar kormány már bejelentette az iparűzési adó megszüntetését 2008-tól.