Talán mégis jobb lesz befizetni az iparűzési adót?

Hosszú évek óta tartó jogvita végére tehet pontot az Európai Bíróság, amely kedden kezdte el tárgyalni Luxemburgban az úgynevezett "olasz ügyet", ami az olasz regionális adó EU-konformitását vizsgálja.

Stix-Hackl főtanácsnok véleménye szerint az IRAP elnevezésű, Olaszországban alkalmazott adófajta ellentétes az áfáról szóló európai uniós irányelvekkel. Jóllehet a főtanácsnok véleménye nem köti a bíróságot, az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy az rendre döntőnek szokott bizonyulni.

Az ügyben hozott döntés precedensértékű lehet a hasonló típusú adók, így a magyar iparűzési adó ügyében is. Így a majdani ítélet a Budapesten beadott panaszok sorsát is befolyásolhatja.

Mi is az az IRAP?

Az IRAP-ot egyébként még 1998-ban vezették be Olaszországban. Akkor ez több adófajtát, egyebek között a vállalatokat érintő vagyonadót és az egészségügyi hozzájárulásokat váltotta ki. Az adó mértéke viszonylag csekély, alig több mint 4 százalék, azonban bonyolult számítási rendszere miatt több céget is a csőd szélére sodort.

Az adófajta hibájául róják fel, hogy azzal a vállalkozással is megfizettetik, amely veszteséggel zárta az adóévet. Egyébként a magyar iparűzési adót is hasonló logikával, nem a nyereség, hanem az árbevétel után fizetik a cégek.

Az ügy azért került az Európai Bírósághoz, mert egy cremonai olasz bank 2005 tavaszán a helyi hatóságoknál pert indított, és visszakövetelte az adó címén befizetett pénzt.

Nehéz döntés

A bíróság döntését nehezíti, hogy korábban az Európai Bizottság arról biztosította Olaszországot, hogy az IRAP nem ellentétes a közösségi joggal, ráadásul az olasz kormány becslése szerint a visszaigényelhető összeg mintegy 120 milliárd euró lenne, ami súlyos zavart okozna Olaszország regionális finanszírozásában.

Éppen ezért a főtanácsnok szerint indokolt lenne a döntés időbeli hatályának korlátozása. Stix-Hackl javaslata szerint az ítélet csak az adóév végével lépne hatályba, ami időt engedne Olaszországnak arra, hogy új jogszabályokat hozzon.

A most folyó per tanulságos lehet a magyar cégek számára is, hiszen a bíróság valószínűleg az ő esetükben sem ítélné meg az adó visszautalását, annál is inkább mert a magyar kormány már bejelentette az iparűzési adó megszüntetését 2008-tól.